Magyar Nyelvőr – 24. évfolyam – 1895.

Értekezések - Barcza József: A „Metamorphosis Transylvaniae” mondattana

4) A jelzőileg használt mutató névmások rendesen mai beszédmódunk szerint: Ezekben az urakban sem vala gróf (375). Azon az napon penig jó reggel az vőfély lóra üll (389). 5) A mai népnyelvben is megtalálható, mely helyett vala ki Apornál is igen gyakori; így : Egy szép órát küldött Apor István­nak, kin is az asszony képe volt (339). Olyat mondottak neki, az kit szégyenlek kiírni (350). — De a mely névmás rendes hasz­nálata is megvan. Egy helyen a mely és ki fölváltva , 'bőbb vad megyen el sebben, az mely osztán haszontalanul döglik meg, mint az ki ugy esik el, hogy hasznát vegyed (372). 6) Kiki: K­i­n­e­k-k­i­n­e­k hány cselédje van, számban vet­ték (405). Némely­­ némelyik helyett: Némelynek volt tíz­tizenöt sastollas, forgós szolgái is (361). Némely csak egyes volt, némelyik hármas egymás végiben (353). Mely a mai mily helyett: Mely szomorú kimenetele jön, olvasd meg az históriát (439). Az egy és más helyett egyetmás (magyarázata Simonyinál, MNyelv 2­82). Úgy elfárasztotta az legényt, míg minden egy ét­m­­ás­a a testitől megizzadott (332). Akkor igen reá vigyázzanak, kit miféle egyetmás illet meg (343). — Tárgyesetben: Az hintó derekában hordozták az pohárszék egyet mást (369). A névelő használata: 1) A határozott névelőt (melyet mássalhangzó előtt is több­nyire os-nak ír) néha szokatlanul elhagyja : Keresik az kisasszonyt, sehult sem találják, sem háznál, sem faluban (418). Az nadrág hasitékjáig ért a salavári, ott belől nadrágon ezüst vagy selyem sinór lévén rakva (353). Azon kívül mind az urak, mind paraszt­ság, mind nemesség nagy szeretetben éltenek (356). Ha pompás vendégségre vagy lakodalomban mentenek, az asszony köntöseit mind berakták (369). Vacsora előtt az leányt ebédlő palotában kihozták (376). 2) A határozatlan névelőt a mai használattal eggyezően találjuk; így: Egykor egy magyarországi úrfi belő nézé­sére (417). Az mellett volt egy konyha forma (431). Igenevek: 1) A főnévi igenév ragtalan és ragos alakja a mai haszná­lattól eltérést alig mutat.

Next