Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár – Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz

S - SUPERLÁTOS - SUPICA - SUPORLÁH - SUPORLÁTOS - SUPPOHORLÁH - SURDÉS - SUSKA - SUSOG - SUTA - SUTÁS - SÜEG - SÜGE - SÜGÉR - SÜKE - SÜKET - SŰL - SÜLDŐ - SÜLDŐCSKE - SÜLLÉ - SÜLLŐ - SÜLLYESZT - SÜLT - SÜLY - SÜN - SÜNDÖRGŐDZIK - SÜT

865 SUPËRLÁTOS—SÜKE SÜKET-SÜT 866 wlgo Sparlah dictum (OL. D. 3992, 1. AnjouOkm. V.205). 1424 : Duo vela wlgo vmheng vei Soporlah (OL. D. 29073). 1424/1434: Duo vela wlgo vmbheng vei soporlah (uo.). 1444 : Vnum suppohorlah [igy ?J de bisso ornato valde subtile (Múz. Kállay). 1458 : Vnum Superlectile wlgo Soporlah ílauei coloris deau­ratum (uo.). 1490 : Was kemencze ; Karpyth; Supor­lali (OL. D. 26048). Soporlah super lectum pertinens (uo.). 1581: Egy agy soporlatostol (OL. L. III. 16. 17). SUPËRLÁTOS, suporlá,tos : [velo, aulaeo in­structus ; mit einem vorhange versehen], 1590 : Egh superlatos nyozolia (OL. Nád. 49). supërlá,tos-ágy: [lectus aulaeo instructus; mit vorhange versehenes bett], 1601: Egi suporlatos agj (OL. UC. 35/2). SUPICA, 1. subica. SUPORLÁH, 1. supërlá,t. SUPORLÁTOS, 1. supërlátos. SUPPOHORLÁH ? 1. supërlát. SURDÉS: [strohsack habend]. 1439: Gregorio Surdes (OL. D. 31499). [Vö. surdé MTsz., surgyé NySz. hibás értelmezéssel.] SUSKA: 1240 k.: Libertinos Covka Vud Zombor Kusid Suska (Pannh. 61/8). 1451: Alberto­ Suska (Múz. Kállay). [Vö. NySz. v. MTsz. ?] SUSOG: susurro, mussito, murmeln, brummen NySz. 1728 . Kimenvén a pinczében, mondá Szan­dinné, hogy Isten ötet úgy segélje, csak adjanak két icze bort, majd mindjárt meggyógyítja [a tanút]. A fatens pedig nem akarta engedni; sok kérése után reá susogott Szandáné, azonnal meggyógyult és jár­hatott (Reizner : SzegedTört. IV.378—379). SUTA: mutilus, cornibus minutus; gestümmelt NySz., ohne Slörner PPB. 1468 : Stephanus Swtha (Lelesz Ad­a 79/1). [Vö. még MTsz. 8—10. jel.] SUTÁS : [deminutivum ad «suta» ; diminutiv zu «suta» ?]. 1437 : Matheo dicto Swthas (Múz. Kállay). SÜEG, 1. süveg. SÜGE ? : 1211: Isti sunt agricole Mochy Semchi Chekeu Elee Wsud Mooheu Betci Suge [olv. süge?] Cheke Wsud Bolchou (Pannh. Tih. 1/5). [Vö. süge MTsz. NySz. (és ehhez: Simonyi, Nyr. XXVIII.123, XXXII.29); süges MTsz. ?] SÜGÉR, sigér, sigír: 1) perca; barsch NySz. 1199 : Nomen uni Cobov uxori sue Chunus filio Euse nomen alteri Caraz vxori eius Bima filiis Siguer et Nieholaus (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.). 1211: Isti sunt piscatores Bodor Cuche Syguer Buhte Botus Euuen Silleu (Pannh. Tih. 1/5). 1430: Piscina Sygyrthow vocata (OL. D. 12268). 1544: Vöttem ket swgert (OL. Nád. 41). Sigert, dörgeczet feier halat (uo. 40). 1548 : Ebedre ket swgert (uo. 41). 1553: Ex pi­scibus minoribus apro potyka, kezegh, karaz swger apro chwka fyw (OL. UC. 45/36). || [instrumenti bel­lici genus ; eine art kriegsgeráth]. 