Magyar Nyelvőr – 75. évfolyam – 1951.
Szólások, közmondások - Koldúsútra (koldúsutcára, koldúsok útjára) ment (az étel)
Kérdés. Az általános iskolai tankönyvekben a tanító néni szószerkezet helyenkint külön, helyenkint viszont egybe van írva. Az általános iskolai tankönyvekben a keresztnevek mellett néniként szereplő fogalom is külön van írva. A rácalmási nevelőtestület nyelvtani magyarázatok közben szeretne ezen a téren határozott, egységes és félre nem érthető magyarázatot adni a tanulóknak. Kéri tehát a Magyar Nyelvőr Szerkesztő Bizottságát, szíveskedjék a mai gyakorlatnak megfelelő felvilágosítást adni, egybe tartozik-e, tehát egybe írandó-e a tanító néni, avagy melyek azok az esetek, amidőn a tanító néni egybe, illetőleg külön írandó? A Rácalmási Alt. Alt. Iskola Igazgatósága, Felelet. Az általános iskolai könyvekben következetlenség, ha egyszer egybeírják, máskor meg különírják a tanító néni-t. Csakis a különírás a helyes. Éppígy külön írjuk: tanító bácsi, tanító úr, továbbá Sári néni, Pista bácsi, Kovács bácsi, Varga úr. Kérdés- A sárvári fazekascéh ládájából előkerült egy 1870-ből származó jegyzék azokról az ingóságokról, amelyeket az elöljáróság egy árverésen eladott. A konyhai felszerelés tárgyai (serpenyő, tányér, kolbásztöltő, vaskalán) között a 21. tétel két vas pele, amelyet Szüts Eszter vásárolt meg 14 xr-ért, a 22. tétel pedig egy vas pele, amelyet Metz Jánosné vett meg 28 xr-ért. Sárvárott nem találtam olyan emberre, aki meg tudta volna mondani, milyen szerszám lehetett a vasból készült pele. Dömötör Sándor Felelet. A pele nemi más, mint a pléh szó, amely a német Blech átvétele. Pele alakjára már az Oklat közöl adatot 1553-ból. A népnyelvben a pele és pele Vas megyében járatos, a pele Zala m, Göcsejben és Somogyban. Pele változata van Somogyban, Baranyában, Pozsony megyében, pele Hajdú megyében, peléh a Székelyföldön, peléh Somogyban. 'Bádog, pléh' jelentésén kívül már a régi nyelvben jelentett 'ajtózár'-t is, Vas m. Pálfán azonban egy adat szerint a pele a. m. 'tepsi' (MTsz). Mivel a sárvári fazekascéh jegyzékében a vas pele a konyhai felszerelés tárgyai közt szerepel, tekintettel arra, hogy Sárvár éppen vas megyei község, nyilván itt is 'tepsi' a jelentése. A MTsz ezt a jelentést csak egy adatban közli, azért ez az adat nagyon becses, és érdemes volna érdeklődni Vas megye más községeiben, de egyebütt is, hol használják a szót még ebben a jelentésben. Kérdés. Mi az eredete a cigányútra megy kifejezésnek? Tímár Magda Felelet: Mikor az étel vagy az ital nem a nyeldeiklőcsőbe megy, hanem a lélekzőcsőbe, vagyis a gégébe akkor mondják, hogy cigányútra ment. A népnyelv más kifejezést is használ. Így Baranya m. Bélyén: cigánytra szalatt (Nyr 15:424, ugyanígy Csongrád m. Mindszenten, MTsz.), Szamosháton cigá(nysorba szalatt (Csűry), a Csallóközben: cigányuccára tévedt, Veszprém megyében: cigánytorokba ment (MTsz), Baján: cigányuccába szalatt (Nyr 31:283), Kaposvárt: cigányuccára szalatt v. egérútra szaladt (Nyr 25 :235), Zala megyében: egérútra tért a falatja (Nyr 25 :475). Legelőször Dugonics használja Példabeszédeiben (1820): cigányutcába talált. Egyéb változatok: a kadusok úttjára ment az iétel (Zilah vid. Nyr 28 : 277), kudusútra ment (Hódmezővásárhely MNy 11 : 462), koldus uccára ment (uo. Nyr 2 :367), koldusok uccára (így!) ment (Csongrád Nyr 8 : 513). A Czuczor—Fogarasi-féle Nagyszótár szerint a cigány-utcának két jelentése van. 1. (tréfásan): 'lélekzőcső, midőn az ételből v. italból valami beleszalad'; 2. 'vak folyosó, térjmegutca (azaz oly utca, melybe csak egyfelől van bejárás; más néven térjmeg-utca, zsákutca ).