Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-16 / 24. szám

1904. junius 16. hogy az ellenzék minden tagjában egy-egy »oroszlánt talál.« Tisza gúnyosan a mene közé nevetett. (Hát a vignak milyen fajtája boszánthatta a kevés számú igazi ellenzéket? Sz.) Sághy Gyula is kemény iránt, Várady hangon bizalmatlankodik a kormány Károly is. A jelenetek folytatódnak Polnyi Gézával (leszerelő) aki haraggal mondja hogy a miniszterelnök 590 millióval szaporította az államháztartás terhét s a miniszterelnök ironikusan mosolygott. »Ugy kell neked Polónyi — mondja Rigó Ferencz. De tárgyalgass máskor négyszem között.« »Többet nem is szerelek le!« mondja Polonyi, s kijelenti, arra törekszik, hogy ezt a kormányt minden eszközzel lehetetlenné tegye. (Tehát mégis van egyszer egyszer harczias hangulat a Kossuth pártban, amint már annyiszor jelentették. Sz.) MAGYAR PAIZS Heti hirek. Helyiek. A Magyar Paizs kérése. Július 1-ével új évharmad és félév kezdődik. Új előfizetést nyitunk tehát ez időre. Kérjük a lap ismerőseit, nyerjenek meg új barátokat hazafias eszménk támogatására. A Magyar Paizsnak egy negyedévi előfizetése egy korona, tehát a legolcsóbb lap a hetilapok között, s mégis még nem jött el az idő, hogy panaszra ne volna okunk lapunk fentartásánál a küzdelem miatt. Az anyagiakat tekintve főként a fővárosi hirdetők lépten-nyomon rászednek, érzékenyen megkárosítanak, az előfizetők nagy része pedig — más bajával nem gondolva — késedelmeskedik. Azért az olvasókhoz is intézzük kérésünket, vegyék figyelembe a lapkiállítás nehézségeit, küldjék el minél előbb legalább a hátralékokat. Jelezzük azonban tisztelettel már most, hogy az elmaradott díjakat szabályaink értelmében néhány hét múlva postai megbízás útján szedjük be. Kiadóhivatal, Színház. Az általános ismertetést már megírtuk a Micsey színtársulatának zalaegerszegi szerepléséről, sőt érdemes részletekbe is berentünk. Ugyanígy megy tovább az előadások sorozata esténkét. Egy-két megjegyzés jut azért erre a hétre is Példának okáért, nem különös, hogy a színház homlokzatán ott van ez nagy mondás: Nyelvében él a nemzet. Hát régebben bizony tényezője volt a nyelvnek a színműirodalom és színjáték ; de engedelmet kérek, ma nem Eltekintve a nulla tartalomtól s a tévelygő jellegzetességtől, amit előírnak, azt nem is magyar iró, fordítja írónak is ritkán író, hogy magyarul tudna, arról aztán szó sincs. Sokszor segíthetnének ilyen kicsiségeken a színészek is. Mert a darabot színte kell alkalmazni, sokszor át kell gyúrni, a fekélyes részeket ki kell vágni, kihagyni, megtoldani. Meg kell rostálni, hogy, polyva ne maradjon a búzában. A jó szinésznek egy kissé irodalmi embernek is kell lenni. Legalább az ilyen apró magyartalanságokat ki kell javítni. Két szerelmes mondja egymásnak : Egyedül vagyunk Fából vaskarika. Magyarul ezt úgy mondjuk, hogy: „Magunkra vagyunk". Tehát vagy a jelige rosz, vagy a színdarabok roszak. Az utóbbi az igaz. Ezen a héten előadták a következőket: Makranczos hölgyek, Rijp van Winkle, Vidio&tót (ismétlés), A vándorlegény, Próbaházasság, Arany virág (ismétlés), Doktorkisasszonyok, Orpheus a pokolban. Az előadókat mindenikben teljes elismerés illeti. Ismételten is feljegyezzük a jókat: Nagy Mari a legtypikusabb jó színész, Rátonyi Stefi bámulatos könyv, kecses tánczos, Pintér Margit vakmerően tánczol, Torday Etel kitűnő drámajátszó, csakhogy ritkán van alkalma, Jakabfy Jolán könyed tám zu, jól énekel, Rózsahegyi Sárika legszebb színpadi alak, bár egy kissé erősebb volna a hangja! — Szigethy Andor, Virág Jenő, Bogyó, Baranyay, Benedek, Tábori a férfi csoportnak mintaképei. — Ugyan mért ne lehetne egyszer egy Csiky darabot is eljátszani ? Szentgyörgyi Lenke fővárosi hírneves színésznő ma érkezett ide három vendégszereplési e. től bayer Mária ki. tanítónőt az 1904/5 isk. évkezdve kinevezte a miniszter az egerszegi áll. el. iskolához állandó megbízott tanítónak. Főispánunk a magyar iparban. Első magyar kocsi- és automobilgyár részv.- társaság czég alatt Budapesten uj vállalat van alakitóban, félmilió K alaptőkével, mely 2500 drb egyenként 200 korona n. é. rézsvényre oszlik. Az alapítók: Eszterházy Mihály gróf v. b. t. t., országgyűlési, képviselő, Sombory Lajos cs. és kir. kamarás, főrendiházi tag, Feilitzsch Artúr báró, a képviselőház alelnöke, Hertelendy Ferencz zalai főispán, Solymosy Lajos báró, Szentiványi Árpád, Molnár Ákos dr., Fogarassy viselők, Schossberger Zsigmond, országgyűlési kép Lajos és Ráth János nagybirtokosok, Thék Endre, Schrell János és Mittelmann Géza gyárosok, Román Albert nagykereskedő. Az aláírás záróideje 1904 július 1. A részvénytársaság a Schreil és Mittelmann féle fővárosi kocsigyárat alakítja át czéljaira s abban olcsó automobilokat fog előálltani, főképpen azonban kocsikat és különössen a faalkatrészeknek, mint küllők, talpak, agyaknak nagyban való gyártását fogja űzni. (K—g). Iparostanoncz munkakiállitás. Az ipartestület elöljárósága 1. év június 1í-án tartott ülésén elhatározta, hogy az idei tanoncz munkakiálltást augusztus hó 14-én fogja az ipartestület nagytermében megtartani. A bővebb felhívást jövő számunkban fogjuk közölni. Népünnepély. A kereskedelmi ifjak köre Micsei F. György helyben működő színtársulatának közreműködésével nagy népünnepélyt rendez, a „Barossy-ligetben junius 19-én vasárnap délután 125 órakor. Személyjegy 1 kor. 60 fill. Családjegy 3 személyre 4 kor. Gyermekért nem kell fizetni. A mulatság kedvezőtlen idő esetén 1. hó 26 án lesz megtartva. Részt vesz Szentgyörgyi L. művésznő is. Felülfizetés. A felsőkereskedelmi és polgári leányiskolai tanulók mulatságáról megemlékeztünk már. A felülfizetések a következők : Kummer Gyula 5 K 80 f, dr. Klein Lajos, Marvalics Józsefné 5—5 K; Lázár Antal, Schmidt Viktor 4—4 K; Szalay Sándor, Breisach Samu 3 K 60 f — 3 K 60 f; Volper Pál 4 K, dr. Czinder István 2 K 60 f; Schwarcz Mór, Porkoláb Gyula, Özv. Bem Jánosné, Törzsök Vilmos 2—2 K; Legáth Kálmán 3 K, dr. Gráner Adolf, Tivoli János 1 60 f — 1 K 60 f; dr. Obersohn Mór, Bóna Andor 1 K 40 f — 1 K 40 f; Garancsy Zoltán, Cseresnés N., Schmidt Dezső, Spiegel I., Keszler Márton 1 K 20 f — 1 K 20 f; Borbély György, Salamon