Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár – Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz

SZ - SZATYONGAT - SZATYOR - SZATYROS - SZAVATOS - SZÁZ - SZECCEL - SZÉCSI SZAPU - SZÉCSI VÉKA - SZECSKAMETŐ LÁDA - SZED - SZEDER - SZEDEREGY - SZEDERJES - SZEDÉS

891 SZATYONGAT—SZÉCSI-SZAPU SZÉCSI-VÉKA—SZEDÉS 892 50/24). 1544: Sarga zattyant nyereg kapanak (OL. Nád. 40). 1558 : Sella vna ex cute zathyan (OL. UC. 97/19). 1637 : Festetlen szattyán (uo. 14/43). SZATYONGAT ? : [incito, stimulo , mit harten worten antreiben, stacheln]. 1758 : Ok nélkül szutyon­gatta [így ? olv. szutyongatta ?] Erdélyit és az alatta volt hajdúkat (Debrik.). [Vö. szútyongat MTsz.] SZATYOR, szagyor ?, fiscella, scirpiculum, sporta, calab­iscus NySz.; ein Korb aus Rohr ge­flochten PPB., marktkorb NySz. 1211: Isti sunt serui Egud­e Sumos Vidikes Ludeh Hosued Zotur [a. m. szatyor?] Zemse Nimigey (Pannh. Tih. 1/5). 1364: Paulum dictum Zagyurwago alio nomine filetlenpal (Zichy Okm. III.237). 1481: Item de mattis fiscellis zathor ad pondus humanum denarius unus (MonCiv-Zagr. 11.416). 1544: Szatyrot vettem (OL. Nád. 41). 1560 : Keeth zathyor was zerzam (uo. 49). [Vö. MTsz.] SZATYROS : [ad fiscellam pertinens ; zu einem körbe gehörig], 1588: Zatthross Gekent wett (OL. Nád. 41). [Vö. szatyor.] SZAVATOS, szovados, szovatos, szvados: evictor, expeditor, expeditor in jure Ungarico; vormund in rechtssachen NySz. 1239: Nos auditis utrisque partibus ambobus testibus probare intelleximus Pu­chune cum suo genere Salomoni, cum expeditore quod dicitur Zuodus et íideiussoribus suis iuxta consvetu­dinem terre probare iudicavimus; qui Salomon termino assignato cum suis Íideiussoribus et eum suo Zuodus et cum preceptore sancti Johannis et aliis nobilibus et melioribus terre probavit honeste, Puchuna vero nullo modo probare potuit (HazaiOkm. VIII.35, vö. Wertner Mór cikkével: Erdélyi Múzeum XVI.594). 1444: Quare vestris committimus dilectionibus et mandamus, quatenus sí ipse Bagdan se coram nobis emundare et excipere legitime poterit, et illum, a quo emit equum, scilicet zowatlios suum dare poterit, extunc ip­sum in nullo aggravare contra eundem Ladislaum pre­sumpmatis (TelekiOkl. 11.13). 1468 : Idein Gregorius venditores suos wlgo Zowathus a quibus scilicet ipsi Boues sibi deuenerant in hoc loco communi producere debeat(Veszpr. 107, Hajmáskér 3). [Vö. Hajnik: A magy. bírósági szervezet és perjog 171—174; Melich, Nyr. XXVn. 289, 468, XXVIII. 563; Ásbóth, uo. XXIX.65, 160; Simonyi, uo. 69.] [Vö. zuvat.| SZÁZ : centum ; hundert NySz. 1282 k. : Pervenit in­­Zazholm [a. m. száz v. szász ?] (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 59). [Vö. 1200 k.: A ciuitate Atthile regis usque ad centum montes (Anon. 46). Vö. Lunitzer-Melich 54, 248.] 1330 : Ad villam Zazhaz uocatam (Zichy-Okm. 1.366). száz­nagy :centurio NySz.:[hauptmann]. 1295/1342: Marcus Zaznag (OL. D. 35850). 1499 : Ladislaus Zaz­nag (uo. 20852). SZECCEL, seccel, szëszël ? : sella, sedile , sessel NySz. 1549 : Sedes vulgo setzel (OL. UC. 75/39). 1550 : Sedes vulgo zekchel [így] vna (uo. 75/40). 1564 : Sedes setzel vocata (OL. L. III. 16. 17). szeccel-szék: lectica , tragsessel NySz. 1521: Sedes wlgo Zeczelzek dictas (OL. D. 37184). 1594: Az vr zenes hazaban. Azzal uagjon No 2. Sykos secczel zek wagjon No 1. Karos zeek uagjon No 3 (OL. UC. 78/7). 1634: Egi zeezel beöreös­­szek (uo. 21/3). 1635 : A többi munkáinkat mind a szerint ide be nem írhatjuk kiváltképen hintót, a szeszes [így ?