Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár – Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz
R - RÉVÉSZ - REVID - RÉVISZ - REZ - RÉZ
811 RÉVÉSZ-REZ seu transitum Farkasmti?/ nuncupatum (Körmend Miscell. Németújv. lad. 40, nr. 3). Descenderet in Huuium Kyralpatoka in portum Leageariuy vocatum (Múz. Kapy). 1366: Quendam transitum Nogreiü vocatum (OL. D. 5437). 1378: In portu ticie Zewlewsrew nuncupato (uo. 26566). 1381: Ad quandam Jnsulam Hayowreifzygethe nuncupatam (Múz. Döry). 1384: A fluvio Sayo in loco Kewesrae nominato (Forrás ?). 1386 : Hinc transeundo super /{eitfaorurnya vsque ad íluuium Danobii (OL. D. 7182). 1389 : Ad vadum qui wlgariter Chekorewy appellatur (Akad. 5). 1391: A quodam vado seu transitu aque Selezrew dicto (Múz. Justh). 1394 : In portu Danubii wlgariter Challorew vocati (Pannh. 33/6, 1. Békefi: PilisiApáts. 381). 1408: Vadum seu portum Solthreit'e (Múz.). 1412: In quodam wado feuenyesrao vocato (OL. D. 9994). 1419 : Vbi ipse fluuius Thycie vize wlgo Vzorete nominaretur (uo. 10798). 1422: Attigissent quoddam Stagnum Thelekalyarau nominatum (Lelesz Met. Szabolcs 33). 1423: Ad Ryuulum Loorew vocatum (OL. D. 16137). In possessionem seu vadum Kapwrao tendentem (Veszpr. 2, Nagyberény). 1429: In fluuio Nyaruize in loco Heuizrate vocato (Körmend III/3, Atád 44). 1430 : Vltra quandam aquam Fewenyesrett) nominatam (Lelesz Met. Szabolcs 27). 1439: Prope vadum Thydewrew vocatum (Lelesz Acta 55/17). Dátum in descensu nostro campestry prope vadum in Thyderau (Hazai-Okm. IV.324). 1452 : Predia Zwnywgzeg et Krakorewe (OL. D. 30823). 1454: Deinde ad vadum Hercenkrywe (uo. 14807). 1461: In illó loco in quo tempore decrescentis aque dictum Marusium absque nauigio transmeare possent ad locum Jaroreiü vocatum (uo. 28852). Ad locum Fewenyesrao nuncupatum (uo.). 1462 : Directe super vadum Swgorew vocatum (Múz. Rhédey, «Székelyföld» Szam. jegyz.). 1476 : Ad quendam locum qui dicitur Sarasrac (Lelesz Prot. Parv. 98). 1544: Az posoni reuen az reuezeknek (OL. Nád. 40). 1591: Az rehez ualo zerzam (OL. UC. 56/38). 1598 : Három darab Rét, Pap Réte, egyik rét Nagy tó megi, másik rét rév-szeg, az harmadik a Rakatza közt (CanonVisit. 145). rév-pénz: portorium MA. (1611-i kiad.), schifflohn MA. (1708-i kiad.), [fahrgeld, hafengeld], 1544 : Repenzt attam (OL. Nád. 49). 1554: Rewpenzt attam (uo.). RÉVÉSZ, révísz: portitor, nauta; fahrmann NySz. 1391: Pauli dicti Reuezh (Zichy Okm. IV.468). 1416 : Blasio Reuez (Lelesz Acta 36/29). 1423 : Thomas Rewez (uo. 43/83). 1434: Emericus Reuez (uo. 51/18). 1469 : Benedictus Rewez (OL. D. 32365). 1470 : Thomas Rewez (Lelesz Acta 81/15). 1478: Vincencium Rewez (Körmend, Heim 590). 1499 : Thomas Revez (Lelesz Ada 107/2). 1521: Balthasar Reivez (uo. 127/6). 1522 : Ambrosius Weres rewezs [igy, vö. «Halaazs» «Madarazs» uo.] (OL. D. 37004). 1524 : Nautis wlgo Rewezeknek (uo. 26266). 1544 : Az posoni reuen az reuezeknek (OL. Nád. 40). Az reuezeknek innek valo pénzt (uo. 41). Az göri reuen az reuezeknek es az czonakosoknak (uo.). 1545: Eg reuesznek az ki az eleest altal hozta (uo.). 1584: Chakytal penzth ad a rewyzeknek (OL. UC. 56/33). révész-ház : [casa portitoris; haus des fiihrmanns, fahrhaus]. 