Magyar Nyelvőr – 81. évfolyam – 1957.
Kiss Lajos: Huligán
A lajmás szó eredete, etimológiája egyelőre ismeretlen. Megemlítjük még, hogy a szegedi tájszólásban a sóhordó embernek megjelölésére a szamár, lukmájét régi elnevezések is járják. Dugonics Andrásnál olvassuk : ,,A Szegedi Sóháznál máig van is Szamaraknak nevezik azokat az embereket, kik hátokon az egy-mázsás kő-sót a Mázsálóra horgyák" (Etelka. Pozsony—Pest, 1805. 1 : 284). A lukmájér szót Czímer Károly helytörténeti kutató említi : „Eltűntek a német hivatalos nyelvet 1867-ig használt sóházhoz tartozó sóhordó lajmások és lukmájérok" (Könyves Károly : Régi szegedi típusok. Szeged, 1923. 177. sz. A Könyves írói álneve Czímernek). Bálint Sándor Huligán. Az utóbbi időben (főleg rendőrségi hírekben) újra meg újra előfordul a huligán szó. (Lásd pl. Népszabadság 1956. nov. 25. 3, 1957. jan. 22. 1, 9, 1957. márc. 16. 5, 8, 1957. márc. 24. 3, 4, 1957. márc. 30. 2 ; Élet és Irodalom 1957. márc. 29. 5, 1957. aug. 2. 4; Magyarország 1957. ápr. 3. 15, 1957. ápr. 10. 9, 1957. máj. 1. 8, 1957. aug. 7. 1 ; Magyar Ifjúság 1957. júl. 31. 2 ; Hétfői Hírek 1957. szept. 2. 3 ; Népakarat 1957. máj. 15. 8 stb.). Jelentését a legújabb, Bakos Ferenc szerkesztésében megjelent Idegen szavak szótára (Bp., 1957.) így határozza meg : „1. nyers, durva, erőszakos ember 2. huligánok elvadult csőcselék, amelyet főleg reakciós politikai célokra használnak fel." A huligán az angol hooligan 'csibész, vagány' szóból származik, amely 1890 körül bukkant fel London délkeleti részének a slangjében ; első írásos előfordulása 1898-ból ismeretes. Akkortájt népszerű volt egy tréfás dal, amely egy Hooligan (ír Hooligan) nevű kihívóan nyers, kötekedő természetű családról szólt. Feltehető, hogy az e dal révén hírhedtté vált Hooligan családnév volt a hooligan köznév forrása (Encyclopaedia Britannica 11 ; Shorter Oxford English, Dictionary 3 1). Más vélemény szerint a hooligan szó a Hooley Dang 'Hooley bandája' szókapcsolatból fejlődött (Eric Partridge: A Dictionary of Slang and Unconventional English). Az angol szó hamarosan több európai nyelvben is elterjedt. Révai Nagy Lexikona (10) már 1914-ben nyilvántartja mint a magyarban is előforduló idegen szót huligán alakban. Bárczi Géza megfigyelése szerint a huligán 'semmiházi' 1932 körül a pesti rassznyelvben is ismeretes ; szerinte a szó közvetlen átadója a jiddis nyelv volt (MNyTK. 29 : 21). Használatossá vált az angol hooligan a németben (Hooligan), oroszban (xy Alizán) stb. is. Az orosz xyAUBUH (vö. Vasmer: RussEtWb. 3 : 278) pályafutása különösen figyelemre méltó. Az 1905-ös forradalom bukása után ugyanis ezzel a szóval illették azokat a brutális, erőszakoskodó elemeket, akik a szélsőséges reakciós körök („fekete százak") uszítására Oroszország nyugati kormányzóságaiban véres zsidóüldözéseket, pogromokat rendeztek különböző ürügyekkel (így pl. elhíresztelték, hogy a zsidók meg akarják dönteni a cári rendszert, vissza akarják állítani a jobbágyságot stb.). A 'csibész, útonálló, garázda alak' jelentésű xyAueVH használata mindennek következtében általános lett az orosz köznyelvben (1. Dal' szótára 3. vagy 4. kiadásának nampuóm és xyAUsán címszavát). Ma a XYAUSCÍH, akárcsak a xyAueáHomeo 'csibészkedés, útonállás, garázdaság' bűnügyi műszónak számít, és szerepel a törvényhozás, bíráskodás nyelvében. Az orosz xyAueÚH 'csibész' vagy 'pogromrendező' jelentésben több más nyelvben is meghonosodott, így pl. a németben (Hooligan 'orosz pogromrendező', 1. Fremdwörterbuch, Leipzig, 1954.), a bolgárban (xyAyeoH 'csirkefogó, csibész, kapcabetyár, csavargó', vö. Stefan Mladenov : Etimologiceski i pravopisen recnik na bilgarskija knizovenezik. Sofija, 1941.), a csehben (huligán 'csavargó, csibész', 1. Frantisek Trávnícek : Slownik jazyka ceskóho. Praha, 1952.), a lengyelben (huligán 'csibész, útonálló', 1. Slownik polsko-rosyjski. Pod red. N. I. Grekowa i. M. F. Rozwadowskiej, Warszawa, 1950.), a románban (huligángarázda