Szikora Katalin (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 1991 (Budapest, 1992)
Olimpiai vándorgyűlések
Tiszteletadás Békés megye első olimpikonjainak A kutatók csak annyit tudtak, hogy Kétegyházához kapcsolódik a Mudin név és valamelyik olimpián szerepelt ilyen nevű magyar versenyző. Hamar kiderült, hogy két fivérről van szó, akik tanárok és válogatott sportolók voltak. Vajon kinek állt módjában a századforduló idején egyszerre két fiút iskoláztatni? 1881. október 16-án született Kétegyházán Mudin István, a helyi kalaposmester, Mudin Albert és Hécsel Rózás idősebb fia. 1887. november 8-án látta meg a napvilágot Mudin Imre, a fiatalabb fiú, Márki Sándortól, a kétegyházi születésű neves történettudóstól tudjuk, hogy akkoriban arról a vidékről Aradra mentek tanulni a szerencsésebbek és az okosabbak. A legtehetségesebbek különböző alapítványok támogatásával tanulhattak tovább a pesti egyetemen. Mudin Albert kalaposmester is ezt az utat jelölte ki a fiai számára. A francia származású család természetes igénye volt a tudás és az egészséges életmód. A középiskola elvégzése után a fiúk Pestre kerültek, ahol mindketten tanári képesítést szereztek. A fiúk a pesti egyetemi évek alatt ismerkedtek meg a sporttal. Mindketten az 1875-ben alapított Magyar Atlétikai Club /MAC/ színeiben versenyeztek. István, az idősebb, nemcsak atlétikában, hanem birkózásban is szép sikereket ért el, a sportág válogatott versenyzőjeként tartja számon. Imre, a fiatalabb, a bátyja irányításával kezdett súlylökéssel foglalkozni, majd megismerkedett az atlétika valamennyi dobószámával. Ezeket a versenyszámokat még felsorolni sem egyszerű. Az atlétikai versenyszámok akkor még kialakulatlanok voltak, csakúgy, mint az olimpiai versenyprogram. A technikájuk és a felkészülés - mai szemmel - kezdetleges volt. Képzeljük el ilyen körülmények között a felkészülést! Az idősebb testvér éppen akkor fejezte be a tanulmányait, amikor a fiatalabb a középiskolát, István Lippára, a Maros-parti városba került tanítani, Imre Pestre, tanulni. Minden lehetőséget kihasználtak a felkészülésre. Mesélik, hogy Kétegyházán bemutatókat tartottak, népszerűsítették az atlétikát. Amikor a vasútállomásra igyekeztek, a falusiak számára kicsit furcsán jutottak ki a vonathoz. Felváltva dobálták a súlygolyót. István később a lippai mezőgazdasági iskola igazgatásának gondját vette a nyakába. Folytatta öccse felkészítését és sorra nyerték a versenyeket, két olimpián is szerepeltek. /Az eredményeikről később még szólok./ István Lippán tanított, Imre Nagyatádon, majd Kaposvárott. Az akkori közlekedési viszonyok nem tettek mást lehetővé, mint felkészülést távirányítással, levelezéssel. Joggal feltételezhetjük, hogy kedvezőbb körülmények között az olimpiákon dobogós helyezéseket is elérhettek volna. Talán még az is elég lett volna, ha mindketten ugyanabban a városban kapnak tanári állást.