Szikora Katalin (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 1991 (Budapest, 1992)
Olimpiai vándorgyűlések
Az ország különös tája a Körösök vidéke. Ahol most vagyunk, lakatlan, vad vidék terült el, olyan amilyenről Arany János a Toldiban ír szemléletesen. Alig száz méterre innen két időszakos vízfolyás vezette le a környék vadvizeit. Réthy Zsigmond A Körösök vidéke című munkájában így írja le az ország délkeleti szögletét: "A török hódoltság másfél évszázada alatt az egyre inkább elnéptelenedő vidékünkön a sárrét, a mocsár, a láp vette át az uralmat. Az idegenek ebben az időben a "félelmes föld"-nek nevezték hazánkat. Aki az újra meg újra átvonuló harcok után életben maradt, az igyekezett a körülményekhez alkalmazkodni. Úgy élt, ahogy tudott, társa és barátja lett az egyre növekvő vadvízország. /.../ A török hódoltság után az 1700-as évek elején betelepülőket hoztak a vidékre, hogy az elnéptelenedett vármegye újra népesüljön, hiszen 1717-ben mindössze 2000 körül volt a lakosok száma! Kultúránk tehát meglehetősen újkeletű, amely magyar, szlovák, román, német és szerb hagyományokat őriz. A sport jó talajra lelt ebben az emberi környezetben. Az egészséges rivalizálás szellemét a tehetséges fiatalság ápolta, erősítette. Modern szemléletű vezetői, tanárai, edzői voltak mindig a sportszerető ifjúságnak, akik megbecsülést és hírnevet szereztek maguknak és néhányan hazánknak is. A Békés megye olimpiai múltjáról szóló előadásomat talán helyes lenne úgy módosítani, hogy szemelvények a megye olimpiai múltjából, hiszen a teljességre nem vállalkozhattam. Szükséges azt is előre tisztázni, hogy milyen területre és kikre terjed ki a kutatómunka? A megye mai közigazgatási határait vettem figyelembe. Továbbá a magunkénak valljuk azt a sportolót, aki a megyében született /mint Balczó András/, vagy itt járt iskolába /mint Boros Ottó, Pócsik Dénes/, vagy itt ismerkedett meg a sportágával /mint Tersztyánszky Ödön, Gedó György, Palotai Károly/, esetleg itt teljesített hivatásos katonai szolgálatot /mint Takács Károly/, vagy itt fejezte be a sportpályafutását /mint Kocsis Lajos/, vagy egyszerűen ide valónak vallotta magát /mint dr. Tóth Péter/. Szembetűnő, hogy a hídelemmel ellentétben sok tehetséget adott a magyar sportnak a megye. Jellemző az is, hogy döntő többségük a jobb feltételeket keresve /és megtalálva/ a fővárosban jutott el a sportsikerek csúcsára. Igen érdekes, hogy meglepően sok, országos, sőt nemzetközi hírnevet szerzett sportvezető, edző indult el Békés megyéből, gyakran egymást segítve. A kutatómunka során előkerült néhány érdekesség is, amelyek a hazai sporttörténetírást színesítik, gazdagítják. Egy Békés megyei az újkori olimpiai mozgalom bölcsőjénél Justh Zsigmond író, földbirtokos 1863. február 16-án született az Orosháza melletti Pusztaszenttornyán. Felvidéki nemesi családból származott. Jogi és nemzetgazdasági tanulmányokat folytatott Német- és Franciaországban. Kiemelkedett főúri társai közül, tájékozott, jól képzett gondolkodó volt. Párizsi tartózkodásának idején Pierre de Coubertin baráti köréhez tartozott.