Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár – Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz
T - TERESTYÉN - TERSZTYÉN - TERGENYE - TERE - TERHES - TERIK - TÉRÍT - TERJÉK - TERJÉKES - TERKELY - TERKÖLYES - TERLŐ - TERMÉS - TERMÉSKE - TERMŐ - TERŐ - TERPE - TERSÉNYI PUSKA - TERTÍNET - TERVÉNY - TERVÍN - TERFÍNY - TERZSEK - TESSENI PUSKA - TESSÉNYI PUSKA - TESTÁL - TESTAMENTOM LEVÉL - TESTAMENTOMOS - TESTAMENTOM TÉTEL - TESTES - TESTSZÍN
981 TERESTYÉN—TERMÉS TERMÉSRE—TEST SZÍN 982 TERESTYÉN. Teresztyén: [Tristianus]. 1342 Therestienfolua hn. (Csánki: Tört Földr. 11.803). 1343 : Cuiusdam possessionis Terestyenfolua vocate (Múz. Jankowich). 1435 : Terestyenfalwa, hn. (Csánki: Tört Földr. 11.803). 1437: Therezthyenfalwa (uo.). 1447: Therezthyenfalwa (uo.). 1453 : Terestyenfalwa (uo.). 1467: Therezthenfalwa (uo.). 1475: Theresthienfalwa (uo.). [Vö. Kubinyi Ferenc, Nyr. XVIII.89. A Tristianus névnek régi előfordulására nézve I. Kovács Nándor Indexét, «Tristanus» a.] TERESZTYÉN, 1. Terestyén. TERGENYE: sarcina, bürde, bündel NySz. 1744: A czegléd-utczai kis ajtón mentek ki tergenyével (Debrik.). Mindketten tergenyével mentek ki (uo.). TERH, 1. teher. TERHËS: l)onerosus,ponderosus,onustus ;schwer, gewichtig NySz. (1. jel.) 1348 : Nicolaus dictus Therhes (Múz. Kállay). 1455: Nicolaum Therhes (Múz.). 1466: Gregorio Therhes (Lelesz Acta 77/10). || 2) [zum frachten-befördern]. 1463 : Ad viam que vocatur Ther/teswth (OL. D. 35810). 1467 : Ad viam que vocaretur Therhesxfh (Lelesz Met. Bereg 21). 1545 : Caderet in alteram viam Therheswth vocatam (OL. NRA. 620/28). terhes kád: [transportbottich], 1700 : Azmi a bor-dézmát illeti, az régi boldog üdőben az szőlők terméseit az szüreti dézmáláskor törkölyül szokták béhozni az szüretező emberek, ahhoz való terhes kádakban (Gazdtört Szemle VII.404). Az vidékieknek némelyeknek akkor is megengedtetett az limitálás, arra rendeltetett hites embert küldvén ki az dézmás, melyet szőlőjül terhes vagy nyomó kádban megtekintvén, jó lelkiismeret szerint valahány cseberre vagy köbölre limitáltatott, annak ötödét tartoztak adni e nagyságoknak (uo. 405). terhes-szekér: [plaustrum; lastwagen]. 1490 : Cum duobus curribus vno Hynthozeker dicto et alio Terheszekeer (Körmend IV/5, nr. 45). 1588 : Therhes szekerektewl es szalaktwl szedik az wamoth (CL. UC. 64/35). 1731: Nemkülömben az gyümölcsös teherszekerektöl is akár köznap, akár szombaton [vásárpénz] d. 12. Egy terhes szekér káposztától akármikor d. 12. Egy terhes szekér akár hollyan répától d. 12 (Gazdtört Szemle VII.87). terhes szíj : 1552 . Hermec zy. Kőthefek. Fekemle zy. Terhes zy Zy geplew. Farham zy. Hath zy (OL. Nád. 49). [Vö. terhelő MTsz.] TÉRIK, 1. törik. TÉRÍT, vö. megtérít. TÉRJÉK, törjék: theriaca; theriak NySz. 1408: Stephani dicti Theryek (ZalaOkl. 11.340). 1596: Egi mazaszelence teryeket (OL. L. III.16. 17). TERJEKES : theriaca utens ; theriak gebrauchend NySz. 1436 : Petrum Terekes [Erdélyi László értesítése szerint is így, olv. «Teryekes»] (Pannh. 