Magyar Nyelvőr – 84. évfolyam – 1960.

A szerkesztő bizottság: Felszabadulásunk tizenötödik évfordulójára

* MAGYAR NYELVŐR 84. ÉVFOLYAM * 1960. JANUÁR—MÁRCIUS 1­­. SZÁM Felszabadulásunk tizenötödik évfordulójára Dolgozó népünk soraiban a Magyar Nyelvőr olvasói és munkatársai is lelkesen és boldogan ünneplik annak a napnak másfél évtizedes fordulóját, amikor a diadalmas szovjet hadsereg a fasiszta megszállók utolsó maradványait is kiűzte hazánk területéről. Ezzel a nappal a magyar nép történetében gyökere­sen új korszak kezdődött: a háborús összeomlás gazdasági, politikai és erkölcsi mélypontjáról a Szovjetunió segítségével és a párt vezetésével olyan magaslatra jutottunk fel, ahonnan már tisztán s szinte kézzelfogható közelségben látszanak a szocializmus és a kommunizmus csúcsai. 1945. április 4-e a magyar nyelvtudományban is egy eredményekben gazdag korszak kiinduló pontja volt. Még alig ocsúdtunk fel a háború bar­bárságainak kábulatából, amikor — alig néhány hónappal a felszabadulás után — már újból olvashattuk kedves folyóiratunkat, a Magyar Nyelvőrt, amelynek megjelenését — munkatársainak haladó gondolkodása miatt — a Horthy-korszak művelődéspolitikája mind nehezebbé, végül teljesen lehetetlenné tette. S a Magyar Nyelvőr egyre bővülő és gazdagodó köteteiben is az az általános fejlődés tükröződött, amely a magyar és a finnugor nyelvtudomány egészét jelle­mezte az elmúlt tizenöt esztendőben. Ez alatt az idő alatt olyan hatalmas tu­dományos vállalkozások valósultak meg vagy jutottak közel a befejezéshez — melyeknek véghezvitelére a felszabadulás előtt még remény sem igen lehetett —, mint a magyar nyelv értelmező szótárának, a leíró magyar nyelvtannak és a magyar nyelvatlasznak elkészítése. Mi tette lehetővé, hogy nyelvtudományunk e régi adósságait ilyen rövid idő alatt és ilyen magas színvonalon törleszthette? Népi demokratikus államunk megértő bőkezűsége, amely a Nyelvtudományi Intézet megszervezésével, egyetemi és fő­iskolai tanszékek létesítésével, illetőleg kibővítésével megteremtette az eredményes kutató munkának személyi és tárgyi feltételeit; a tervezésnek, a kollektív munkának az az ereje, amellyel szocializmust építő társadalmunk ismertetett meg bennünket; mindenekelőtt pedig az az egyre fokozódó elvi tisztánlátás, amelyet a marxizmus— leninizmus tanításaival s más nemzetek haladó nyelvtudományával való meg­ismerkedés eredményezett. Nincs most terünk felsorakoztatni azt a nagyszámú egyéni és kollektív nyelvtudományi művet, amely e másfél évtized nagyszerű lehetőségeinek köszönhette megjelenését, nem szólhatunk a később megvalósuló tervmunkák sikeres alapvetéséről, előrehaladásáról, nem érzékeltethetjük folyóirataink, ki-­ ­ Magyar Nyelvőr

Next