Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-30 / 22. szám
30 MAGYAR PAIZS 1901. április 25. tanulóinak hitoktatója, Bánokszentgyörgyre plébánossá neveztetett ki, ez uj állomását kénytelen mihamarább elfoglalni. A csesztregi puskák. Kerkakutas közel van Csesztreghez. Kerkakutason a tanítónak kinevezett Groszman miatt két párt van az emberek között. Egyik akarja s meg is választotta a tanitót. A másik párt ellenzi, s a jegyzőkönyvet sem irta alá s okaival együtt felterjesztette az ügyet a püspökhöz. Ezeket az ellenzőket most a másik párt nem érvekkel és okokkal s még nem is botokkal, hanem puskával akarja meggyőzni, ha tovább is ellenzékeskednek. Azzal fenyegetik ugyanis most névtelenül ezt a község elsőrendű gazdáiból álló ellenzéket, hogy ha nem nyugosznak bele a választásba, úgy járnak, mint tavaly járt Csesztregen Lali. Ez pedig úgy járt, hogy az ablakon keresztül lelőtték. Tehát Csesztregen készülnek ezek a puskák ? Országos főiskolai verseny. Nagybudafalvi Vermes Lajos a kolozsvári tudományegyetemen tornatanára az ifjúságnak. Ismeri mindenki. Az országnak ő a leghírnevesebb athletája. Bámulatos akarat- és tettereje van. Teméntelen anyagi áldozattal is emelte a magyar sportügyet. Kolozsvárt ő alatta van most a harmadkori nagyobb fellendülése a sportnak. Az első fellendülés 1883-tól 1893-ig tartott, mikor az öreg Báró Jósika Lajos aranygyapjas rendi lovagnak tekintélyes neve mellett Kuszkó István vezette a Kolozsvári Athletikai Club ügyét. A második 1888—1898-ban volt, mikor a Kolozsvári Kerékpáros Egyletnek Bartha Gergely volt fáradhatatlan megteremtője és ügyes vezetője. A harmadik a mostani fellendülés 1895-től, mióta az egyetemi ifjaknak tornaintézeti látogatóival Vermes kelt élénk pezsgő sportéletet. Ő rendezte és rendeztette az ifjúsággal Kolozsvárt május 27-én délután az országos versenyt, melynek tíz pontjában van diszkoszvetés, magasugrás, távolugrás, két kilóm, és fél kilométerre kerékpár verseny, birkózás, nyújtó, korlát tornázás és ioo yardas síkfutás. — Meleg üdvözlettel köszöntjük az egész ügyet s a főrendező tanárt. Hanem megkérdezem barátságosan: ugyan mitől jó az a 100 yardas futás ? — Ennek a yardnak az a históriája, hogy Gróf Eszterházy Miksa megtanulta Angliában a nemes athletikát, meg is szerette s Budapesten megalkotta a Magyar Athletikai Clubot. De ő nemcsak szellemet hozott haza Angliából, hanem szókat is és burkot is. Ha az angol 100 yardot fut, nekünk is yardokat kell futnunk. Ha az angol saját mértékével méri a távolságot, nekünk is angol mérföldeket kell futni. Mintha már csak angolul lehetne futni. Nem tudá kihámozni a burokból a lényeget. Az Eszterházy Clubjából lejött Kolozsvárra Dr. Baintner Hugó s az ő szervezete szerint Kolozsvárt is yardokat és angol mérföldeket futottunk. 100 yard , 91 m. és négy angol mérföld 1609 méter, tizedméter, s egy Az angol az ő rettenetes sovnságával és büszkeségével nem fogadta el azt a mértéket, amit egész Európa elfogadott és használ, s mi magyarok majom szolgamódra használjuk az angol yardot — máig is a sport terén. Egészen más az angol eredetű sportnak, más a görög athletika és bicziklinek, a latin veloczipédnek nemzetközivé vált szava. De mit keres a mi méterrendszerünkben a yard, ami a tulajdonos sem válik előnyére! Vermes Lajos angolnak tanárnak nagy neve van a magyar sport terén. Tűzzön ki 100 yard helyett 100 méteres futást s mindenki utána megy. Nem hiszem, hogy a magyar ifjú csak 91 és 4/16 métert tudna futni. Ráadásul átugordja még azt a 7 és 6/10 métert is. Szükséges lap indult meg Keszthelyen «Keszthely-Héviz» czimen e hazai fördő hirnevének terjesztésére. Szerkesztője Dr. Korodi Simon. Viharágyu-próba Lesencze Tomajon. Fehér Ferencz budapesti gyáros e hó 12-én bemutatta saját gyártmányú forgó viharágyuját Hertelendy Ferencz országos képviselő csaliti szőlőjében — csekély számú érdeklődők előtt. Többször tettek lövéseket függélyes és viszintes irányban, és a hangsüvítés 13 —17 másodperczig volt halható. Az ott voltak véleménye szerint a gép szerkezetért és ügyes eszméért a feltalálónak elismeréssel kell adózni, mégis ami a kezelés egyszerűségét, és az agyú hatását illeti, e tekintetben a már forgalomban levő Farkas Faragó valamint Lorbeer-féle ágyuknak kell adni az elsőbbséget. Az országúton, Szepetkről jövet a czigányok loptak valamit, a csősz észrevette s a czigányok ezért úgy megharagudtak, hogy halálra verték a vagyon jámbor őrét. Régi pénz. Egy szatmári téglagyár mellett három kiló nehéz régi falakat találtak a földben tele XVI. századbeli vert ezüst pénzzel. I. Ferdinánd vezette s a mai fillérünknél még kisebbek a darabok. A külföldi levelezés díja. A német postaigazgatástól nyert értesítés szerint a német mozgópostákhoz még most is nagy számban érkeznek Magyarországból eredő, s Belgium-, Nagy-Brittania-, Németalföld-, az Amerikai Egyesült Államok és Kanadába szóló 25, és 10 helyett 20, 5 fillérrel, tehát elégtelenül fillér bérmentesített levelek s levelező lapok, mi által a czimzettek bizonyára akaratlanul azon hátrányos és kellemetlen helyzetbe hozatnak, hogy a hiányzó rész kétszeresét kell megfizetniük, ha a levél vagy levelezőlap birtokába kivánnak jutni. E hibás bérmentesítés azon körülménynek tulajdonítható, hogy a közönség a múlt évi január hó 1-vel életbe lépett tarifális változásokat még most sem veszi figyelembe. A közönség tájékoztatására ez alkalomból ismételten közöljük, hogy Ausztria, Bosznia, Herczegovina és Németországgal való forgalomban egy egyszerű 20 grammig terjedő levél díja 10 fillér, a levelezőlap díja 5 fillér, Szerbia és Montenegróval való forgalomban egyszerű levél dija 15 grammig 10 fillér, a levelező-lap dija 5 fillér. Svájczba : levél 20 grammig 25 fillér, levelező-lap 10 fillér. Végül egyéb külföldi országokba egy egyszerű levél 15 grammig 25 fillér, a levelező-lap dija dija 10 fillér. Országos vásár volt pünkösd harmadnapján Zalaegerszegen. Különben szép vásár lett volna de az eső megzavarta egy kissé. A forgalom a következő : 773 lovat hoztak s eladtak 88 drbot. Szarvasmarha volt 5649 drb. Ebből 29 bikát, 446 tehenet, 111 üszőt- 349 ökröt, 106 tinót, 204 borjút, összesen 1333 drbot adtak el. Turul itt, Turul ott, mint Mikádó. A temesvári hunezfut madárnak Szegeden, Nagyváradon Kolozsvárt, Debreczenben Pécsett s isten tudja még hol mindenütt van egy fiókája s rendre dugogatják ki a csőreiket. Mindennap egy uj fiókájáról ad hirt a napi sajtó. Zalaegerszegi heti piacz mmként. Buza 14 40— 14 fa0. Rozs 14-45—14-65. Árpa 13-60—13'80 Zab 14—15. Tengeri 12 — 13. Legfinomabb liszt 34. Közepes 28. K. Krumpli 2—3 K. Széna 4—6 K. Zsupszalma drbja 40—60 fillér, (drága!). Fa, drágán sem lehet kapni. A rongyos is 24 K. Marhahús a legjobb pecsenye 160 fillér. Közepes 104 fillér. Levesnek 96 fillér. Disznóhús 104 fillér. Zsir 140 fillér. Utkaparók részére szükséges munkakönyv darabonként 20 krajczárjával kapható Breisach Sámuel könyvkereskedésében Zalaegerszegen. „Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület." A „Flora"-gyárnak van egy elve. Lehet, hogy van neki több is, hanem az az egy, amelyiket a napokban hallottunk hangoztatni, az aztán a nagyszerű elv ! Ez a «Flora»-gyár gyertyát és szappant csinál Budapesten. E tekintetben első az érzeti. Bethlen egyiket sem tanulta meg jól, sőt azután sem «perfecté,» de ennek az az oka, hogy ő már 13 esztendős korában kijutott a keze alól. Lehet, hogy Apáczai többre vitte. Van igazság abban az elvben, hogy aki sok nyelvet tud, egyet sem tud, egyik a másiknak rontására van ; de magának a tanulónak rontására ritkán lehet. Csak az anyanyelv tanulására van káros hatással az idegen nyelvek tömése, s ez is csak abban az esetben, ha a fejletlen gyermekben beszélni kezdő szájba töltünk egyszerre három négyféle nyelvet. De tudjuk, hogy a Keresztúri tanítványa előbb megerősödött a maga nemzeti nyelvében, s azután fogott a többiekhez. Érdekes az, amit az életrajzíró mond, hogy mindezeket a nyelveket maga Ker. sem tudta s mégis tanította. Sokan fennakadnának ezen, mind a tanításon, mind a hitelen. Pedig egyszerű dolog az egész. Ker. nem tudott azokon a nyelveken beszélni, de ismerte azoknak a nyelveknek a szellemét, a rendszerét, a grammatikának legalább főbb vonásait, ezt taníthatta; az anyagot, a szókincset pedig tanulta ő is a tanítványával együtt. S ez az eljárás a nyelvtanításnál teljesen sikerül. Ő különben is gyermek volt a gyermekek között. Ez a magaviselet az, amit genialitásnak is nevezhetünk és amit tanulni nem lehet; benne van az emberben, mint prófétában az ihletés és költőben a szeretet. Egyéb féle módszerét a nevelésnek és tanításnak lehet tanulni, s talán tanult is Ker. valahol jartában, keltében, talán Németalföldön, hol minden szabadabb és jobb szellem előbb kezd vala virágozni; de csak találgathatjuk, mert nevezetesebb paedagogusok Németországban is az ő ifjúsága utáni időre esnek. A tudós Comenius, ki nálunk is tanított és irt, csak kortársa volt sőt fiatalabb pár évvel. Ennek elméletével megegyezik az ő tanítása, de mielőtt Comeniusnak «Janua lingvaruma» s a többi jeles művei megjelentek volna, Keresztúrinak már működött az iskolája: szintén hamarább működött már, mint a halléi hires Franké-féle gyermek iskola. Európában ilyen szellemű, a paedagogiai igényeknek ennyire megfelelő iskoláról nincs említés a gyulafehérvári iskola előtt, csupán egyről, még a renaissance idejében a 14. és 15-ik század között, mikor a mantuai udvarban Vittorino da Feltre vezetése alatt munkálkodott egy ilyen Keresztúri féle iskola. Nagyon nehéz, vagy tán lehetetlen is kimutatni, hogy egyenesen kitől tanulta Keresztúri e derék módszerét. Annál jobb ha elmondhatjuk, hogy magamagától tanulta s eggyel szaporítja számát a magyar tehetségeknek. Csak vázlatosan lehetett valamit beszélni e nagy emberről; pedig a művelődés történelmében nagyobb helyet érdemel s bizonyosan nagyobb helye is volna, ha, mig külföldön járt, el nem vesztek volna Kolozsvárt Bethlen Miklósnak «Gyermeki könyvei, miket mestere tanitasáról jegyezgetett vala, s a «Közönséges jóért” ki nem adhatta azokat. Igy csaknem sirba vitte tudományát. Nem is folytatta senki tovább az ő iskoláját, mert utána szomorú dolgok történtek ugy az egyházban, mint a politikában. Helyébe Basilius Izsák idegen ment tanítónak, kiről azt mondja Bethlen: «alatta nagy kárommal veszett az időm». Apáczai az encyclopedicus tudománya mellett csak segéd tanitó volt, de igy sem maradhatott. A Descartes féle philosophia és egyházi függetlensége miatt a vártoronyról akarták levetni s a Marosba dobni ; az üldözés elől Kolozsvárra jutott, hol a külföldiek mintájára egyetem felállításán törte a fejét s anyit holdolgozott, hogy fiatalon «Kivette Isten ez ostoba haládatlan magyar világot, mely nem volt méltó ő hozzá.» Egyebütt sem volt nyugalom. A török háboru miatt c szabad volt mindenki, mint a madár, kit akárki lelőhetett. Lehet, hogy éppen e vértől irtózva nem jött haza Londonból mesterünkek másik nagy tanítványa Jászberényi Pál, ki csak tanulni ment oda, de megtelepedett s a király engedelmével «hires gyermekiskolát» állított fel a Keresztúri methodusával usque ad invidiam motorum et ipsius exitium (a gonoszok irigységére és saját vesztére), azután egy néhány esztendővel mérget fogtak volt adni szegénynek.» Így említi ezt Bod Péter is. Ezalatt a gyulafehérvári Bethlen iskolát Enyedre tették át, s igyekeztek hazahozni Jászberényit, de már csak holt hirét kapták, s fájdalmasan írja a Korrajz, hogy : «Bezzeg ez, ha Isten élteti s fejő, feltámasztja vala Keresztúri Pált és Apáczai Jánost». Bezzeg. — De nem jött le. Borbély György.