Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár, 1. kötet
G - GÚNYOL - GUNNYASZT - GÚR - GURABOL - GURBÁNC - GURDÉLY - GURDALLOS - GUSA - GUTA, GUTTA - GÚZS
1129 GÚNYÁS—GUTA FÉLIGUTA-GÚZSOL 1130 Gúnyás: [vestitus; bekleider]. A paraszt kalibában zsellyérkedő rongyos gunyások (Csúzi: Tromb. 13). GÚNYOS: ludifico C. subsanno, derideo MA. fspotten, höhnen]. A kis ember, törpe kutac csufságul és nevetségül van mindeneknél, mindenektül gunyoltatic és megcsufoltatic (Com. Jan. 45). Hol kihalynak s hol ökörnek irják, Jézus szolgáját sokképen gúnyolják (Thaly: Adal. 1.19). Azzal gúnyol, hogy az emez amaz utánatok járó komornik leányzóban meg vagyon a deliség (Fal. NA. 180). A philosophia mi nálunk pad alatt hever s gúnyoltatik (Fal: UE. 416). [Vö. GUGGOL] ki-gúnyol: derideo SI. [verspotten], kigúnyolás: [derisio; verhölmung]. Ki-süvöltés, ki-gúnyolás: explosio PPRI, meg-gúnyol: ludifico, calamidio , labia projicio, labiorum projectu despicio PP. [verhöhnen]. Szerencsédnek tartsad, ha némelylyek megítélnek, kivált ha a rosszabból valók, kik mindent meggúnyolnak (Fal: UE. 488). Gúnyolás : ostentus, ludificatio, irónia C. sanna, subsannatio, ludificatio MA. nasus *crispans PPBI. verspottung, kohn, verlachung PPB. Gúnyolás, midőn cselekedetünkel vagy a kimondásnak mivoltával és a szónak hordozásával megjelentjük, hogy külömbet értünk az igék tulajdonságoknál: irónia PPBI. Gunyolásképpen kérdic (MA: Scult. 693). A mérges csalfaság és hát megül való gúnyolás a gúnyoló csúfondárosoknac hagyattassanac (Com: Jan. 187). Gúnyoló: ludificans, ludificabilis C. sannio, subsannator MA. spotter, spottvogel PPB. Zay vigioritassal való gunyolo: sannio C. Gunyolo beszéd: dicterium MA. Vigyórogva gúnyoló, guggoló, mást tsúfoló: sannio PPBI. (Com: Jan. 187). GUNNYASZT: [negroto; siechen]. Valamikor a gém a fövenyen nagy gunnyasztva sétál, következendő nagy zápor esőnek bizonyos jele (Misk: Viert. 342). Gunnyasztás : [demissio capitis; rickenbeugung]. Sákban öltözésekvel és hamuban való gunnyasztásokval alázatosságot tettetvén (GKat: Válts. 1.1087). GÚR: [?] Mert az főrende is, elhidd, hogy nem mind úr, noha paszamántos, nyegédes, de csak gúr, nálunk az sertés is elég gyükeret fúr, az katona sem él, ha nem farag és fúr (Thaly: Adal. H.348). GURAJBOL: [pectino; harken ?]. Gwrabolo zeles kapa (Radv: Csal. 11.59). GURBÁNC: [?] Pusztulásoknak zerzey fő népközt hitvani, jövendőben im meg latod gurbanczi maradvany, gaz hajdusagh korbaczi mellet meg mar oroslany, vitezek közt nem sokara lezez cziak czarnany (Vás: Bp. 12). GURDÉLY: latebra MA. [schlupfwinkel], GURDALLOS : Nem az emberi leleményeknek gurdallos, tövissel, kórós uttyán, hanem az isten beszédének egyenes után járnak (Matkó: BCsák, 100). GUSA: [struma, kropf]. Gelyva, golyva, gusa, struma PPBI. GUTA, GUTTA: [apoplexia, paralysis; schlag]. Gutaütött: apoplecticus, paralyticus MA. Gutta-ütött, ina-szakadt, taga-elesett, paralyticus; issen meg a gutta, nemúlj-meg: subitos sidere fias mutus PPBI. Paralisis gorogwl, magarwl ina zakadot ember, el bettegsegli, mel mikoron embernek testinek valamel vezere esik, az meg alozik es ezzel nem kezd birni; ez az betegseg, mint en alytom, mellet az koz nep gwttanak hiv (RMNy. 11.50). A császárt megveré, hertelen világból halállal kifizé, útában hogy volna, az gutta megilté (RMK. V.194). Embernec vekonyanac faiásat es guttat szerez (KNagysz. 1579. 