Magyar Nyelv 109. (Budapest, 2013)

2013 / 2. szám - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Békési Imre: Otthontól hazáig. Petőfi Sándor János (1931-2013)

212 Tudománytörténet is kérdőjellel helyettesíti. Az adat egyébként 1800-ból való: „Czupor Mihály, és Ekárt György Ö kölmek el indulván Szebenbe ... adtunk a’ Kezekbe egy pár tűz ütő atzélat az árra [ti. ára] 28 Pénz”. A NéprLex. leírására gondolva a ’tüzcsiholó’jelentés megadásának vállalása itt még a tűzvető eseténél is indokoltabb volna. Ezt az értelmezést támogatja az ÉrtSz. tűz szócikkébe (elavultnak minősítve) felvett tüzet üt ’acéllal, kovával szikrát üt’ is; ráadásul erre a szókapcsolatra már a 16. és a 17. századból vannak példák: „Jugillare, feuer schlagen: tyzeth­ythni" (1550 k.: Gl. 735); „A tűzkővel tüzet ütünk és kiverünk” (1673, NySz. 3. 904). Talán BÜKY sem állította volna téves vágányra a gondolatmenetét, ha a SzT. ta­nulmányozása közben felfigyelt volna a tüzvető szomszédságában található tű­zütő mel­léknévre. Ha pedig visszalapozunk néhányat, ráakadunk a tűzacél címszóra (SzT. 13. 668). Ez a szócikk vállalja a ’Feuerstahl’jelentés megadását, noha egyetlen (1627-es) adata ugyanabból a kolozsvári jegyzékből való, mint a tüzvető melléknévé: „3 odafel való giertia Tartó, fa az laba, Ittem haro(m) giertia hamma veneo, es két Tűz АсИеГ. Kár, hogy pár lappal később, a tűzvető szócikkében a szótár nem követte ezt a bátor és természetes megoldást.­­ Egyébként a nagyszótári cédulák között is van t­­zacél adat egy 1879-es áru­lajstromból: „Tűzütésre szolgáló aczélok, tüzaczél, ...­­ feuerstähle” (NSz.). Az 1627-es kolozsvári jegyzék a tűzvető jelző alkalmazásával a szerszámnak egy olyan tulajdonságát emelte ki, amely (ha mondhatjuk így) szakmák felett áll. Helyette a lista összeállítója használhatta volna a fenőacél megnevezést is; ez közvetlenebbül utal­na a vargakéssel való kapcsolatra, mármint az elező funkcióra.­­ Nemcsak az értelmező szótárakban (ÉrtSz., EKsz., EKsz.2) van fenőacél, hanem maga a SzT. is felvesz ilyen címszót (4: 30). (Vö. még a Gl. fenít címszavával.) Hadd utaljak itt is vissza arra, hogy Schmeller szintén megemlíti a „Stáhhel” ilyen szerepét (Wetzstahl). Összegezve: BÜKY László magyarázata többféle okból sem fogadható el; ezek közül a tüzvető előtagjával kapcsolatos tisztázatlanság és adathiány áll az első helyen. Remélem, sikerült igazolnom, hogy a tüzvető acél szókapcsolat jelentése nem ’tűzőár’, hanem ’tűzacél’, azaz ’tűzcsiholó acéleszköz’. A SzT. a tüzvető szócikkében túlzott óva­tossággal és következetlenül illesztett kérdőjelet a jelentés helyébe.Horváth László TUDOMÁNYTÖRTÉNET Otthontól hazáig Petőfi Sándor János (1931-2013)* 1. 2013. február 10-én, Budapesten, életének 82. évében elhunyt Petőfi Sándor Já­nos, az MTA külső tagja, nemzetközi hírű nyelvész, a szövegnyelvészet úttörője. A 75. születésnapját köszöntő DVD ROM címében a szerkesztők Petőfi Sándor Já­nos professzor alakját a változtatásaiban ragadták meg: ’Egyik egyetemről a ma­ * A Magyar Nyelv szerkesztősége ezzel a közleménnyel tiszteleg a neves tudós emléke és munkássága előtt.

Next