Magyar Nyelvőr – 74. évfolyam – 1950.
1. szám - Rubinyi Mózes: Gyarmathi Sámuel
és ez nemcsak szavakban, hanem sok mindenféle gyakorlati tervben is, így iparágak termelékenységének fokozásában. Érdekes ma elolvasni Gyarmathi Sámuelnek Erfurtban 178. december 23-án kelt, Aranka Györgyhöz intézett leveléből egy részletet: „Én, aki a mi szegény míveletlen hazánkba igyekeztem eleitől fogva valami közhaszonra célozó munka könnyebbítést kivinni, a többi között sokszor futtattam az eszemet azon, hogy miként lehetne fonást nevezetesen Machina által véghez vitetni, hogy így, egy olyan országba, hol kender,sen elég terem és gyapot is közel elég találtatik, s gyapjú bőven van, sokkal könnyebben jutván a fonáshoz, mint eddig, sokkal többet is szőhessenek, és a Slésiadókhoz, oly sokszor, náluk is készülhető vászonért ne folyamodjanak. Ezen mostani kis Vácállóbeli utamban vala szerencsém ezen igen nevezetes Problémának tökéletes megfejtéséhez. Langensalzában a fogadóstól beszéd közben tudakolván, hogy micsoda fabrikák volnának ott, végre azt is említni találá, hogy egy embernél Gyapott FOTIO Machina is volna, mellyel ő annyit fonat, hogy sok száz kezek se vinnék azt véghez. Én ezt csak mesének vélvén, utánai indulok és csak hamar a Városban feltalálom, még pedig nem csak ezt, hanem többet, mert a Fono Machina mellett még ahoz igen szükségesen megkívántató Gyapott fűsülő Machinát is találok. Ezeket jól megvizsgálván, este egy oly faluba szállék meg, melybe ez előtt 12 esztendeig folyt a® ilyen Machinával való fontatás. Már itt egész estvémet mind azzal töltöm el, hogy egyabban igen jártas ember elébe számtalan kérdéseket vetek, melyekre ő nekem mind egyig megfelelvén, a dologba sokat világosodom. A többi között végtére még azt is említé, hogy Erfurtba sok efféle Machinákat láthatok. Mi vala nekem kedvesebb, mint ez? Elmenék tehát mindjárt, Erfurtba megérkezésemi után, Lucius Uramhoz, kihez az én emberem engem igazíta, és imé ott mindeneket kedvemre láthatok. De midőn itt sok környülállásoktól tudakozódván, a többi közt azt is találom kérdezni, hogy ki csinálta, ezen Machinákat ! Szerentsés kérdés! Mert legottan meg tanítaa jó Lucius, hogy a túlsó utcába Peters Uram, az a derék és elmiés asztalos, ki efféléket eleget csinál. Én is legottan őtet felkeresem, és vele egész estre kedvemre discurálván, ime következendőket tanulám." Aztán így folytatja: „Aiztonban élőmbe hordá Peters minden rajzolatjait az efféle Marchináknak, és a többi között olyat mutata, melyben ez vala a fő és betses tulajdonság, (s ez a Peters találmánya) hogy mikor a 60 orsók közölül némelyeknek elszakad a szála, p. o. ötnek, akkor az 55 orsónak ne legyen szükség meg állani, míg az 5 szakadt sízálat meg kötik, hanem az szünetlen lásson dolgához. Melly gyönyörű jobbítás! Ennek is modellját nekem meg fogja csinálni, mellynek Zickel Machine a neve és ára 8 Arany." Ezután megkapjuk a Zug-Machine, a Lokh Machine, a Weif-Machine és a Zwiem-Machine leírásait, mindnél megjelölve a vételár. Majd az ezekre vonatkozó költségek előteremtésénél kéri pártfogója segítségét és így folytatja: „Ezen drága Machinát hozta volt legelébb mintegy 14 v. 17 esztendőkkel egy Bonfon vagy Baunfon nevű Franczia Brüsselből Langensalzába vagy Gothába és aszolta terjedett el ezen vidékbe. Még ezt Német Országnak is sok vidékei nem esmérik. De kevély lehetne szegény Hazánk, hogy egyszeribe olly hirtelen által repülhetne belé!" Gyarmathi Sámuel nyelvtudományi munkásságának legfőbb alkotása, az Affinitás, az éppen másfél évszázada kiadott latin nyelvű mű, melynek teljes címe magyarul így hangzik: A magyar nyelv finn eredetű nyelvekkel való rokonságának grammatikai alapon való bebizonyítása, egyben tatár és szláv nyelvek szókincsének magyarral való öszehasonlítása. Irta Gyarmathi Sámuel orvosdoktor, a göttingai tudóstársaság levelező tagja... stb Az Affinitás 3 részből áll. Az elsőben Gyarmathi a lapp és finn nyelvét hasonlítja össze a magyarral, a másodikban az észt nyelvvel foglalkozik, a harmadikban a többi finnugor nyelvet együttesen tárgyalja. A lapp és finn nyelvvel való egybevetésben Gyarmathi olyan alaktani egyezést is megállapít, amelyet az ő közvetlen elődje, Sajnovics János, nem vett észre.