1605 : Eggik kwl­seó Bastian Egh falkony Az másik Bastian Egh hozzw syger Az piachra zolgall Egh sebes tharaczk (OL. UC. 28/61). SÜKE, sike : 1211: In uilla Boclar isti sunt vdor­nici Mortunus Suke Litar Feud Sachat (Pannh. Tih. 1/5). In uilla Zeuleus ultra Bokon Joubagiones sunt Pagan Tuet Sicula Syke Endus (uo.). In prenominata uilla Cheuuz hii sunt serui Sykue Thexe Moniac Biba (uo.). In uilla Cheuz sunt cultores Syke Tecusa Vasar (uo.). 1240 k. : Hec sunt nomina vinitorum seruorum Catad Stephan Syke (Pannh. 61/8). [Vö. MTsz. ?] SÜKET, 1. siket. SÜL, vö. kisül. SÜLDŐ, sildő : porcellus, porculus ; spanferkel NySz. 1240 k.: Nomina coquorum de eadem villa sunt hec Syldev feuche chotina Zubud vros Zumboth (Pannh. 61/8). 1462 : Duo porci minores Sildew (Múz. Kállay). 1544: Uöttem ket syldöt (OL. Nád. 41). 1548: Kan.. Syldew. Malach (OL. UC. 99/7). 1587: Er­dey súldó Oregh Erdey (OL. Nád. 40). 1588 : Keth erdey swldoert es egy öregh erdeyert (uo. 41). SÜLDÖCSKE: [deminutivum ad «süldő» , dimi­nutiv zu «süldő»]. 1684 : A téli apró malaczok, sül­döcskék tartásokra megkívántatván a makk és tengeri buza [stb.] (Gazdtört Szemle 1.252). SÜLLÉ, 1. süllő. SÜLLŐ, sillő, silő ? süllő: raja C. capito, squalus, leucioperca MAI., [lucioperca sandra] , schill NySz. 1211: Isti sunt piscatores Bodor Cuche Syguer Buhte Botus Euuen Silleu Hecu Tenke Hede (Pannh. Tih. 1/5). 1479 : Johannes Silew [olv. sillö v. silő ? ez utóbbira vö. «sül» MTsz.] (Múz.). 1514 : Emi kechege ac swllw (OL. D. 26157). 1519 : Pisces kechige et silew (uo. 35012). 1521: Piscibus wlgo Sywlle (uo. 26257). 1532: Piscem wlgo silew (OL. Nád. 49). 1602 : Silló [a. m. sillő, süllő ?] János (SzékelyOkl. V.232). Silló Péter (uo. 233). süllő-ís: [lucioperca sandtra pullus; junger schill]. 1547 : Süllő fyakert attam (OL. Nád. 42). SÜLLYESZT, sellyeszt: mergo, submergo; un­tertauchen NySz. 1418 : Pauli Selyezthew (Múz.). [Vö. «A' kisnyű a' vizben alá nem sellyedett. Geleji Katona : Váltság titka 11.1230.] SÜLT, silt: l­ assarius, coctilis, coctus, pistus, assus [stb.]; gebraten, gedörrt NySz. 1544 : Uöttem wekon uaznat kibe syltet [alakjára nézve vö. «2. sült» MTsz.] hordoznak (OL. Nád. 42). 1549 : Uayat swlt ötözny (uo. 40). [­ 2) totus, merus , ganz, rein NySz. 1715: Az egész Hegyalján elestül fogva a sült jobbágy is pénzen vett magának házat, földet és szőlőt (Gazdtört Szemle VI.187). [Vö. apró-sült.[ SÜLY, silu­­arum, aron, aronswurzel NySz. («süly­fü» a.) 1531: Pro herba syl ad medicinam (OL. Nád. 49). SÜN ? sil ? szül ? : [echinus, herb­ius, herb­a­ceus ; igei]. 1501: In silua Zwlchereye [olv. szül? a. m. sün?] vocata (OL. D. 36405). 1522: Mattheus Syl [a. m. sün?] (uo. 37004). [Vö. sül NySz. Az itt idé­zett szótárak azonban csak sül-disznót ismernek, egy­szerű «sül»-t nem.] SÜNDÖRGŐDZIK: «ólálkodik, settenkedik, lábatlankodik* MTsz.: [umherschleichen]. 1760 : Lát­tuk, hogy ott sündörgödzött a szegény ember körül (Debrik.­ [Vö. 1647 : Szintén ugy képzi ez az orczát­lan Jesuita a' tisztaságos, és szentséges Mária körűl való südőrködését [így], a' mint ők a' dajkákval szok­tak az udvarokban szemtelenül eketsélnie (Geleji Katona : Váltság titka II. előszó e2b); sunydorkodik, ravaszkodik. Kassai: Szókönyv IV.338. Vö. Simonyi, Nyr. XXVII.122.] SÜT, vö. kisüt. Magyar Oklevél-Szótár.

Next