Magyar Nyelvőr – 41. évfolyam – 1912.
Magyarázatok, helyreigazítások - Nap-levő. Beke Ödön - Sármáringó, aranymálingó. Czuppon Elek
Egy haszna lehet ennek a nyelvújításnak: a cifra címek bizonyosan nagyon fokozzák a derék erdészek büszkeségét és boldogságát. ANTIBARBARUS. MAGYARÁZATOK, HELYREIGAZÍTÁSOK. fiap-tevő. Ez a ritka igenévi szerkezet, mint láttuk (Nyr. 40 : 353.), a magyaron, vogulon és votjákon kívül az osztjákban is megvan. Schütz (Az északi-osztják szóképzés 55.) csak kétféle példát idéz rá, én találtam még néhányat: tdm oldi moutia il joytds 'erre a földre (tkp. ez levő f.) lejutott', Pápay, Északi-osztják nyelvtanulm. 180.; tal oltipog.brav.or poytvma 'üresen levő (tkp. üres levő) gyomromba (?) Osztj. Népk. Gyűjt. 155.; ar sl voldi ophr]ox 'sok fürtü (tkp. s. fürt levő) hajas fej' uo. 249.; ar sewi olla xelvroyal 'sok fürtben dús (tkp. sok fürt levő) feje' uo. 274. ar-á'hr] Sokalna xailem, mons ágerj vosalna xailem 'énekbe illő (tkp. ének levő) ínségbe jutok, regébe illő (tkp. rege levő) kinéz engem' uo. 228.; fejem sem ásha] fimalantom által 'még csak egy homokszem se esett le (tkp. homok szem levő leesése sincs)' uo. 1858. BEKE ÖDÖN. Sármálingó, sármálingó, aranymálingó. így hallottam nevezni a néptől Badacsonytomajon (Zala m.) a sárga-rigót. Először az első kettőről szólok. Azt hiszem, e két szó eredetileg egy és ily elemekből tevődött össze: sár-más-rigó. Az első elem nem egyéb, mint a mai sárga szó régebben járatos alapszava (vö. sár arany stb.); a második elem az az értelmileg kihalt szó, mely ma is megvan helynevekben, pl. Budán is van Rézmál és Zöldmál, megvan még egyes helyeken e madárnévben: sármái (vö.: vörösfogy), az oklevelekben is előfordul: keyk mai azaz kékmái (1275) s azonos a mordvin mai tővel, jelentése pedig mell, oldal; a harmadik elem az ismeretes madárnév. Az egész szó tehát annyi, mint sárga mellű rigó. Az a kérdés már most: hogyan lett az eredeti *sármálingó alakból sármálingó és sármálingó? Az hiánya könnyen érthető, de hogyan került a szóba? Úgy gondolom, hogy, mikor a sár és más elemek kihaltak, akkor a *sármálingó (vagy *sármárigó) összetétel érthetetlenné lévén, a nép képzelete a madárnak az ágon való ringását, himbálódzását magyarázta bele a szóba s úgy keletkezett a sármáringó alak és disszimilációval sármálingó. Az aranymálingó ezek után nem szorul magyarázatra. Még csak azt említem meg, hogy egyik tanítványom értesítése szerint Bobán (Vas m.) ugyan- Ady is használja egy nem rég megjelent tárcájában. Minden való kis tudományával nézegette körül s választotta meg az asszonyát. (Világ 1911. X. 1. 1. 1. 2. hasáb.) 2 Múltkori cikkemben tördelésnél jegyzet helyett a szövegbe került az a rész, melyben Schütz két példáját kizárom a szerkezetből (tárni xodi oldivai 'hát ez micsoda állat', tkp. 'hogyan levő á.) Nyr. 40 : 353. alulról 14-17'sor.