Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár – Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz
K - KEDD - KEDIK - KEDMEN - KEDVEL - KEDVES - KEFE - KEGYELMED - KEGYELMES - KEGYES - KEGYETLENSÉG - KÉGYÓ - KEHELY - KEHES - KÉK
467 KEDD—KEGYES KEGYETLENSÉG—KÉK 468 KEDD : dies Mártis, feria secunda; dienstag NySz. 1233/1416 : Venit ad vallem supra quam condam erat fórum Choldkuedde (OL. D. 189). [Vö. Dionisy de genere Cholt (uo.).] 1284: Abbas Montis sanote Marié de Kedhel (Múz.). [Vö. «Szerdahely» hn. CzF. 12851297 Monasterii beate virginis de Kedhcl (OL. D. 1463). 1294: Terra ville TurdostoMi (Múz. Forgáeh). 1295: Terra ville Turdoskeddi (uo.). 1321: In foro A'eet/wasara uocato (ZichyOkm. 1.196). 1325 : Ecclesie beate virginis de Kedhel (OL. D. 2315). 1344 : Terre Monasterii de Kedhel (Múz.). 1424 : Possessionis Tardaskeddy (Körmend, Korlátkö-Appon. 17/821). Possessionis Tur-Aaskeddi (Múz. Forgáeh). 1455 : Keddhely, hn. (OL. D. 14952). [Vö. húshagyó kedd.] KEDIK, 1. pedig. KËDMËN, -ËS, 1. ködmön, -ös. KEDVEL?: diligo, accepto ; liebenNySz. (1.jel.) 1240 k.: Hec sunt nomina vduornicorum de eodem predio forc sebe Zyrida Keduelen [igy? olv. Kedueleu ?] (Pannh. 61/8). KEDVES : 1) gratiosus, jucundus, gratus, svavis [stb.]; angenehm, lieblich, lieb, freundlich, heiter NySz. 1449 : Petrus Kedwes (Múz. Kállay). Petrus Kedues (Károlyi Okl. 11.2771. 1602 . Kedves András (Székely-Okl. V.221). a 2) dilectus, dilecta, geliebter, geliebte NySz. 1613 :'jo zerendias bodogh hozzá eletett minden keduessyvel egyetemben, kellanunk az uristenteöl Ngdnak (Adal Templom Tört. IV. évf. 324). KEPE : muscarium setaceum; bürste NySz. 1552 : Eg kefe (OL. Nád. 48). KEGYELMED, kigyelmed, (ő kigyelme): tua gratia; deine gnade, deine gunst, euer gnaden NySz.; [sie; vous]. 1523 : Azerth kerem kegyelmedeth, mynth yo wramath, Ees io Bathyamath, hogh ennekem meg Bochassad [2. szem. igealak !] az myth ebbewl en Ream nehezekhel (Zolnai: Nyelveml. 227). Merth en mynden yomath The kegyelmedthewl warom mynth to wramthol (uo.). 1608 . Kérem én ezokáért Kegyelmedet, ha ott fen valami kötelessége még nincsen Kegyelmednek, jöjön ki Kegyelmed kezinkben, szolgálj nemzetednek és hazádnak és szüleidnek is, ne nézzed az ott bon való békeséges állapotot (MA. NLI. 253—254). Intem és kérem Kegyelmedet, jöjön meg Kegyelmed ez mi nyomorult főidőnkre, az Kegyelmed hazájában, hol Kegyelmed kedves dolgot cselekeszik Istennek előtte, hogy szolgálhas szent nevének tisztességére, ecclesiájának épületire és atyádfiainak épületire (uo. 254—255). Isten tarcha es Algia meg kegyelmedet minden io akarddal [2. szem. birtokosrag!] egyetemben (uo. 283, eredetije szerint). 1670 : Neheztellik, hogy ő kigyelme között és a Mesterek között simultas vagyon (CanonVisit. 164). 1736: Ő kigyelmét és Ő kigyelme által háza népét is suo modo serkengették (uo. 171). 1769 : Régen lakik-e itt kigyelmed? (uo. 194). Volt-e kigyelmed Németországon (uo.). [Vö. kentek.] KËGYELMES: propitius, clemens, misericors, gratiosus ; geneigt, günstig, gnadig NySz. 1457 : Dominicus Kegielmes dictus (OL. D. 15182). KEGYES: mitis, amabilis, pius, gütig, freundlich [stb.] NySz. (1. stb. jel.) 1422/1427: Matheo dicto Kegyes (Pannh. 15/7). 1437 : Matheo Keges (Lelesz Ada 54/35). 1475: Nicolao Kegyes (OL. D. 17660). 1478 : Johannes Kegyes (uo. 18145). 1489 : Johanne Kegyes (Lelesz Acta 98/31). 