1522: Ante domum Rewezhaz (0L. D. 32657). RËVID, 1. rövid. RÉVÍSZ, 1. révész. REZ ? rez ? : a) «hegygerincnek emelkedett része, hegycsoport főcsúcsa* ; b) «magas fennsík*; c) «erdőbeli irtás» MTsz. 1338 : Quandam magnam viam Rezut [a. m. rez ?] dictam (OL. D. 3147). Iuxta quandam magnam viam Rezut [«Somogy m.» Szam. jegyz.] dictam (uo. 3662, 1. Anjou Okm. IH.446). RÉZ: aes, cuprum; erz, kupfer NySz. (1. jel.); [cyprius, aeneus ; kupfern]. 1338 . Quandam magnam viam Rezut [a. m. réz ?] dictam (OL. D. 3147). Iuxta quandam magnam viam .Rezut [«Somogy m.» Szam. jegyz.] dicam (uo. 3662, 1. Anjou Okm. HI.446). 1490 : Kew werew Swlyok. Reez. Lorice viles (OL. D. 26048). 1494 : Chakan. Reez. Lorice viles (uo. 26076). 1544 : Vöttem rez gombostöket (OL. Nád. 40). Attam az hintó czinaltatasaban az embert es az rez gombokert (uo. 41). 1545 : Vöttem eg rez urinak (uo.). 1548 : Eg rez hidegitö (uo. 48). 1549: Negh rez onas födöt (uo. 40). 1550 : Reez gyertya tartó (DL. Kolozsm. 50). 1572 : Rez onas födöt es egh öregh pynata födelet (DL. Nád. 40). 1587 : Rez gyertha tartó. Hamwt newö (DL. UC. 12/42). 1588 : Rez taraczk por teoteoyeuel (uo. 76/17). 1596 : Rez giortja tartó (CL. L. III. 16. 17). 1637: Ket rez pinnata (CL. UIC. 14/43). [Vö. sárga-réz.] réz-csap: epistomium MA.1, [kupferner zapfen]. 1529 : Pro terebro et rezehap (CL. Nád. 49). réz-dob: tympanum aeneum MA.1, kesseltrummel MA. (1708-i kiad.). 1544: Eg rez dobot, eg rez trombitát negen (CL. Nád. 41). réz-fazék : lebes, ahenum ; kessel NySz. 1597 : Bor egeteo resz fazék thöreth (CL. UC. 101/3). 1674: Vagyon egy Nevelő Haz Syndelyes . . . Ugyan azon Nevelőben vagyon Palyinka főző kett rezz fazék (uo. 8/21). rézfazekas: [opifex aenorum ; kesselmacher]. 1635: Rézfazekas céh (Gazdtört Szemle VIII.480). réz-forma : [formella cypria ; kupfer modell. 1648 : Kotyogos üvegnek való Rézforma (OL.UC. 10/63, üvegkészítéshez való dolgok közt). réz-födő: [operculum cyprium ; kupferdeckel]. 1558 : Réz födő Réz kanna Réz palack (OL. Nád. 49). réz-harang: [tintinnabulum cyprium; kupferschelle]. 1548: Vöttem két rez harangot karnora (OL. Nád. 49). réz-kalamáris, -klamáris, -kolmáris: [atramentarium cyprium ; kupfernes tintenfass]. 1544 : Vöttem eg rez clamarist (OL. Nád. 40). 1596 : Egi rez kolmarist (OL. L. III. 16. 17). réz-kanna: [cantharus cyprius; kupferkanne]. 1558 : Réz födö Réz kanna Réz palack (OL. Nád. 49). réz-korsó: [amphora cypria; kupferkrug]. 1544: Vettem eget borhoz két öreg rez korsot czenest (OL Nád. 41). réz-láda : [cistula cypria; kupferkistchens. 1594 : Egi kolomarisos rez lada (OL. UC. 78/7). réz-medence, -melence, -merence?: cottabus, pelvis aenea MA.1 ; [kupferbecken]. 1548 : Rez merenehe [igy] 1 (OL. UC. 99/7). Rez medenehe 1 (uo.). 1553 : Rez melencze (OL. L. III. 16. 17). [Vö. medence MTsz.] réz-mosdó: [malluvium cyprium; kupfernes waschbecken]. 1550 : Eg rez mosdo (OL. Nád. 45). réz-mozsár, -mázsár : mortarium cupreum MA.1; kupferner Mőrsel MA. (1708-i kiad.). 1490 : Reez mosar magne. Mosar thewre (OL. D. 26048). 1528 : Vnum mortarium wlgo reez mosar (0L. Nád. 42). Vnum morterium uel piperterium [vö. piperiterium, BartalJ wlgo reez mosar (OL. Nád. 42). 1529 : Mortariolum wlgo