Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár – Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz
T - TESZ - TESZEN - TESZTAMEN - TÉSZTA MŰ - TÉSZTAMŰVES HÁZ - TÉSZTÁS - TESZTEMÉLY - TESZTEMÉNY - TETÉ - TÉTEL - TETEM - TÉTEMÉNY - TETEMES - TETÉS - TETÉTLEN - TETŐ - TETŐS
983 TESZTETÉ TESZ, teszen, tészen, tíszen : 1) contineo; ausmachen, in sich halten NySz. (4. jel.) 1544. Attam nolcz pacczot ki teszen negyen három pénzt (OL. Nád. 40). Hat lot eslogot ket ket renesen ki teszen magar forintot 9 d 60 (no. 41). Adot harmincz renes forintot ki teszen magar forintot húszon neget (uo. 42). 1547 : Registrum az tizen kilencz koronarol ky töt fl 22 d 80 (uo. 40). 1556: Az safran tezen keth wnchoth es eg lathoth (uo. 49). 1588 : Az thamasy fü bor teszen tiz forintot (uo. 41). 1634 : Az Czűrös kertben vagion eöt Abora kettes szinaval feligh Nro. 5. Tiszen niolcz szeker szinat Nro. 8 (OL. UC. 21/3). || 2) fSzólásszeríí használatok]: 1523. Een az mykeppen Egyebekthwl erthethem vala, az keppen kenyergewthem wala wronknak ew felsegenek, hogh the kegyelmed felewl Een nekem therwenth thethethne (Múz., 1. Zolnai: Nyelveml. 227, vö. «törvény-tévé» alább és «törvény-tétel» NySz.). 1544: Vettemeg cukat hideggé tenni (OL. Nád. 41). 1560 k.: Ha [az oláh] házból valami marhát lop, 12 forint bírsággal tartozik ... ha vért teszen [vö. «vér-tétel»] birsága 4 forint (Gazdtört Szemle 1.165). 1569 : Miérthogy felséged parancsolja vala nekünk az igaztételt; mi azért igy nem mereszlünk és nem tehetünk igazat (Székely-Okl. V.90). 1594 : Hogiha tilalmat az ispanra teszeön valaki az az ispánt illeti, ha ki pedigh az birora tilt valamit annak birsagha az bironak jaar (CL. UC. 113/5). 1700 : A ki elszökik s reá akadnak s azon helyben levő kegymester által, mint hamis hitű esztendős elszökött szolgát az ura avagy a vinczellér megfogattathassa, törvényt tetethessen reá (Gazdtört Szemle 1.82). Arra köteleztetnek a szöllőpásztorok, hogy a szőllőben intercipiált marhát megkötvén, elsőben is tegyen hírt a gazdának és a hegymestereknek (uo. 84). 1716 : A' Tizedes [vármegyéé] hamarsággal ki menvén, kevés idő múlva bé hozta, és lánczra tette a' Gulyást (Borsodvmik 18. sz. 1 353). [Vö. félre, ki-, letesz.] TËSZËN, TÉSZËN, 1. tësz. TÉSZTAMÉN, 1. tesztemény. TÉSZTA-MŰ: [panificium, opus pistorium]; backwerk, backerei BM. 1638: Tészta mű sütésre való mázos kemeneze (OL. UC. 2/34). TÉSZTAMŰVES-HÁZ : [casa furnaria , backhaus]. 1638 : Az Szakacz vagy Tezta műves házban (OL. UC. 2/34). TÉSZTÁS : massulatus, massa farinacea illitus , teigig NySz., klitschig BM. 1635 . A nemes tanácstól rendeltetett arbiter uraim elejökben adták [a sütőknek], nro 30 lattos legyen a tésztája, ha kisül, nro 27: 28 lattos, de úgy hogy szépen megsült legyen, ne legyen tésztása bele, a mint most szokták (Gazdtört Szemle VIH.479). TESZTEMÉL(Y), 1. tesztemény. TESZTEMÉNY, tesztamen, tesztemél(y): pannus NySz., [mantele], tuch, handtuch NySz. 1510 : Faceletrum [így] aranyas et sarga Tezthemelth (OL. D. 35774). 1512: Dua sudaria Teztamen dicta (uo. 30075). 1520 : Teztemeneketh (uo. 26358). 1533 : Duo Nemethfatyol et Teztemeel (OL. Nád. 49). 1536 : Tres Tezthemen ex quibus duo de bíbor tercium de challyan (uo. 48). 1558 : Mantilia tezthemen vocata (OL. UC. 97/19). 1590: Egy eöregh teoreok teztemeny (Radvánszky: Családélet 11.75). 