Magyar Nyelvőr – 82. évfolyam – 1958.
A Nyelvőr postája - Miniatűrizálás – parányítás - Pásztó - Lemondja az előadást - Bolti nyitvatartás
Még néhány észrevételt Bógner Gyula egyik-másik téves állítására. Nem értjük, hogy a siket szó miért „latinosabb hangzású", mint a süket, akár egymagában tekintve, akár a latin surdus 'süket' szóval összevetve. Továbbá ezt írja Bógner Gyula: „Nem vitás, hogy az »utcza« az »út« szóból eredt". Szavait így kell helyesbítenünk: Már rég nem vitás, hogy az utca szó nem az útból eredt, hanem valamelyik szláv nyelvből került hozzánk. Gondoljunk példáid a szerb-horvát ulica szóra s arra a tényre, hogy valamikor így is írták nálunk az utca szó előzőjét: ulca. Az utca szónak semmi köze az új szóhoz, de az elterjedt és hagyományossá vált utca alakot fogadta el mai helyesírásunk is. F. G. Miniatürizálás — parányítás. Czidlina Gusztáv azt javasolja, hogy gépek, készülékek nagyon kicsiny méretűvé szerkesztését a hosszadalmas, latin—francia miniatürizálás helyett nevezzük így: parányítás. Javaslatát mindenképp helyeseljük. F. G. Pásztó. Csépány István levelére, amelyben Pásztó község nevének eredetét illetően kér felvilágosítást, a következőkben válaszolunk: A névre vonatkozó középkori adatok (vö. pl. Anonymusnál Paztuch) olvasata Pásztuch. A szóvég fejlődése szabályos. A mai szóvégi -ó, -ő (és -ú, -ű) hangok jelentékeny része ómagyar magánhangzó -i y hangkapcsolatra megy vissza. Ha tehát a mai Pásztó eredetét akarjuk felderíteni, a régi Pásztuch alakból kell kiindulnunk. A szláv nyelvekben van egy pastuch köznév; ez a szó az orosz, kisorosz, lengyel, cseh nyelvben 'pásztor' jelentésű, a bolgár, szerb, horvát, szlovén nyelvben pedig 'ménló, csődör' a jelentése. A köznév személynévi használatára van adat az oroszban és a csehben. Ezek a 'pásztor' jelentésű köznévből valók. A délszláv nyelvekből Pastuch személynévre nincs adat, de van bolgár Pastuch falunév. A Heves megyei Pásztó mint földrajzi név személynévi eredetű. Maga a személynév tehát — az előbbiek alapján — szláv eredetű. Melich János is, Pais Dezső is a 'ménlő' jelentésű szláv köznévhez kapcsolják ezt a személynevet, vagyis délszláv eredetűnek tartják, azonban — véleményünk szerint — éppen úgy magyarázható a 'pásztor' jelentésű szóból is. A név maga tehát szláv eredetű, de a névadás módja, hogy ti. puszta személynév válik helynévvé, sajátosan magyar. P. L. Lemondja az előadást. D. Bárdos Lajos ny. bányamérnök helyteleníti e kifejezést. A mi nézetünk ez: Való igaz, hogy ezt a németességet már sokszor megrótták, s azt ajánlották helyette, hogy lemondott az előadásról vagy röviden: lemondott, nem lépett föl, de — sajnos — már aligha irthatjuk ki. F. G. Bolti nyitvatartás. Vezér Tibor kifogásolja levelében a címül írt kifejezést. Véleményével egyetértünk: A „Bolti nyitvatartás: ettől eddig" valóban igen furcsa kifejezés. Semmi szükség rá, teljesen elegendő, amit javasol: „Nyitva: 8—-18". Ha valakinek jobban tetszik a hosszabb kifejezés, így is mondhatja és írhatja: „A boltot nyitva tartjuk 8 órától 18 óráig", vagy esetleg így: „A bolt nyitva: 8-tól 18 óráig". F. G.