Magyar Nyelvőr – 85. évfolyam – 1961.

Szántó Éva: Szovjet nyelvészek a matematikai, matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásáról és a strukturalizmusról

k összefüggése, az irodalmi nyelvek és a stílus problémája, a nyelvi forma szociális haszná­lata és egyéb problémák ezek szerint mind a metalingvisztika tárgyai. 2. Az alkalmazott nyelvtudomány rohamos fejlődése. A híradástechnika (telefon, rádió stb.) fejlődése, a kibernetikai készülékek alkalmazása, a gépi fordítás problémái stb. olyan u­j feladatok elé állították a nyelvtudományt, melyek­nek sikeres megoldásához elengedhetetlenül szükséges a nyelvrendszer és az ún. kommu­nikatív technika beható tanulmányozása. Ezeknek a feladatoknak aktualitása és gyakor­lati fontossága kétségtelen. De a szovjet nyelvészek közül néhányan azt a helytelen követ­keztetést vonták le mindebből, hogy a helyes megoldás elképzelhetetlen a strukturaliz­mus széleskörű alkalmazása nélkül. Szerintük gyökeresen meg kell változtatni a szovjet nyelvtudomány metodológiáját, a hagyományos nyelvtudományt pedig archívumba kell helyezni mint ,,maradi"-t és ,,elavult"-at. Az ilyen felfogás helytelen azért, mert meg kell különböztetni a következő két kérdést: a) a nyelvrendszer-leírás módszereinek módosítását és tisztázását, a matematikai és matematikai-statisztikai stb. módszerek alkalmazásának szükségszerűségét és b) a strukturalista elmélet tisztázását és ezzel együtt a szovjet nyelvtudomány módszereinek tisztázását. A szovjet nyelvészek nem tekinthetik a strukturalizmust az egyedüli helyes nyelv­tudományi módszernek, nem tehetnek egyenlőségjelet a szovjet nyelvtudomány metodo­lógiája és a strukturalizmus közé elsősorban azért, mert a strukturalizmust a nyelvnek csak szűk szemlélete érdekli, csak a nyelvrendszer elemei közötti tiszta reláció, mint már említettük. Ezért a szovjet nyelvtudomány csak annyiban tartja helyesnek a struktura­lista módszer alkalmazását, amennyiben az elősegíti a nyelvi kifejezés helyes elemzését. E célból a bizottság szükségesnek látja egy önálló intézet — szemiotikai intézet — létrehozását, amelyben tanulmányoznák — más jelzőrendszerekkel összefüggésben — a nyelvi jelzőrendszer sajátosságait, és kidolgoznák az általános szemiotika elméleti alap­jait, valamint tanulmányoznák az alkalmazott nyelvtudomány elméleti és gyakorlati problémáit. Ez az intézet szorosan együttműködne a moszkvai Nyelvtudományi Intézet alkalmazott nyelvtudományi csoportjával és a leningrádi Alkalmazott és Matematikai Nyelvészeti Intézettel. A munkálatok összehangolása céljából szükség volna egy alkalmazott nyelvtudo­mányi tudományos tanács létrehozására, amely szoros kapcsolatot tartana a szovjet nyelvtudomány-elméleti tudományos tanáccsal és a kibernetikai tudományos tanáccsal. Egy ilyen tudományos tanácsot a legcélszerűbb lenne a szovjet akadémia elnöksége mellett létrehozni. Ugyanezen célok elérése végett az Orosz Nyelvtudományi Intézetben létrehoztak egy csoportot, mely az orosz nyelv strukturális tanulmányozását tűzte ki céljául (vezető: Kuznyecov professzor), a Szláv Intézetben pedig (a nyelvtudományi részlegben) a szláv nyelveknek nemcsak összehasonlító­ történeti, hanem strukturális-tipologikus tanulmá­nyozását is tervbe vették. A határozat kimondja, hogy szoros kapcsolatot kell létesíteni a Felsőoktatási Minisztériummal a megfelelő káderek kiképzése érdekében mind a matematikai, mind az alkalmazott nyelvtudomány területén. Szántó Éva

Next