Magyar Nyelv – 101. évfolyam – 2005.

2. szám - Szenga Toru: A jen szó és ami körülötte van

202 Senga Toru Bánhegyi, Bánhidi, Bánkúti, Bánlaki, Bánrévi és a fiktív Bánkövi. A Király származékai: Királyi, Királyhegyi, Királymezei. Ide vonható még a Herceg, Hercegi is. A dicső múlt idézésének mitológiai eszköztárához tartoznak a harc fogalomkörének lexikai megtestesítői: Harc, Harcos, Harci, Hadfi, Hadári, Hadai, Hadasi, Hadhalmi, Hadányi, Győző, Győzei, Csatár, Csatári (ezek a valós Csatár helynevek alapján is ke­letkezhettek, de hogy mégis idevonhatók, bizonyítják az ilyen német és szláv családnévi megfelelők, mint Krieger, Volcsik). Természetes családnévi alapjuk van a következőknek: Huszár, Kardos, Bárdos, Bárdosi, Lovas, Lovasi. Mesterséges alkotásnak tűnik a Lövész, Lövészi, Vezér, Védő. E fogalomkörnek terebélyes szócsaládja a vár lexémával alkotott nevek társasága. Egy részük fiktív, településnévi alapot nélkülöző, mint Várhelyi, Végvári, Hegyvári, Bércvári, Sziklavári, Hidvári stb. Közismert helynévi alapja van pl. a Somogy­vári, Zalavári, Vasvári stb. családneveknek, de ismét fiktívek az ezek mintájára alkotott Bakonyvári, Kőszegvári. A vár utótag egyéb fogalomkörök fiktív neveinek is gyakori eleme. E kissé dagályos névválasztás és névalkotás - részben ellenhatásként, részben a vi­dékromantikáról leválva - elindított egy deheroizált, szándékoltan egyszerűbb, méreteit tekintve jóval szerényebb vonulatot, amelynek néhány példáját zárásul felsorolom. Ilye­nek a mezei munkák, az állattartás, kismesterségek neveiből alkotott, részben a termé­szetes névadásban is megjelenő családnevek, mint a Szántó, Vető, Arató, Kertész, Nyírő, Szegő, Vágó, Varró, amelyek nemcsak „földközelibb" jelentésükkel, hanem az -i, -si, -si végződést -ó/-ő igenévképzővel felváltó szóvegükkel is más világot idéznek. Vannak a na­turalisztikus, illetve az ameliorációt kerülő névadásnak is példái, de ezek inkább a sza­bályt erősítő kivételek (l. pl. Salaki, Iszapi, Károsi, Féregi, Rémesi, Rémi, Foltkövi, Üregi stb.). A névmagyarosításban mindig a névszépítő törekvések voltak a döntőek. A mondottak csupán vázlatát adják egy lehetséges részvizsgálatnak, amely ha ki­szélesedik, benne a térbeliség, időbeliség dimenziói és a szociolingvisztika, pszicholing­visztika szempontjai is kellő kifejtést kaphatnak majd. JUHÁSZ DEZSŐ The Hungarianization of surnames and national romanticism During the 19th and 20th centuries, hundreds of thousands of people submitted requests to the Hungárián Ministry of the Interior in order for their surnames to be officially altered. Many reasons can underlie such changes of surnames. Those reasons can alsó apply in conjunction (in­tention of or pressure for assimilation, abandoning a name of foreign shape or unpleasant meaning, „gaining" a name of a more elegant, nicer, or more Hungarian-sounding prestige, religious, ideo­logical, or career-related motives, etc.). Individual components of compound nanies can be se­mantic group forming entities separately, too. The paper sketches groups of assumed names evok­ing the fígurative/symbolic world of romanticism, with special emphasis on the glorious past and on positive properties of one's humán or national character. DEZSŐ JUHÁSZ A jen szó és ami körülötte van­ ­. A gazdasági recesszióval még mindig küzdő Japán továbbra is a mai világ máso­dik legnagyobb nemzetgazdaságával rendelkezik, így nemzeti valutájának, a jen árfolya­mának változásait a nemzetközi piac elemzői állandóan figyelemmel kísérik. 1871-et ír-

Next