Magyar Nyelv – 85. évfolyam – 1989.

3. szám - Szó- és szólásmagyarázatok - Krebsz János: A Jordánszky-kódex ugrogy szavának értelmezéséhez

„Korcs alatt" fekszenek. Ez a meghatározás mindenesetre elég volt arra, hogy ne Ijhessen a hasonló nevű gömöri Balogra vagy a barsi Szegre gondolni. Árpád-kori névadásunkban jellemző, hogy a hegyeket legalább annyiszor értel­mezik silva szóval erdőnek, mint ahányszor mom-nak, azaz hegynek. Nyilván azért, mivel a legtöbb hegyet erdő borította, és az ember megélhetése szempontjából az erdő fontosabb tényező volt, mint a hegy. Ami pedig a Korcsfin) nevet illeti, ez ejtéskönnyítő magán­hangzóval kaphatta idézett Korocs nevét. Azt gondolom, hogy a „Korcs erdő" nevében a délszlávban irtványt jelentő ktrcb szó rejlik; a krbéb tőből vezeti le MIKLOSICH a szerb Krcin (Die slavischen Ortsna­men aus Appellativen. II. 1874. 49), SMILAUER pedig a macedón Krcin helynevet (Hand­buch der slavischen Toponomastik. Praha, 1970. 106). Aki látott valaha irtott erdőt az irtás után néhány évvel, megdöbbenéssel tapasz­talhatta, hogy a szép, egynemű fenyő- vagy lombos erdő helyén milyen vegyes, bozótos cserje nőtt ki; azt mondhatjuk, hogy ,,korcs erdő" ! Valószínűnek tartom, hogy korcs közszavunk végső fokon a szláv kbrcb 'irtvány' szóból ered, és az irtás gyakorlatai révén hatolt nyelvünkbe. Ez a jelentésváltozás lényegében megegyezik a szláv gvozdb 'erdő' szóból eredő gaz szavunkéval, és ugyanazt az élményt adja vissza: hogyan lesz az erdőből kiirtása után gaz ! (Vö. E. Kiss SÁNDOR Gaz c. igen meggyőző és további példákkal igazolható etimoló­giáját: MNy. LXXXI, 96-9). GYÖRFFY GYÖRGY A Jordánszky-kódex uyrogy szavának értelmezéséhez. A Jordánszky-kódexben a Mát. 7: 25 egyik mondata így található: „Effew efwek vgrogyok ywenek, zelek tama­danak, es az hazra rohananak". Az utószó és a szómagyarázatok szerzője, LÁzs SÁNDOR szerint: ugrogy = béka. Valószínűnek tartom, hogy LÁzs SÁNDORt a szó hangalakjának a varangy szóhoz való hasonlósága tévesztette meg, avagy az ugrik ige (amely a béka legjellegzetesebb cselekvésére utal) valamilyen -gy képzős származékának vélte. D. BAR­THA KATALIN Szóképzés című művében a rendkívül ritka képzők közé sorolja a -gy-t, s felsorolt példái között egy sincs, amelyben e képző segítségével jött volna létre igé­ből névszó. A bibliai példabeszéd összehasonlítja a kősziklára és a fövenyre épített házat; az előbbinek nem ártanak a természet erői, az utóbbit elsodorják. Mit keresnek ebben a folyamatban a békák ? Több bibliafordításunkat egybevetettem, az idézett helyen mindig víz vagy árvíz szerepel. Károlyi: „Mert el iött az essö, el iött az árvíz, el iöttec az Í5elek". MünchK: „gallot le es i iotten 0 joToc/ t futtanac 3elee". Vizsgáljuk meg a latint is: „et descendit pluvia, et venerunt flumina et flaverunt venti". A Jordánszky-kódex szerzője ismeri a béka szót, Mózes II. könyvének 8. részében az Egyiptomot ért egyik csapásról, a békákról szól, s mindannyiszor (pontosan kilenc­szer) a béka szót vagy ragozott formáját használja, ahol pedig helyén volna legalább a két alakot váltogatni, redukálná a szóismétléseket, szolgálná a stílus változatosságát. A NySz. ugrógy címszava a fent említett részletre hivatkozik a JordK.-bői, illetve helységneveket sorol föl régi oklevelekből (1258: Ugrough villa, 1295: Ugrog castrum), amelyek nem visznek közelebb a jelentés föltárásához. Sokkal tanulságosabb a NySz. következő címszava: ugrógyos. A szó pontos jelen­tésének megértéséhez szükségesnek látom az egész szócikket idézni: ÉrdyK. 485b: „Zent Ieronimus megh az ew [az zyz Maria] zent koporssoyaat latta Iosaphatnak wőlgve

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék