Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár – Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz

A - APRÓ - APRÓD - APRÓLÉK - APRÓLÉKOS - APRÓS - ÁR - ÁRAD - ARAGON-SÁFRÁNY - ARANKA - ARÁNT - ARANY

25 APRÓ—APRÓLÉK APRÓLÉKOS --ARANY 26 ahoz köttetett Diocesisnek venerabilis Püspökje(Canon-Visit. 199). APRÓ: minuti, minutuli; klein, gering NySz. (1. jel.). 1145/1443: Venitur ad locum aprokwrthwel (OL. D. 14). 1281/1347 : Ad quosdam frutices /Iproharazt vocatos (OL. D. 2275). 1304/1464: Venit ad vnam metam Oproa'w vocatam (Múz.). 1354 : Veniet ad quod­dam monticulum Apro&ecr nominatum (Lelesz Met. Szabolcs 18). 1426: Pratum ad duo falcastra sufl'i­ciencia ín loco scilicet Apro ozthal nominato (Veszpr. 8, Jutás). 1435: Aque Aproalmauize vocate (Zala-Oki. II. 486). 1472: Inter duos colles aprohalom nomi­natos (OL. D. 17341). 1518 : In loco Apro Ozthal nomi­nato (Veszpr. 8, Jutás). 1586 : Apro lábos marha. Mala­c.zok. Godák (OL. Nád. 40). apró hal: 1521: Apro halath, harchaat (OL. D. 26264). 1544 : Apro halat koppot, dörgeczet (OL. Nád. 40). Vöttem ebedre aprohalat (uo. 41). apró-kalmár: [propola, kramer, kleinhandler]. 1714: Apró kalmár (Debrét., Zoltai Lajos közlése). [Vö. aprólékos-kalmár ] apró-mozsár. 1597: Apro mosar aliter siska pattan­tiu vass 2 (OL. UC. 101/3). apró-müves: [handlanger]. 1643: Az apró mű­vesnek béri, úgymint: az csiga-tekere, taliga-folyó és az kötéltartókra sok haszontalan költség kell (Gazd­tört Szemle VI.120). [Vö. NySz.] apró-pénz,­­pinz , pecunia minuta, nummi, kleines geld NySz. 1544 : Attam apro pénzt (OL. Nád. 40). Ki teszen aprópénzt (uo. 42). 1555 : Harmadfél forint apro pinz (uo. 48). 1610: Dutka és aprópénz (Komárik.). apró-puska: [sclopeti genus: eine art bisohse]. 1553 : Apro puska lapthaba walo (OL. L. 111.16. 17). apró-sajt: 1544 : Vettem apro sajtot naczorara (OL. Nád. 41). apró-sajt: [assaturae genus: eine art braten]. 1544: Ebedrel apro sültnek eg font boriuhust (OL. Nád. 40). apró­ szeg : [clavulus ; stift, sdeiner nagel]. 1545 : Vettem apro zeget (OL. Nád. 40). APRÓD : a) parvus ; klein ; b) parvulus, puer ; kind ; C) apparitor, pedissequus, armiger ; aufwarter, diener, lakai, waffentrager, scliildknecht; d) tyruncu­lus; lehrknabe NySz. 1300 : Johannis dicti Oprod (Forrás ?). 1319 : Johannes dictus Apród (MonStrig. 11.767). 1323: Stephano dicto Oprod (AnjouOkm. 11.65). 1324: Nicolao dicto Oprod (Múz. Ibrányi). 1333: Stephani dicti Aprowd (OL. D. 2798). 1335/1362: Nicolaus dictus Apród (Múz. Kapy). 1338 : Nicolai dicti Apród (Múz. Máriássy). 1339 : Stephani Apróiul dicti (Lelesz Acta 1/25). 1342 : Stephani dicti Aprowd (ZichyOkm. 11.18). 1348 : Iohannes dictus Apród (OL. D. 28729). 1358 : Stephani dicti Aproud (Múz.). 1360 : Nicolai dicti Apród (OL. D. 5179). 1367: Johannes dictus Apród (uo. 30695). 1371: Johannes dictus Apród (Múz.). 1378 : Nicolai dicti Apród (OL. D. 6497). 1394 : Jo­hanni dicto Apród (Múz.). 1414 : Nicolai Apród (uo. Máriássy). 1422: Petro Apród (Lelesz Acta 42/92). 1475: Simoné Apród (uo. 85/22). 1476/1484: Kys Jankó aprodia.no meo (Múz.). 1477: Apud ciproíZianum meum (ZalaOkl. 11.608). 1530 : Vnam thaniztra pro aprodimo (OL. Nád. 42). [Vö. 1287 : Gregorius paruu­lus noster (Wenzel 1V.293). 