Magyar Nyelvőr – 121. évfolyam – 1997.

3. szám - Anyanyelv és iskola - Hoffmann Ottó: Szóalkotási módok 10–14 évesek ifjúsági nyelvében. II. rész

c) Gyakoribb szavak egyszerűsítése: dipó ~ diploma­tatáska 'férfi kézitáska', kábé ~ 'házi buli', magnó ‡ 'magnetofon', prof ‚ pro­fesszor 'nagyon okos', szitu ‚ 'szituáció', tesi ‡ 'testnevelés', vili › 'vil­lamos'. d) Ritkább rövidítések: baci[ lus] 'kórokozó', baro[ mi] 'szép' (túlzásra használt mondatszó vagy jelző), [dili]bogyózik 'gyógyszert szed', Czeo/c/eo[patra] 'női frizura', franc[ia] 'francia nyelv (tantárgy)', frizu[xa\, fri­zur 'haj', krimi ,­ang. criminal v. ném. kriminal 'bűnügyi történet',prosti[Xuá\t\ 'utcanő', zrí van a Zrínyi utcai főkapitányság 'ami nincs rendben', kondis / kondi - kondíció 'erős (férfi)'. Szerkezetben: felköpni az infót 'információt kaputelefonon felüzen­ni'; összetételi tagként: észkombi[nát] 'okos', konditan 'testnevelés', pisilabor 'SZTK-rendelő', láv[o­hn]közöl 'továbbadja a hírt', távrecsegő 'rádió, pletykás (nő)', úthengereit , tkp. úthengertől... 'lapos mellű nő'. 7. Elvonás A beszélő valamely egységes szóban szótövet és toldalé­kot vél fölismerni.A szótőnek kikövetkeztetett szódarab ilyenkor önálló életre kel, s némelyik a mindennapi beszédben, sőt a köznyelvben is elterjed. Képzett s összetételi tagként is használjuk. (A teljes szóalakot, ill. az elhagyott részt szögletes zárójelben vagy ‰ jellel közöljük.) Például: blama ‚ blamál 'felsülés', kapirga ‚ kapirgál 'ujj',p/űr '(szeszes) ital' a piál, szundi 'alvás' , szundikál, szundizik, zab, zaba,­­ zabál 'étel'; összetételi tagként: hancúr[ozó]bogyó, 'fogamzásgátló', laposkúszik , 'laposan kúszik', macskaka­par[ás] 'a tanuló ír'. 8. Szócsonkítás Rendkívül sokféle módon csonkítanak, s a megmaradt csonkhoz gyakran képzőszerűséget is fűznek. A szavak ennek ellenére csonkák maradnak; alig néhány alkalmas, hogy akár a mindennapi, akár a köznyelv befogadja szókin­csébe. A „levágott" részt szögletes zárójelbe foglaltuk. Ha így érthető a szó je­lentése, külön nem írjuk le. Tehát: a) a szó elejéből (az eleje csonka): [a ]nyuci 'anyám', [bo­garul 'izgul', [bi]car 'bicikli', [cse]resnye 'cseresznye', [kuko]n'car 'pat­togatott kukorica', [„a 7-es buszon érint]s meg..." 'zsebtolvaj', [m]agyaróra, [kirándulás, [számítógép, [sz]op, [sz]opál, [sz]opat 'becsap vkit, beveszi a cselt', [te]só 'testvér', [zsokni; b)a szó belsejéből: any[u\cim, bébifol[k]szvágen , Volkswagen 'babakocsi', bag[o\zik 'dohányzik', káb[\to]szeres, lap[o]s 'lapos mellű nő', meg[sz]opja a gólt 'gólt kap', musz[k]lis 'erős (férfi)', tak[t]i[ká]zik 'cselez (a sportban)'; c)a szó végéből (a vége c­s­o­n­k­a ): ce­rr/[fuga], Elmebajnok­ság] (rádióműsor), fizi[ka], higi[énia] 'fürdőszoba', kardi[gán], kémi[a], lé[c] 'lapos mellű nő', /ogo[pédiás] 'beszédhibás', macs­ka], nyugtan labor[atórium] 'nyelvi labor';

Next