Magyar Nyelv – 78. évfolyam – 1982.
Dienes Erzsébet: A Jordánszky kódex eredetéről
vizsgálása arra nézve, hogy az ómagyarban a hosszú vagy a rövid magánhangzó volt-e az eredetibb a két ige abszolút tövében; a két szócsoport adatai egyúttal választ adtak arra a kérdésre is, hogy legnagyobb nyelvemlékünk tanulságai szerint a két ige eredetileg v-s tövű volt-e, avagy nem (A lesz és a tesz igék az Érdy Kódexben, 1980-ban Turkuban, az V. Nemzetközi Finnugor Kongresszuson elhangzott előadás). A javítások rendszere igazolta azt a tényt, hogy a fordítás, másolás, kompilálás eredményeként is létrejött Érdy K.-et olyan tudatosan megszerkesztett műnek kell tekintenünk, amelynek még egységes nyelvi megformálására is törekedett alkotója, a Karthausi Névtelen (a továbbiakban: KN) (1. DIENES: AZ Érdy-kódex keletkezésének ideje: In memóriam Gedeon Mészöly: Acta Univ. Szegediensis 1961. 175 — 8. Az Érdy-kódex keletkezésének idejéről és írójáról: MNy. LXII, 17 — 29; Az Érdy-kódex írójáról: MNy. LXV, 312 — 5; BÁN IMRE, A Karthausi Névtelen műveltsége: MNy. LXXIII, 377 — 80; recenzió). — Az óó (tő) betűs szavak vizsgálata közben arra is fény derült, hogy az Érdy K. — eddigi ismereteinkkel ellentétben — nem egy, hanem két kéz munkája (1. DIENES, A kvantitás-jelölés rendszerének néhány kérdése az Érdy-kódexben: Népi Nytud. XXI, 47 —69. A Karthausi Névtelen javításainak rendszere és tanulságai: NytudÉrt. 104. sz. 277 — 87). — Az Érdy K. különféle szempontú vizsgálata közben szükségesnek mutatkozott a vele azonos helyesírási sajátosságokat mutató Jordánszky Kódex tanulmányozása, ezért megkezdtem a két kódex helyesírásának, hangjelölésének, kézírásának és javításainak összehasonlítását is (1. DIENES, AZ Érdy Kódex és a Jordánszky Kódex elemzésének módszerbeli kérdéseiről: MNy. LXXIV, 208 — 11; Az Érdy Kódex és a Jordánszky Kódex kéziratai összehasonlításának tanulságaiból: MNy. LXXVII, 315 — 9. Jelen tanulmányban eddig végzett összehasonlító munkáimnak azon tanulságait kívánom összegezni, amelyek támpontot nyújthatnak annak a kérdésnek a tisztázásához, hogy melyik szerzetesrend tagja lehetett a Jord K. szövegének leírója, másolója. A két kódexről szólva mindenkor szem előtt kell tartanunk a következő tényt: Az Érdy K.-et a KN önálló alkotásaként, műegészként kell kezelnünk, ahogyan azt BÁN IMRE is tette ,,A Karthausi Névtelen műveltsége" című munkájában (IztörtFüz. 88. sz. Bp., 1976.); a kódex íróját, a KN-t pedig alkotó egyéniségnek kell tekintenünk, akinek saját nyelvjárására és hangjelölési módjára a javítások rendszere is jól rávilágít. Ezzel szemben a JordK. esetében különbséget kell tennünk a kódex szövegének fordítója és másolója között. A JordK. másolat voltát minden kétséget kizáróan bizonyítja a törlés- és íráshiba-típusoknak az a rendszere, amelyet már VOLF GYÖRGY is körvonalazott a JordK. kiadásának Előszavában. A kérdés tárgyalása előtt tekintsük át röviden: mit mond a szakirodalom a JordK. eredetéről, nyelvi, helyesírási, hangjelölési sajátosságairól és az Érdy Kódexhez való viszonyáról. Az Érdy K.-hez hasonlóan a JordK.-ről is több megalapozatlan állítás látott napvilágot, illetve került be elfogadott tényként a szakirodalomba a múlt század közepétől kezdve. A JordK.-re vonatkozó fenti kérdések épp ezért napjainkig jórészt tisztázatlanok, vagy csak megközelítően tisztázottak. 1888-ban, a JordK. kiadásának Előszavában VOLF GYÖRGY a kódex adataival igazolható, helytálló megállapításokat tett. Ezek a következők: 1. Már a múlt században az a vélemény terjedt el — minden bizonyítéknél-