13). Főzd meg az bürköt ólaiban es borban, io vele kenny, az mely kezet es labat az gutta meg fit (Beyther: FivK. 110b). Az guta az estve ütötte meg (RákGy: Lev. 153). Három nyomorult, köztük egy guta ütött (Gér: KárCs. IV.333). Vérhas, főfájás ágyadban gyötörjön, kolika, guta hirtelen rád jöjjön (Thaly: VI. 1.150). Mérgében majd csaknem a guta bántotta (Kónyi: HRom. 115). fél-guta: hemiplexia Nom.9 341. [seitenlahmung]. Félguta fltés; hemiplexia C. lapos-guta: [apoplexia; schlag], [Szólások]. A lapos guta csapott márához az erszényhez (Fal. NE. 24). Másnap a lapos guta csapott erszényemhez, egy játékomban minden aranyim desertáltanak (Fal: NA. 215). Erszényemet a száraz ked fojtogattya, a lapos guta megütötte (SzD: MVK. 120). vörös guta ? Kit az vörös gutta diyak egy felöl meg ott, vyontaban aztis serapiummal keny haznos (Frank: HasznK. 15). GÚZS: ligámen, vimen, vinculum virgis textum MA. vimen tortum, virgeum lorum, virgeus laqueus PPB. [miede, miedenband]. Emel fel el esteket, mettessenek le te miad binöknek gvsi (DebrC. 425). Myth haznal mastan mynd az e nekyk, meli kysded gyenyerwseeghely nagy hozyw ghwsyath az erek nyavalyának vonzsa (ErsC. 305b). O the byztatoth honapy nap, mel hozyw ghwsth kötöttel, megh czalal enghem (297). Monda a szamár: lm egy gúst tekerec és közsd aszt erössen a nyakamra (Helt: Mes. 273). Gúst tekervén egymás nyakára kötéc aszt nagy erössen (274). Meg házasulnál ? nincz merő fád, répát nem áshatz gússal, hadd el, az feleséged dolgát közli mással (FortSzer. N5b) Nyakadat tekerik mint egy gúst (N5). Elszakasztá a gúsokat, miképpen elszakad az czőpüből font fonál (MA: Bibi. 1.232). Az mellyec most csac gúsnac való hajló veszszőc, cserfác lasznec (Prág: Serk. 646). Inaitokra fojtjuk puhánn tekert gusitokat (Bal: Cslsk. 314). Megoldva a gust vagy gyeplőt (Lép: FTük. 21). Sok szép virág életének vagy te gus (Eny: Gizm. 21). A nőstény szarvas a kötelekből avagy gusokból csinált tőrben esik (Com: Jan. 80). Ha ugyancsak veszni akartok, nintseneké gusok, kősziklák (Megy:Szőv. 115). Pica Menyháttal magával nem volt semmi gús tekerésem (Pós: Válasz. 186). Látódó gusra való szamár (Matkó: BCsák. 213). Illyen gyarlan tekerédé a gúst Sámbár (413). Kedve ellen, mint mikor tégedet gusra szorítván hurtzolnának a régen megüresedet lymbusban (Kereszt: Felsker. 190). Törvénytelen az, ki senkit nem fojt mint a gúzs (Thaly: VÉ. 1.140). Ha gyakran így mára kezdik fojtogatni gúzsát, talán ezután a bagaria-botsátásban nem lesz illy szemtelen (SzD: MVK. 229). [Közmondások]. Ag fából nehéz gúst tekerni (Pázm: Préd. 338. SzD: MVK. 315). A róka is a kolbászt gi'isnak mondja (Pós: Vetélk. (47). Nem minden fából lehet gust tekerni: es lasst sich nicht alles holz zum bolz drohen (KirBesz 110). dalgúzs: scalmus MA. ruderring PPB. Tiz-dalgúzsos: decemscalmus C. evező-gúzs: scalmus Major: Szót. 423. Evező gús ragasztója: scalmus PPBI. Az evező legényec az evező gusnac ragasztójához (ad scalmos) ülvén eveznec (Com. Jan. 89). ökör-gúzs: resta bovis Mel: Herb. 48. anonis, ononis, Kr. [hauhechel]. A pásintos főhöz számláltatha, tik hur, kakuk törjék, ökör gus avagy eke akadály (Com. Jan. 24). Gúzsol: I colligo Kr. [connecto; fiechten]. Nem fa ágból gúslott az én fegyverem (PhilFl. 78). 2) [exprimo; pressen, winden]. Szokása szerént patvarkodik Kalauz, a mikor a Calvinus mondásaból afféle görbe consequentiákat gásol és teker