Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár – Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz
E - EGERCSE - ÉGÉS - EGÉSZ - EGÉSZLEN - EGÉSZSÉG - EGÉSZSÉGTELENSÉG - ÉGET - ÉGETÉS - ÉGETETTBOR-FŐZŐ - ÉGETETTBOROS - ÉGETLEN TÉGLA - ÉGETŐ - ÉGETT - EGGY - EGID - EGÍSSÍG - EGÍSZ - EGÖR - EGREGY - EGRES
167 EGERCSE—ÉGETT EGGY—EGRES 168 egérfogókat hordozóktól és képesektől [a vásárpénz] akármikor d. 3 (Gazdtört Szemle VII.88). EGERCSE? EGERCSE ?: 1519. Duo prata sew fenilia quorum vnum Egerche et aliud Kwtkos Irothwan vocatur (Lelesz Prot. V. 37a). [Vö. egercsei NySz. MTsz.?] [Vö. éger?] ÉGÉS, vö. föld-égés. EGÉSZ, egísz : totus ; ganz, völlig NySz (1. jel.). 1610 : Kegyelmednek öremest szolgálnak mi szempei biró és az égisz tanács (MA. NLI. 335). egész hely : [sessio integra ; ganzer bauernsitz]. 1584: Eé puzta eghez hel, Karyka Gerghele (OL. UC. 56/33). [Vö. sessio Bartal.[ egészhelyes : [hubarius, sessionem integram habens ; höfner, hüfner, ganzhöfner]. 1559 : Diós Mihály eger helies Warga Imre fel helies (II.). 1584: Rákos Marton eghez heles (OL. UC. 56/33). Mastankyk laknak Bodonhelen. Kowach Pether eghez heles Kaza Amborus feldeles (uo.). 1643: Census. Minden egesz helyes jobbagy Sz . Mihály Adajat ad f. 1. d. 12 [stb.] (uo. 3/24). EGÉSZLEN : integreganz, völlig NySz. (1. jel.). 1719 : Ezek pedig a faluk, melyeket az uraság egészlen bir ... úgymint Podlusány, Ó-Bars [stb.] (Gazdtört-Szemle III.177). EGÉSZSÉG, egísség, egíszség: incolumitas, valetudo, sanitas, salubritas, gesundheit, wolfart NySz. 1610 . Nem tudjuk, ha él-e Kegyelmed és jó egiszsigben volna Kegyelmed, vagy nem, azért ha ili Kegyelmed az világon és jó egiszsigben vagyon Kegyelmed, . . . csudálatos, hogy Kegyelmed enni időtől fogva nem jött kezünkben (MA. NLI. 334). EGÉSZSÉGTELENSÉG: invaletudo, invalentia, ungesundheit NySz. 1609 . Az Kegyelmed levelére hogy ilyen későn tehetek választ, sok okai vadnak, főképpen penig egészségtelenségem is nem engedte (MA. NLI. 322). ÉGET : cremo, uro, ustulo , brennen NySz. 1556 : Vnam Amphoram Cupream Bor egetny (OL. Nád. 48). 1597 : Bor egetni való kadoczka (OL. UC. 101/3). ÉGETÉS, vö. mész-égetés. ÉGETETTBOR-FŐZŐ: [coctor vini e frumento facti; brantweinbrenner]. 1715 : Égetettbor-főző [foglalkozásnév] (Gazdtört Szemle IX.23). ÉGETETT BOROS: [ad vinum e frumento factum conservandum; zum behalten des brantweins]. 1619 : Egeteth boros fazektus egi egi forinth (OL. UC. 22/21). ÉGETLEN-TÉGLA: [later crudus; ungebrannter ziegel]. 1587 : Eghethlen t^gla (OL. UC. 12/42). 1597: Egetlen tégla (uo. 101/3). ÉGETŐ : flammifer, urens, ustor, brennend, anziinder NySz. 1211: Piscatores isti sunt Vegnus Lengen Chimos Vros Egueteu (Pannh. Tih. 1/5). 1310/1338: Usque vnum locum iuxta Kueguetew (OL. D. 31063). 1335 : Johannes Egetheu dictus (Múz.). 1355: Thome dicto Egeto (Anjou Okm. VI.383). 1561: Blasio Egethe (Székely Okl. V.82). 1602: Égető Mátyás (uo. 173, 213), Égető András (uo. 213). [Vö. arany-, borégető, égett borégető-katlan, kő-, mész-, szén-, tégla-égető.] ÉGETT: crematus, ustus, ustulatus, gebraunt, verbrannt NySz. (1. jel.). 