1498 : Barnabas Keges (OL. D. 20765), Thoma Kegyes (Múz. Kállay). 1504 : Benedicto Kegyes (Lelesz Acta 112/12). KËGYETLENSÉG : atrocitas, crudelitas [stb.] : grausamkeit, grimmigkeit, unbarmherzigkeit NySz. (2. jel.) 1497 : Ad se dolose wulgo kegyethlensegwel vocari et in collo lignari fecisset (OL. D. 20629). KÉGYÓ,S. 1. kígyó, -s. KEHELY, kelyeh, kelyh, kelch, calix, kelch, becher NySz. 1556 : Ket kelch ket pathenawal (OL. Nád. 48). 1584 : Három ezüstharanazoth kelh (OL. UC. 56/33). KEHES , tussiculosus, der immer husten hat NySz. 1630—48 : Valahogy kehes ne legyen [a ló] (Gazdtört Szemle 1.288). KÉK, kik : 1) caerulus, caeruleus [stb.]; blau, himmelblau NySz. 1216 : Cum metis et terminis quibus populi key 'ckeni [a. m. kék ?] illam tenuerunt (OL. D. 74). 1229: Terra que vocatur Keycher (Pannh. Lib. Rub. 24—34.1. 20. sz.). 1231/1397: Siluam quandam nomine Keykus que olim populorum qui vigo Keykquend dicuntur fuerat (OL. D. 174). 1240 k.: Hec sunt nomina robagionum equestrium seruiendum Turda Mathyas Kec [a. m. kék?] (Pannh 61/8). 1270/1284: In quodam monticulo keykholm vocato iuxta quem est quoddam horhag (Hazai Okm. VI. 179). 1275 : In monte qui dieitur Keykmal (OL. D. 921). [«1326-i átiratban : Kekmal (uo. 922)» Szám. jegyz.] 1299 : In territorio vinearum, kéklők vocato (Mon Strig. 11.460). 1333: Cum possessionibus, seu terris Keek [a. m. kék?] et Lokteluke vocatis (Zichy Okm. 1.412). 1341/1347 : Vadit ad campum Keykmezeu vocatum (Körmend II/4, Miskolch 67). 1346: Ad montem Keykman (OL. D. 3838). 1349: In dicta possessione Keyk et Fyred vocatis (Veszpr. 107, Keek 4). 1358 : Possessionum Arach Fyed Keek Zeules (Pannh. Tih. 117). 1386 : In possessione Keyk vta (Körmend, Heim 347). 1400: Cappam meam kek coloris (Hazai Okl. 329). De panno kek (uo. 330). 1418 : Valis Fyred Keek Kwesd Odwary (Veszpr. 2, Arács). 1435 : Vnum meatum aque wigo feschallo dictum (OL. D. 30434). 1444 : Item parvum equum kek vocatum (uo. 13815). 1451 : Aquodam lapide Kekkew nuncupato (uo. 36403). 1495 k. : Equus keek (uo. 24864). 1503 : Equum coloris keek (uo. 30959). 1516: Egr paplan keek futából chenalth (uo. 26367, 1. Zolnai Nyelveml. 206). Egh keek kamoka zoknya (uo., 1. Zolnai id. m. 205). 1529: Ad duos equos keek (OL. Nád. 42). 1532: Duos equos redales vnum Rudas alterum Kys Kek Holdws (Múz. Kállay). 1544 : Pannum karasya coloris kek (OL. Nád. 40). 1595 : Zeöld kik veres selyemmel varroth [fejalj] (Radvánszky: Családélet 1185). 1667: Kék ökör, az balzombján bilyog [így?] (Debrat., 1. Nyr. XXII.519). 1685: Balog Jánosnak két ökre, egyik kék, másik kultura szőke (uo.). 1686 : Két ökör, egyik kék, másik kesely (uo.). Horgas szarvú kék szőke ökör (uo.). 1688: Kék szőke ökör (uo.). 1706 : Kék szökés ökör (uo.). 1707 : Kék katya kesely farkú, hólyagos szemű ökör (uo.). 1708 : Kék söre ökör (uo.). ||2) vibex, livor, sthieme, blauer strich vom schlagen NySz. 1553: Birsagia sanguinis mutilationis, keek, litis compositionis (OL. UC. 45/25). IVö. Firsagia sanguinis mutilationis vibicis litis compositionis (uo.).] 1594: Parazna birsagh egi forint Veer birsagh hatuan hat pénz Az ki keket mutat hatuan pénz Panaz birsagh harmincz hat pénz (OL. UC. 113/5). [Helyn. szárm. : 1378/1387: In monte Keked (Múz.).] [Vö. almás-, fehér-, fekete-, sötét-, vércse-, világos-kék. kék ló : glauciolus , grauaugiges pferd NySz. 1594. Hat szekeres kék ló (OL. UC. 78/7). [Vö. még kék 1. jel. a.]