Magyar Nyelv – 83. évfolyam – 1987.
Szathmári István: Hobbi, Hozzáállás
„Bartha János Bede György Kondássá" (Sajóvámos 144), 1712. „Esztis azonn Benedek nevü Kondástid hallotta. . ." (Nagymihály 162). Az első előfordulás jóval régebbi. Barjád ( Borjád) község 1546, illetve 1552. évi összeírásában szerepel Kondázs András neve — a további négy összeírásban már nem (DÁVID GÉZA, A simontornyai szandzsák a XVI. században. Bp., 1982. 167). A defterdár nem tévedett, amikor ezt a nevet leírta, hiszen Borsod megyéből is adatolható: a Regesta decimarum Borsodiensis, Districtus Darocz Kövesd 1583/7. jegyzékében Saly (— Sály) község egyik lakója Benedictus Kondae (OL Filmtár, 9632. d.). Ezek azt mutatják, hogy a tulajdonnévi adat másfél évszázaddal régebbi, mint a köznévi. Ez csak úgy lehetséges, hogy a kondás szavunk a XVI. században már élt köznévként. A rejtély továbbra is rejtély marad, hiszen arra nem találtunk adatot, hogy ez a szó a kondának lenne a továbbképzése. MIZSER LAJOS Gönyere. A Magyar Nyelv 1985. 4. számában REUTER CAMILLO a Szó- és szólás-magyarázatokban a Kügyere szót Kügyere olvasatban és „ívelt folyómederbe vizet szállító ér" jelentésben értelmezi. Jómagam a Névtani Értesítő 8. számában (1983.) „A Pozsony megyei Felsőszeli helynevei" címen írtam egy kis dolgozatot. Ebben az egyik utcarészt Gőnyere, egy határrészt pedig Gőnyerei-puskom névvel jelöltem meg, de zárójelben megkérdőjeleztem, hogy Gőnyere, vize összetételből eredhet-e a szó. Azt persze akkor még nem tudtam, amit REUTER CAMILLO a fent jelzett írásában kifejtett, tehát hogy a Kegy-erem Köny-ere létezik az adott jelentéssel. A fejtegetését teljesen igazolhatják a felsőszeli Gőnyere, Gőnyerei-paskom földrajzi megnevezések. Ugyanis hangtanilag elképzelhető a Kögy-\-ere › Gögy-\-ere › Gőny-fere › Gőny-\-ere › Gőnyere alakzat (a k ~ g változással). Területileg pedig mind az utca, mind a határrész igen közel van a Sárd folyó vizéhez, amelynek egy nagy kanyarulata, íve éppen egy vonalban látható velük. Feltételezhető, hogy a később kialakult utcának és a határrésznek a helyén volt egy Kegy-tereg Köny-tere, amely az ívelt, nagy kanyart leíró Sárd medrébe szállította a vizet. Felsőszelit (szlov. Horné Saliby) már 1158-ban és 1217-ben okiratok említik. A Kegyek első történeti adatai 1210-ben bukkannak föl. Ez az egybevágóság is bizonyíthatja, hogy a korabeli falu mellett volt egy valahai Kőgyere, amiből kialakulhatott a még ma is meglévő Genyere. NÉMETH ZOLTÁN NYELVMŰVELÉS Hobbi Hogyan vélekedjünk a mostanában elterjedt, valóságos divatszóvá vált hobbiról? Rövid, mintegy három évtizedes pályafutása jól mutatja egyrészt a jövevényszavaknak általában tapasztalható alakulását, másrészt viszont jelzi a felkapott divatszóknak az útját is. Az 1959—1962 között megjelent Értelmező Szótárban még nem szerepel. Az 1961-es kiadású Helyesírási tanácsadó szótárban szintén hiába keressük. A Történeti-etimológiai szótár 1970-ben napvilágot látott II. kötete viszont már a szokásos módon tárgyalja a hobbi szó eredetét és viszonylag rövid történetét. Innen megtudjuk, hogy bár az Idegen szavak szótárának 1957-es kiadásából származik az első írásos adat, már 1859-ben elő-