Kun László (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 1999 (Budapest, 2000)

Műhelymunkák

Szikora Katalin Olimpiai kongresszusok 1894-1930* A modern olimpizmus elindításának gondolata, Pierre de Coubertin francia, arisztokrata származású, de liberális beállítottságú a testnevelés és a sport ügyéért mindenképpen aktívan tenni akaró, valószínűleg mindannyiunk számára ismert szakembertől származik. Fiatalkorában a főúri környezete számára előírt katonai vagy diplomáciai karrierről lemondva a pedagógiai, történeti, filozófiai elvekben kereste gondolatai megvalósításának lehetőségét. Már tanulmányai során is a pedagógiai, történeti munkák vonzották leginkább. Elsősorban az angol nevelési rendszer, az ún. “arnoldizmus” volt rá nagy hatással; olvasta “Thomas Hughes Tom Brown iskolásnapjai (1857), Tom Brown Oxfordban (1861) és Andre Laurie Kollégiumi élet Angliában” c. könyveit. 1­883-ban személyesen is szerzett tapasztalatokat angliai tanulmányútja során. Honfitársaihoz hasonlóan a modern ipari Franciaország megteremtésének lehetőségét nem az angol minta átmásolásában, hanem annak a francia viszonyokhoz való igazításában látta. Törekvései egybeestek, megegyeztek a francia republikánus körök politikai programjával, és így azok támogatását is elnyerte. A hasonló gondolkodású szakembereket egy közösségbe kívánta tömöríteni, s a kor intellektuális szemléletének megfelelően olyan “társadalmi” szervezetet kívánt kiépíteni, megszervezni, amely az állami “nagypolitikára” (abban is különös tekintettel a nevelés és iskolapolitikára) is befolyást gyakorolhatott. Ezért szervezte meg nagyon fiatalon a Testnevelés Propaganda Bizottságát (1887) majd a Testnevelés Nemzeti Ligáját (1890). Aktív elméleti szakirodalmi tevékenysége, de természetesen származása s az abból következő anyagi háttere is közrejátszott abban, hogy 1890-ben az “Atlétikai Sportok Francia Egyesületeinek Szövetsége” is Coubertint választotta főtitkárának. Első, a nyilvánosság előtti fellépésén 1892. november 25-én a Francia Atlétikai Szövetség ötéves jubileumi fennállásának tiszteletére összehívott közgyűlésen j­avas­l­atot tett az o­l­i­mp­iai j­átékok fe­l­új­ítására. I. Olimpiai Kongresszus A Coubertin báró meghívására a Sorbonne-i egyetemre 1984. június 16-24 között összehívott­­, egyben alapító olimpiai kongresszuson létrehozták a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, ahová Kemény Ferencet (Magyarország) is beválasztották. Az olimpiai előtörténet kapcsán magyar vonatkozásokat tekintve még két személy nevét kell megemlítenünk: az író Justh Zsigmondot, akit korai halála, 1894 * A témakör az előadó áttekinthető szemléltető ábrákon is bemutatta, amivel nagyban megkönnyítette a történeti változások érzékelését. (A szerk) 114 A Magyar olimpiai Akadémia Évkönyve 1999

Next