1325/1347: Petrus paruus aule sue (OL. D. 2275).] APRÓLÉK: 1) minutia, apopasnia; kleine, ge­ ringe, nichtswerte dinge NySz. (la. jel.). 1544 : Széná­ért es egeb aprolek­ert (OL. Nád. 41). 1557 : Egh dis­nonak aprolekat (OL. L. 111.16. 17). 1572 : Az egyk sysaknak az pofayaba orh vasaban az nyak vasaban toltokaual es mynden aprolekyaual egetembe (OL. Nád. 47). || 2) exiguus, minutus, klein, zerkleinert NySz. (lb. jel.). 1545: Keth ladaban aprólék holwalo (OL. Nád. 48). 1556 : Aprólék feket­e selem korda (uo.). Kwlemb kwlemb aprólék hym golez remek peldak (uo.). 1560 : Eg negel aprólék marha (uo. 49). 1594 : Aprólék fodor (OL. UC. 78/7). 1596 : Aprólék fazeczkakot (OL. L. III. 16. 17). [Vö. konyha-apró­lék.] APRÓLÉKOS: 1) minutus, klein, gering NySz. (1. jel.) 1643 : Az officinát, akiben az aprólékos sót főzik, revideálják (Gazdtört Szemle VI.118). || 2) [pro­pola , kramer, kleinhandler]. 1712 : Aprólékos (DebrLt., Zoltai Lajos közlése). aprólékos-kalmár : [propola , kramer, kleinhand­ler]. 1714: Aprólékos kalmár (DebrLt., Zoltai Lajos közlése). [Vö. apró-kalmár.] APROS: minutus, in partes minutas divisus; ver­kleinert, in kleine stücklein zerteilt NySz. (1. jel.). 1632: Az malomhoz való apros szer­szamot (OL­UC. 3/20). ÁR? : liuctus, aestus ; fiút NySz. (2. «ár» a.). 1266: Partém in terra Wisarohel [a. m. ár ?] (OL. D. 604). 1348: Duo Jugera terrarum suarum quorum vnum Benkara reliquem [?] uero Lenchehel nuncupatur (Múz.). 1408: Lacus /lralya [a. m. ár-alja ?| nuncu­patus iungitur ipsi fluuio Borswa (Múz.). ARAD : extincto, inundo, redundo , fluten, strömen NySz. [incrementum capere ; zunehinen]. 1598: A sza­lonnaiak adnak circitet 67 kr, martoniak 33 és igy mostan a szalonnai jövedelem, a szalonnaiak a Mar­toniakkal vagy apadnak, vagy áradnak, száz kereszt búzát adnak (CanonVisit. 145). AEAGON - SÁFRÁNY : [crocus Aragonicus ; aragonischer safran]. 1548: Uöttem araqon safrant (OL. Nád. 43). ARANKA : [nönév], 1309 : Domina Aranka (AnjouOkm. 1.172). 1311: Domina Aranka (HazaiOkm. VH.365). [Vö. arany ?[ ARÁNT, vö. közép-aránt. ARANY : 1) aurum, aureus ; gold, golden NySz. (1. jel.). 1267 : Villám ^rawlabovbach uocatam (OL. D. 630). 1324 : Vnum locum arawazou uocatum (Zichy-Okm. I. 266). 1349 : Possessionem ipsorum Aranhasarvf alio nomine Zaramaz in comitatu Tymisiensi existen­tem (OL. D. 30114). 1391: Symonis dicti Arany (Zichy-Okm. IV. 468.). 1411: Johanne dicto Arany (uo. VI. 159). 1425/1454 : Quoddam fossatum /Irawassas voca­tum (Múz. Justli). 1482: Matheo Aranlaho (OL. D. 18589). 1526 : Sollicitauerit de quodam Aran Darab (OL. D. 25022). 1544: Ad preparacionem clipei dedit wlgo fel kenyw aranyat (OL. Nád. 40). Eg- könyue [igy ?] aranyat uettem etek aranazny (uo. 47). 1548 l Negy chewe arany (uo. 48). 1555 : Három sing aranya. zyvth parta (uo.). || 2) nummus aureus ; dukátén NySz. (2. jel.). 1544 : Adtam araitól öt forintot (OL. Nád.'40): 1638: Pénz vagion arannial tallérral szesztakkal dutka es polturak (OL. UC. 2/24). [Vö. vont-arany.] arany-égetó': [auricoctor; goldbrenner], 1363/1395: Stephani dicti Aranegeto (Múz. Kisfaludy). arany-fonál: aurifilum, aurum textile, goldfaden, gewebtes gold NySz. 1544: Eg font ara­ ii fonalat

Next