[ szeket és a puskatokokat (Gazdtört Szemle VIII.479, nyereggyártók árszabásában). SZÉCSI-SZAPU : [modius Szécsensis ; Szécser scheffel]. 1629: Minden külön kenyeres ember, bátor három házas fia legyen is, de minden ágytól tarto­zik fizetni három szétsi szapu búzát és 75 denariust ha mestere nintsen (CanonVisit. 159). SZÉCSI-VÉKA : [modius Szécsensis , Szécsei viertel]. 1638 : Egy hitvan szeczi veka (CL. UC. 2/34, «Zemplén m. Borsi» Szam. jegyz.). SZECSKAMETŐ-LÁDA: [hackerlingsmaschine]. 1634: Egy szecska metteö lada kasza nélkül (OL. UC. 21/3). SZED: lego, carpo, colligo; lesen, zusammen­lesen NySz. 1638 : Egy vam szedő Ficzior (OL. UC. 2/34). [Vö. által­, fölszed, szemen-szedëtt.] SZEDER, szödör: morum; maulbeer NySz. («szëdërj» a.); [rubum; brombeere]. 1193: Uadit ad aquam Zuduryg (OL. D. 27). 1231/1350: Predia ad idem pertinencia Tornoueha, Scederweg (Hazankm. VIII.27). 1381: Ad vnam fossam Sederwelgh nomina­tam (OL D. 6879). [Vö. szëdregy.] szëdër-fa: morus; maulbeerbaum NySz. 1368 : In possessione Zederfateleke (OL. D. 5694). SZEDEREGY, 1. szëdregy. SZEDERJËS, szëderjës, szëdrës: 1) [rubis copiosus; reich an brombeeren­. 1275/1281: In valle Zederiesvolg sunt tres mete (OL. D. 1091). 1279 : Seederyes, hn. (Hazai Okm. VI.244). 1318 : Ville Ro­sosna Sceduries (Anjou Okm. 1.456) 1320: Insulam Zyderyeszygeth vocatam (OL. D. 1990, I. Anjou Okm. 1.551). 1329 : Deinde venit ad Zederyesthvlxik (Múz. Ibrányi). Deinde venit ad Scedreesteleke (uo., egy másik, un. évbeli oklevélben). 1341: Meta Zyduries­uelgh vocata (OL. D. 3416, 1. ZalaOkl. 1.387). 1391: Ad quandam vallem wigo Zederyeswelg appellatam (OL. D. 28758). 1391/1399: Vnam vallem Zederyes­welg appellatam (uo. 28768). 1455 : In vnam vallem Zederyeswewlg appellatam (uo. 31148). 1489 : Siluam Zederyes vocatam (Körmend III/2, Kekcse 13). 1515 : In­­­euer/eswewlgh adiacent quatuor iugera (Múz. Ibrányi). 1533: In Silva Zedery­esp&n&g (Múz.). 1590: Na,gy-Zederies, hn. (SzékelyOkl. V.149). 1|­2) violaceus, coccineus , violett, scharlachfarben NySz. 1338 : Ver­sus meridiem ad lapidem dictum Zederyeskw (Múz. Rhédey). 1458 : Vnum Jacco de panno pernis zeder­iees (Múz. Kállay). Vna Joppa de kamocha zederyes (uo.). 1473 : Vnum ligamen capitis deauratum Zederyes cendes (Körmend, Heim 562). 1515 : Duas subas wigo az zederyes nwrth es az helges barsonth (Múz.). Aliam Subam Cikladem deauratam wlgo az hewlgh zederyes kamuka subath (uo.). 1519 : Tunicas quatuor quarum due coloris zederies (OL. D. 31025). 1520 k.: Vestis ex ghranat zederyes (uo. 35027). 1523 : Pro vno ve­stimento coloris zederyes (uo. 36999). Athlacz coloris Brunacei wlgo zederies (uo.). 1528 : Tercia vestis ex panno stameth zederyes (OL. L. III. 16. 17). 1529: Vna pecia de czemelet coloris panonacii wlgo zeder­yes (OL. Nád. 49). 1530: Tunicam suam coloris zederyes (OL. Kolozsm. 106). 1532: Vnam subam brunatici coloris wlgo zederyes (Múz. Kállay). Kamu­kath zederyes (OL. L. III. 16. 17). 1544: Eg­yeg grá­nát szine szederies hernaczot (OL. Nád. 41). 1559 : Mentere való zederyes zaras gombot (uo. 40). 1570 : Egy felzer zederyes granath menthe (uo. 49). 1587 : Hayfonyonak valo zederyes selmet (uo. 40). SZEDÉS, szedís , vindemia , lese NySz. (2. jel.). 1643 : Szedésnek idején senki marháját maga szőlője lábjábul ki ne bocsássa (Gazdtört Szemle VI.471, hegy­községi törvényekben). 1694 : Mikor Isten az szedés­nek idejét elhozza, senki meg ne merje merészelni közönséges végezés nélkül szőlejét meg szedni (uo. 1.171. szőlőhegy törvényeiben). [Vö. adó­szedés.]

Next