23/B). Benedictum Teryekes (uo.). ERKÉLY, 1. törköly. TERKÖLYES, 1. törkölyös. TERLŐ, 1. törlő. TERMÉS : fossilis, caementitius ; gediegen, bruch-NySz. 1533 : Particula auri Thermes vna (OL. Nád. 49). 1576: Negy arany boglarban thermes rubynth (uo. 48). TERMÉSKE: [paululum proventus; bisschen fechsung]. 1700 : A micsodás edényre szert tehetett [a szegény ember], olyanban hozatta szőlőjül a dézmára szőlőjének terméskéjét (Gazdtört Szemle VII.405). TERMŐ, vö. jó-termő. TÉRŐ, 1. törő. TERFE , 1. törpe. TERSÉNYI-PUSKA, 1. tessényi-puska. TÖRTÉNET, 1. történet. TÉRVÉNY, -KEDIK, 1. törvény, -kedik. TERVÍN,-TELENSÉG,1. törvény,-telenség. TERVÍNY, 1. törvény. TÖRZSEK, 1. törzsök. TESSENI-PUSKA, 1. tessényi-puska. TESSÉNYI-PUSKA, tersényi-, tesseni-, [teschener bichse]. 1643: Vagyon egy szép hosszú tesseni puska. Vagyon egy kis madarász puskám tesseni, ehez való puska palaczk (Radvánszky: Családélet 11.287). 1688 : Egy pár kis tersényi puska (Tört-Tár 1886. évf. 774). 1690 : Alkott velünk, hogy csak hadgyúnk békét nekie ... ád egy tersényi [így] puskát (Borsodvmik. XII.65). [Vö. német Teschinkas, Tschinken, Teschinger Büchsen, 1. Boeheim : Handb. d. Waffenkunde 459. Vö. még Nemes-Nagy 170, 237.] TESTÁL, vö. eltestál. TESTAMENTOM-LEVÉL: [testamentum; testament], 1526 . Dragffy János testamentom Leuelenek massa (OL. D. 24323, 1. Zolnai : Nyelveml. 255). Ez testamentom levelet írtam az en Jámbor attyamfyay elott, kyket eleó samlalok, Varadi pwspök eleót [stb.] (uo., 1. Zolnai id. m. 257). TESTAMENTOMOS : [qui testamentum exsequitur : testaments vollstreckers. 1565 : Feti gondviseleöyeöknek az en giermekymnek es testamentom osymnasc hagiom Alaghy János uramot, Cziapi Ferentz uramot [stb.] (Adal Templom Tört. V. évf. 313). [Vö. NySz. más jel.] TESTAMENTOM-TÉTEL: testamentum, vermachtnis NySz. 1526 : Jo Leányom homonnaj Katalyn azzony, Jo komám Dauit vram es Jo opmesterim kyk az testamentom teteiben en velem Jelen voltatok ínykor írtam, meg emlekezzetek mindenekreol (OL. D. 24323, 1. Zolnai: Nyelveml. 256). TESTES : corpulentus, wolbeleibt NySz. (2. jel.) 1463: Urbano Thesthes (OL. D. 15877). 1630—48 : Az minemű testes nehéz legény vagyok én, én alám való vastag öreg lovat vehetnek kegyelme (Gazdtört Szemle 1.288). TESTSZÍN, -színű, -szűnő: color carneus, color helvus; fleischfarbe NySz.; [carnosus], coloris carnei; fleischfarbig NySz. («test-szini» a.) 1516 : Egh agyban, egh atlacz Matracz testhzyn (OL. D. 26367, 1. Zolnai: Nyelveml. 205). 1544 : Egh testzin dupla tafota zoknyat. Egh testzin dupla tafota mantjkot fekete keczke bürvel belleltet. Eg fekete barson mantjkat nestvel belleltet (AdaltemplomTört. V. évf. 276). 1557: E& m.g test zane londys (OL. Nád. Számad. b). 1566 : De atlasio rubei et subalbi coloris wlgo testzyn (OL. UC. 18/15). 1651: Egy pár aranyos táczli fekete test szinti selyemmel varrott (Radvánszky: Családélet H.314).