1607: Egy török teztemet [a kiadó megjegyzése szerint igy, olv. tesztemént] mezőn varrott, kivül zsinoros (uo. 127). TETE, 1. tető. TÉTEL—TETŐS 984 TÉTEL, vö. igaz-, ítélet-, testamentom-, tisztesség-, vér-tétel. TETEM : os . bein NySz. 1556 : Egyhetemböl rákot sahos lada (OL. Nád. 48). TÉTEMÉNY : fascinum NySz. (2. jel.). [bezauberung]. 1731: Ha él a . . . azon eszköz tétemény; ha pedig nem, korbács kell neki (Reizner: Szeged Tört. IV.485). [Vö. MTsz. 2. jel.] TETEMES: 1) vastus, ingens, gross, gewaltig NySz. 1463: Siluarum Mezes . . . et Thetemes vocatarum (OL. D. 15837). 1464: Demetrius Thethemes (Veszpr. 108, Petőfalva 1). 1470 : Petro Thethemes (Múz. Forgách). || 2) osseus, ossatus, beineni NySz. 1577: Taplós magyar puska Aczelos hozu puska Kys tetemes puska (OL. L. HL 16. 17). TETÉS, 1. tetős. TETÉTLEN, 1. tetőtlen. TETŐ, tető: 1) culmen, cacumen, apex, pinnaculum [stb.], spitze, gipfel NySz. 1256 : Inde descendit ad unum Berch qui vulgo dicitur Humurotetew (Pannh. 10/G). Deinde ascendit ad montem qui uocatur Kuzepteteu (uo. 5/G). 1275 : Ad montem excelsum Chababykteteu uocatum (OL. D. 902). Post hec in Theteufeu sunt similiter due mete (uo. 921). In loco qui dicitur Hurhferewi (uo.). In monte Homoroutejew vocato (uo.). 1276 : Super monticulum Tetheu vulgariter nuncupatum (Kubinyi: MTörtEml. 1.98). 1283/1309: Prima meta incipit in Antithetheu (CL. D. 1168). 1296 ?: Iungit quendam locum Myhalhazaferet/ vocatum (Múz. Péchy). 1304 : In loco Tuteukuz [igy ? a. m. tető? vö. az 1471-i adattal] decem iugera (Veszpr. 15, Vámos). 1312 : Duo iugera in Kuesteter (OL. D. 1806, 1. Zala Okl. I. 140). 1315: Vsque ad montem Myhalhazaferet/ nuncupatum (Múz. Péchy). 1319/1322 : Ascendit ad montem Myhalzatet?/ így, olv. Myhalhazatetey] vocatum et per actdem [így reiusdem montis (OL. D. 1947). 1322 : Ascendit ad montem Myhalhazatetey vocatum (uo. 2099). 1330: Incipit in vertice cuiusdam montis Michalhazateteye vocato (Múz. Péchy). 1342: Tendit directe et in latere kuzep teteu siue medii montis sub vna arbore illicis est meta (Múz. TörtTárs. 1). 1346 : Ad montem qui dicitur Homorowtetoiv (OL. D. 3838). In loco qui dicitur Hurhtetew (uo.). Monticulum Gyparthetew [így] nominatum (OL. D. 3853, I. Anjou Okm. IV.626). 1347 : In loco Kerestetem [így ? olv. -tetew, vö. az 1312-i adattal] vulgariter nominato (ZalaOkl. 1.463). 1353: In locowlgariter ZahkerezteZtetew [«Gicznél» Szam. jegyz.] appellato (Pannh. 60/Ff). 1361 : In quodam magna monte qui Hurugieto dicitur (OL. D. 5052). Dicti montis Hurgieto dicti (uo.). 1367: In loco Posatethew vocato (Körmend V/7, nr. 127). 1370 : Ascendissent ad monticulum UumuTothetheu vocatum (Pannh. 5/06. 1372 : Ad locum Mikgyii Thethew dictum protenderentur (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1411: Venissent ad cacumen montis Jawornoki/ter/iew appellati (Múz. Kállay). 1420 : Ad locum Kemenchethelhw vocatum (OL. D. 10982). 1463 : Venissent al alpem qui vocatur Borsawahawasa et per Kewzbercz venissent ad verticem alpis qui wigo Nagthethew vocaretur (Lelesz Prot. IV.110). 1471: Ad montem Gyaparthewtheiv [így] vocatum (OL. D. 17901). 1483: Siluam Monoros alio nomine Kwththethw vocatam (Veszpr. 10. Lam). Siluam Monyoros alio nomine Kwththetheiv vocatam (Körmend, Heim 611). 1485 : In loco Kewesthethew vocato (Veszpr. 4, Alsóörs). || 2) caput; haupt NySz. 1744 : Egy tetőre való fátyol (Debrik.). TETŐS, tetés: 1 altus, magnus, hoch, gross NySz. (2. jel.) 1363 : In loco Tetens (Múz.). 1384 :