Magyar Nyelvőr – 41. évfolyam – 1912.

Magyarázatok, helyreigazítások - Nap-levő. Beke Ödön - Sármáringó, aranymálingó. Czuppon Elek

Egy haszna lehet ennek a nyelvújításnak: a cifra címek bizonyosan nagyon fokozzák a derék erdészek büszkeségét és boldogságát. ANTIBARBARUS. MAGYARÁZATOK, HELYREIGAZÍTÁSOK. fiap-tevő. Ez a ritka igenévi szerkezet, mint láttuk (Nyr. 40 : 353.), a magyaron­, vogulon és votjákon kívül az osztjákban is megvan. Schütz­ (Az északi-osztják szóképzés 55.) csak kétféle példát idéz rá, én találtam még néhányat: tdm oldi moutia il joytds 'erre a földre (tkp. ez levő f.) lejutott', Pápay, Északi-osztják nyelvtanulm. 180.; tal oltipog.bra­v.or poy­tvm­a 'üresen levő (tkp. üres levő) gyomromba (?) Osztj. Népk. Gyűjt. 155.; ar sl voldi ophr]­ox 'sok fürtü (tkp. s. fürt levő) hajas fej' uo. 249.; ar sewi olla xelvr­­oyal 'sok fürtben dús (tkp. sok fürt levő) feje' uo. 274. ar-á'hr] Sokalna xailem, mons­ ágerj vosalna xa­ilem 'énekbe illő (tkp. ének levő) ínségbe jutok, regébe illő (tkp. rege levő) kin­éz engem' uo. 228.; fejem sem ásha] fimal­antom által 'még csak egy homokszem se esett le (tkp. homok szem levő leesése sincs)' uo. 185­8. BEKE ÖDÖN. Sármálingó, sármálingó, aranymálingó. így hallottam nevezni a nép­től Badacsonytomajon (Zala m.) a sárga-rigót. Először az első kettőről szólok. Azt hiszem, e két szó eredetileg egy és ily elemekből tevődött össze: sár-más-rigó. Az első elem nem egyéb, mint a mai sárga szó régeb­ben járatos alapszava (vö. sár arany stb.); a második elem az az értelmi­leg kihalt szó, mely ma is megvan helynevekben, pl. Budán is van Rézmál és Zöldmál, megvan még egyes helyeken e madárnévben: sármái (vö.: vörösfogy), az oklevelekben is előfordul: keyk mai azaz kékmái (1275) s azonos a mordvin mai tővel, jelentése pedig mell, oldal; a harmadik elem az ismeretes madárnév. Az egész szó tehát annyi, mint sárga mellű rigó. Az a kérdés már most: hogyan lett az eredeti *sármálingó alakból sár­málingó és sármálingó? Az­­ hiánya könnyen érthető, de hogyan került a szóba­­? Úgy gondolom, hogy, mikor a sár és más elemek kihaltak, akkor a *sármálingó (vagy *sármárigó) összetétel érthetetlenné lévén, a nép kép­zelete a madárnak az ágon való ringását, himbálódzását magyarázta bele a szóba s úgy keletkezett a sármá­ringó alak és disszimilációval sármálingó. Az aranymálingó ezek után nem szorul magyarázatra. Még csak azt emlí­tem meg, hogy egyik tanítványom értesítése szerint Bobán (Vas m.) ugyan-­ ­ Ady is használja egy nem rég megjelent tárcájában. Minden való kis tudományával nézegette körül s választotta meg az asszonyát. (Világ 1911. X. 1. 1. 1. 2. hasáb.) 2 Múltkori cikkemben tördelésnél jegyzet helyett a szövegbe került az a rész, melyben Schütz két példáját kizárom a szerkezetből (tárni xodi oldi­vai 'hát ez micsoda állat', tkp. 'hogyan levő á.) Nyr. 40 : 353. alulról 14-17'sor.

Next