1435 : Possessiones Morochlakus Cozmahaza et Egethlakas vocatas (Múz.). 1454: Peruenit ad finem cuiusdam arundineti Egethnada vocatam (Körmend Unyom. 71). 1549: Vadit ad quosdam lapides Egethkev. vocatas (OL. NRA. 924/55). 1584: Wargha Gergel ciak az el mwlth nyáron kezulth az egeth pwztara (OL. UC. 56/33). égett bor: crematum, crematura, branntwein NySz. 1544 : Vettem eget borhoz ket öreg rez korsot czeuest. (OL. Nád. 41). 1554: Egeth borth wettem (uo. 42). 1597: Vagion eget bor három vy szelnj heian telj (OL. UC. 101/3). égettbor-áruló: [venditor vini e frumento facti; brantweinhandler]. 1714: Égett bor-círuló [foglalkozásnév] (Gazdtört Szemle IX.22). égett bor égető katlan: [adenum ad vinum e frumento coquendum; brantweinkessel]. 1638 : Egy eget bor égető katlan, Reghi Fazekaval Cziebrevel Sisakiaval es ket Cziövevel egyiüt (OL.UC. 2/34). égett boros: [ad vinum e frumento factum conservandum; fili brantwein]. 1635: Egy mázsa rezet vesznek 38 f. Fontját égett boros edényen, izem az üstön és egyébféle hasonló munkán per 40 d. (Gazdtört Szemle VIII.480). 1638: Vagion eget boros Beörbencze No. 3 (OL. UC. 2/34). EGGY, 1. 1. egy. EGID ? 1. Egyed. EGÍSSÍG, 1. egészség. EGÍSZ, -SÍG, 1. egész, -ség. EGÖR, ÉGÖR, 1. éger. EGRËGY, egrögy : [alnis copiosus, alnis obsitus ; reich an erlen, mit erlen bewachsen ?]. 1171: Ad caput fluminis qui uulgo dicitur egrug (Pannh. 27/Mm). 1181: Inde transiens per Egrug (uo. 14/L). 1236/1239 : Transyt fluuium Egrug (HazaiOkm. VI.33). 1256: Prima meta incipit a feredeuzyg iuxta pratum egrug (Pannh. 10/G). Ad magnam aquam Egrug (Wenzel 11.268). 1265 : Descendit in fluuium Egrug (Múz.). 1327 : Duo flumina Egrug videlicet et Myruhth nuncupata (Körmend HI/3, Isay 1). 1335 : Circa quendam Ryuulum Egregh vocatum (uo. IH/2, Moha 70). In eodem fluuio Egrugh (Veszpr. 15, Vigand). 1341: Iuxta fluuium Egreg (OL. D. 3384). 1345 : Ad aquam Egreg (uo. 3779). 1349 : Iuxta fluuium Egreg (Pannh. 5/L1). 1356: Quandam possessionem Fulegregh uocatam (Múz.). Fossessionis 01 egregh supradicte (uo.). 1379 : Iuxta fluuium Egregh (OL. D. 27280). 1438 : In fluuio Egregh vocato (Veszpr. 107, Köveskál 6). [Vö. Szamota, NyK. XXV.152.] [Vö. égër, 1. egrës.] 1. EGRËS, egrös: alnetum; erlenwald NySz. [alnis copiosus, alnis obsitus; reich an erlen, mit erlen bewachsen). 1193 : Inde ad egris (OL. D. 27). 1229 : In uilla Egris habent I socium nomine Echkud (Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1237/1325 : In uilla Egris (Veszpr. 107, Lula 2). 1295: In villis Endréd Zamard Keurusheg Zarrozosou Egres Beka et Kereky vocatis (uo. 106, Csat 2) 1323: Quasdam possessiones Remethe Korulus Ozywag Egres (Körmend, Heim 41). 1337: Per quendam lacum vulgo Egrestow vocatum (SztárayOkl. 1.144). Ad puteum Egrus kuth nominatum (OL. D. 3106). 1341: Ad locum wlgariter Egres dictum (uo. 3393). 1344: Prope vnum Riuulum egres nominatum (MúzA 1358/1364 : Transiret quasdam arbores Egres dictas (OL. D. 31286). 1365 : Preuenit ad quendam locum lutosum