Magyar Nyelvőr – 16. évfolyam – 1887.

Népnyelvhagyományok - Hülyék elnevezései

száz forintot hozott ki a por­kaszába.' k­r­i­s­t­á­j : ivópohár, üveg. ,Még­itt három kristáj bort.' k­á­p : korty. ,Aszondi részeg vagyok, pedi­g még ma egy káp bort se ittam.' kusza: női szemérmes test. ,Megfogtam a szőrös kaszáját.' k­ö­t­t­e : kötötte. ,Megkötte ma­gát.' kiszítta a z orrát, kifújta kabagyás: tökéletlen eszű. kaczabajka: felső ruha. (Rábaközén : k­a­c­z­a : női öl­töny. Nyr. III. 280.) k­a­c­c­z­i­n­t : egyet felkaczag. k­a­j­k­o­s : görbe , pl. lábú. kaláka: házi mulatság, kallódik, el- : elvész, tönkre megy. k­a­r­­­t­y­a : szeles, meggondo­latlan. kan­t­a : korsóalakú cserép víz­tartó edény. kaptus: gyermeking. kapatos: kissé részeg, k­a­r­a­t­y­o­l : sokat fecseg; rend­szerint így használják : ,Ne ka­ratyolj, mint a tyúk segge.­ k­a­r­c­z­o­s : savanyú kerti bor. kardalésza: kósza, kóbor, k­á­r­p­á­t : korhol, kárál, k­a­s­z­o­s : sáros, lucskos, kászolódik, készülődik, kátyú: sáros gödör az úton. keczmereg: ügyetlenül, las­san dolgozik, tehetetlenkedik. kelekótya: csacska, ken, megken: megver. ,Meg­ájj megken ide !' k e 11 ő 1 í k : kenőcs, kerge birka : beteg birka, k é r í s­z : lakodalmi kérő, az orrát. ,Szüli ki kincsem a torkádat.' kiöntötte: kidöntötte. ,Te, mingyá kiöntöm a béledet.' kitarjagosodott: kiajako­sodott. ,Szépen kezdett gyó­gyini a sebje, mos még már mégcsak fájik neki, egészen kitarjagosodott.' kávét ettem: habár itta is , pl. a fekete kávét. ,Még fekete kávét is ettünk.' b ács.) CSÁSZÁR LAJOS: k e s h­e­d : koszlik, feslik. k­isa fa: a lógós ló hámfája. k­o­c­z­o­g : traben, klopfen. k­ó­d­o­r­o­g : kóborog. kostol: erősen füstöl. k­ó­k­k­a­d : hervad, lekonyul, k­o 11 i 111: üt. ,Fűbe kallintották, hogy meghótt.­ k­ó­p­i­s­k­á­l : megkopogtat, k­o­p­p­ó­d­z­i­k , egymást harap­dálja. k­o­p­r­i, k­o­p­s­z­i : rövid hajú, kóri 11 gyász: kóborol, kotla: nagy pipa, k­o­t­o­n­á­z, kotomász: ka­parász, keresgél, k­o­t­ú : poshadtság­­ ,kotús víz­: állott, poshadt víz. (Alföldön : nádtartó. Nyr. XIV. 191.) kottyan: egyet pattan, ugrik , pl. kátyúban a ruganyos kocsi. ,Meg se kottyan­ : meg se lát­szik, észre se vehető, kóty­agos: ittas, kló­t­y­o­n­f­i­t­t­y : haszontalan. (Az gézengúz az hóra kettien­fitty az szolgája. Decsi Ad.) kóvályog: ide-oda jár, mo­zog, repül, köszköp ü­­sködik, bele avatkozik, k­ö­t­y­f­ö­l , kavar, vegyít. Nagykunságiak.

Next