Magyar Nyelvőr – 7. évfolyam – 1878.

Tájszók - 11

Nem esznek még mindenestől. Gondolkozik most a gazda, Hogy ezeket mivel tartsa. — De az assszony aszt suttantya : Van még két korsó — pálinka. (Csik). Táj szók. Veszprémiek. Bor v. sör v. pálinka: a pipacs bimbója, ha piros, buksi: ostoba, b­ü­t­ü­­: böjtöl, czájg: élesztő, écsépünyi, enáspán­gányi, mégnadrágúnyi, r­á­s­ó­z­n­y­i: elverni, kunyerál: kér, h­á­n­d­z­s: csóka. B­a­j­k­ó : öltő, csáva csűrni csóré: dolmány, ujjas fel­moslék, öntözni: savóból tejjel és tojással készült étel. cső: inditószó a lónak, c­s­i­n­á­l­á­s : kertelés, kerítés, e­l­h­á­m­o­l­n­i: elhordani p. viz a partot. eltökitni: elrongálni, kárt tenni benne. fiz­ás: arczkifejezés (nyilván visage). fágyni: kutatni, motozni, filit: falat, fok: vizjárta hely, ér. g á­g­i 11 ó : hitvány, a­mi csak úgy van összetákolva, kerítés: gy­ö­n gy­ö­r­g­etni, pátyol­gatni : takargatni, gyöngéd figyelemmel lenni valami iránt. ojjéj: de még mennyi, vót-é sok búzátok? ojjé! o­ni busz, unibusz: társas kocsi, r­e­c­z­i: rézgomb, r­i­gl­i: zár, szu fia, szusz: erő, nincs benned szusz, tökös: fia veréb, t­ü­r­ü­l: törül. ROTHAUSER SÁMUEL: s­z­i­a­k : g­y­u­g­v­a : dugva, g­y­e­r­e­k : fiúgyermek, h­a ó­t­a : azóta, híta: mióta. irtás: fosztás p. kukoricza­fosztás. kalógya: hóbortos, péld. -eszű. kancsargós: tekervényes, p. út. kincserégni: p. kincserég­tem-kuncsorogtam mások ajtaja előtt. kárlátó: Abaujban hérész, barátságos összejövetel laka­dalom után való napon az örömapánál, hogy, mint itt hallottam, megnézzék, mi kár történt a menyasszonyban. • klasnya: lelógó p. -fülű disznó. kuczó: tűzhely megötti rész. T. NAGY IMRE.

Next