Magyar Orvosi Archivum 4. (1895)
1. Krompecher Ödön: A többes indirekt megoszlás
I. Közlemény a budapesti egyetem kórszövettani (Portik tanár) intézetéből. A TÖBBES INDIREKT MAGOSZLÁS. — Irta : Ivbompecher Ödön. — (Svilencz kőnyomatú táblával.) Előterjesztetett a Magy. Tud. Akadémiának 1893. decz. 11-ikén. Bevezetés. Miután beható tanulmányok alapján az indirekt magoszlást a legkülömbözőbb normális szövetekben feltalálták, annak lefolyását és finomabb viszonyait megállapították (Flemming, Rabi, van Beneden stb.), a pathologia terén is megindultak ez irányban a vizsgálatok. Csakhamar kimutatták, hogy ott is a normális kettősoszlási típus az uralkodó, de e mellett az «oszlási abnormitások év egész sorát ismerték meg, sőt a kettős oszláson kívül a többesoszlásnak létezése is bebizonyult. Bár újabban már a többesoszlás mechanikájával is foglalkoztak, sőt többes oszlásformákat is állítottak fel, mindamellett több kérdés és egész sora az oszlásképeknek maradt megoldatlanul. Ezekkel foglalkozni czélja e munkának. Saját vizsgálataim tárgyalása előtt előre kell bocsátanom a többes oszlás irodalmát. Ez már meglehetős nagy és terjedelmes és épen ezért az áttekinthetőség kedvéért röviden, — főleg bizonyos szempontokat szem előtt tartva — fogom ezt letárgyalni és méltatni. Irodalom. Tizennyolc évvel ezelőtt merült fel a többesoszlás kérdése. Eberth ugyanis 1876-ban a béka cornea membrana Descemetii hámsejtjei közt olyat talált, amelyben négy fiókcsillag volt. A különálló, egymástól egyenlő távolságra eső fiók- Magyar Orv. Arch. IV.