Magyar Nyelvőr – 110. évfolyam – 1986.

Horváth Mária: A Napló dicsérete

bibliai görög nyelvben, és talán már a liturgikus szokás sem befolyásolta (Luther és Sylvester János például következetesen mit Wasser, illetve vizűd alakokat használnak). Egy olyan Magyarországban, amely már a XII. században a görög kul­túrát latin nyelven közvetítette a Nyugat felé, ahol akkor a görög nyelv is­merete eléggé ritka volt (pl. Cerbanusnak 1131 — 1150 között készült fordítá­sát bizonyíthatóan 1160 előtt már használták Párizsban; Zalán 48—54, Szigeti 30—4, 1. még Makkai—Mezey 307 — 8), nagyon is kézenfekvő éppen a bibliá­nak mind a görög, mind a latin (Vulgata) szövegét figyelembe vevő magyar fordítása, illetve ennek feltételezése. Tudomásom szerint a görögből való for­dítással a kutatás eddig nem számolt, mivel nem találta a nyomát (A koráb­bi feltételezések összefoglalását 1. Tarnai 244 —45). Úgy gondolom tehát, hogy ez a ,,hiv magyarázat", azaz ,,hű fordítás" kérdésének megoldása, ti. hogy honnan veszi Pázmány bibliai idézeteit. Irodalom Büky B.: Milyen magyar bibliát használt Pázmány Péter? Vigaia, 1981. 46/2). 81-84. Calepinus: Dictionarium indecim Liguarum. Basileae, 1605. (Hic, iste, ille stb. címszavak). Erdő P.: Káldi György bibliafordításának kézirata. Vigilia, 1983. 48/5. 378-9. Fraknói V.: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Budapest, 1873. Makkai L.—Mezey L.: Árpád-kori és Anjou-kori levelek, XI —XIV. sz. Sajtó alá rend. Makkai László és Mezey László. Budapest, 1960. A magyar irodalom története (Főszerk. Sőtér István). II. Merk, A.: Novum Testamentum Graece et Latine. Apparatu critico instructum ed. Augustinus Merk S. J. Roma, 1933. Pázmány P.: Pázmány Péter összes munkái. I—VI. Budapest, 1894—1905. Pázmány —Kempis: Kempis Tamásnak Kristus követéséről . . . Nagyszombat, 1738. Rónay Gy.: Kutatás közben. Budapest, 1974. Sík L.: Pázmány. Az ember és az író. Budapest, 1939. Szigeti R. L.: Translatio latina Ioannis Damasceni (De Orthodoxa fide L. III. C. 1—8) saeculo XII. in Hungaria confecta. Budapest, 1940. Tarnai A.: "A magyar nyelvet írni kezdik". Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Budapest, 1984. Bencze Lóránt A Napló dicsérete Justh Zsigmond Naplójának stílustörténeti méltatásai 1981-ben múlt negyven éve annak, hogy Halász Gábor megjelentette Justh Zsigmond Naplóját. Nem tudom, ez a körülmény indította-e a jeles irodalomtörténészt arra, hogy közre bocsássa „legendaoszlató", kegyetlen és­ ­ A Magyar Nyelvtudományi Társaság magyar szakosztályának 1982. november 9-i ülésén tartott előadás módosított szövege. Akkor Naplója kiadásának negyvenedik évfordulója volt a méltatás oka; most újabb alkalom indokolja a megemlékezést: kilencven éve, 1894. október 9-én hunyt el Justh Zsigmond.

Next