Magyar Nyelvőr – 18. évfolyam – 1889.
Értekezések - Simonyi Zsigmond: Kombináló szóalkotás
MAGYAR NYELVŐR SZKSZKKBETI SZARVAS GÁBORJ. Szerkesztő s kiadó hivatal Budapest VI. Bulyovszkyucca 6. sz. Megjelenik minden hónap 15-én három ívnyi tartalommal. XVIII. kötet. . JANUÁR 15. I. füzet. KOMBINÁLÓ SZÓALKOTÁS. A legújabb nyelvtudományban rendkívül termékenynek bizonyultak az analógia hatásaira irányuló kutatások. De a nyelvészetnek van egy ága, mely eddigelé aránylag kevés hasznot merített e kutatásokból :a szófejtést értem, melyben a reáfordított óriási erőfeszítések ellenére még folyvást oly nagyszámú, mondhatni számtalan találós mesével állunk szemben. Hiányzik itt az analógiás módszernek következetes alkalmazása, mely, ha kielégítő tapasztalati tényekre támaszkodhatik, nem retten vissza olyan magyarázatoktól sem, melyeket első tekintetre képtelenségeknek tarthat a járt utakon járó nyelvészkedés. Ilyen következetesen alkalmazott analógiás módszerrel kisértettem meg néhány kifejezés magyarázatát „Az analógia hatásairól" szóló értekezésem (1881. 9. 1.) következő soraiban : „Néha a szónak hangzására egyetlen egy más szó is bir annyi befolyást gyakorolni, hogy megváltozzék a kiejtése, s ilyenkor talán inkább azt kellene mondanunk, hogy a beszélő a két szót összezavarja s mintegy összeolvasztja. Mit szóljunk pl. ha azt olvassuk, hogy a tatrangi csángóknál számtalan helyett előfordul számontalan ? (Nyr. II. 524). Nem lehet más, mint a rokonértelmű számtalan és táméntalan szók egyesítése. Ha Batsányi „segélytö kezeket" ír (Költem. 32), nyilván a segéllő és segítő szavakat zavarja össze. A szalangál ige is (Kreszn.) talán a szalad és iongál igékből, feszenget pedig a feszeget (*feszejtget) és feszeng igékből lett. S vájjon a bizgat igében nem szabad-e a hasonjelentésü biztat és izgat szavak összekeverését látnunk ? — Szótárainkban találjuk a fennyeden szót (vö. „Csak fennyeden I 11. NYELVŐR XVIII.