Károly, Szegő N., Talabér István, Pintér N., Baly Mihály, Adamik István, és Béla 1—1 K, Kászonyi Mihályné Ignácné, N. N., Pap Alajos, Molnár N, Udvardy Domonkos Ignác, Ficher N. Lajos, Stern Farkas, N Gerencsér Gy., Medgyesi N., Laux István, N. N., 80-80 f; Rechnitzer Rezső, Hajik S., Farkas István, Tóth Gyula, Árvai Emília, Antal Béla, Gerencsér Ferenczné, Schwarcz Mórné, Pompér Ferecz, Császár Ernő 60—60 f; Kocsis Lajosné, Gryneusz Gy., Szirmay Béla, Weisz Samu, Nagy N., Marvalits István, N. N., Schuszter Oszkár, Nagy Gyuláné, N. N., Jámbor Kálmán 40— 40 f. N. N. Völfer I., Vajda József 20—20 f. Tiszta jövedelme a mulatságnak 302 kor. 98 f. nők A magyarországi szabómunkások és munkásszakegyesületének zalaegerszegi 48 számú csoportja julius 31-én nyári tánczmulatságot tart. Helyi heti piacz. Buza 16 kor. — fill., roz3 12 kor. 40 fill., zab 12 kor. — fill., tengeri 13 kor. — fill., burgonya 20 kor. 30 fill. Vasúti menetrend. Érvényes 1904. május 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk- Budapest felé: reggel 5 óra 54 percz, délelőtt 9 óra 29 percz, délután 4 óra 12 perez. Csáktornya felé : reggel 4 óra 59 perez, este 5 óra 45 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 óra 54 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás Szombathely felé. Este 9 órakor. Csatlakozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felől: reggel 8 óra 39 perez, délután 5 óra 45 perez, este 9 óra 47 perez. Csáktornya felől: 8 óra 24 perczkor, reggel 9 óra 15 perez, este Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre , reggel 7 óra 57 percz, délután 2 óra 01 perc, délután 4 óra 48 percz, este 7 óra 52 perczkor. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" Megyetek. 3 Zrínyi a költő. Másképen Gróf Zrínyi Miklós a költő és hadvezér, a még nagyobb szigetvári hősnek az unokája. A magyar művelődés történelemnek 17. századáról azt mondja Toldi Ferencz, hogy ennek a kornak három nagysága van: Pázmány Péter a hittudós főpap, nagy szónok, stilista, a másik Apáczai Cseri János, a lánglelkű szónok és magyar encyclopedista, harmadik Zrínyi Miklós, egyetlen nagy költője a 17. száznak, „Obsidio Szigethiana"-jával s rettenhetetlen hazafi az „Áfium "-ával. Ellensége a töröknek és németnek. Költő és hadvezér, vadkan ölte meg egy vadászaton, ami valószínű. De van olyan hit is, mely azt tartja, hogy a némettől felbérelt Póka nevü vadász lőtte meg. Ez sem lehetetlen. Talán ennek a hitnek ellensúlyozására a zalai törvényterem is egy szép nagy képen a vadászt tünteti föl benne és nem a nagyságát: a tudós hadvezért, vagy költőt, vagy a nagy magyart az ellenségek ellenségét. A csáktornyaiak azonban e hó 12-én emléket állítottak nevének Csáktornyán, de nem a vadásznak, hanem a költőnek és hadvezérnek és a nagy magyarnak a nevére. Honfy Lőrincz zrinyifalvai tanítót az ifjúsági egyesület szervezése és vezetése körül tanúsított buzgalma elismeréséül 100 K-val jutalmazta meg a miniszter. A tüdővész pusztítása Zalában. Rettenetes a tüdővész pusztítása vármegyénkben. Talán az egész országban legnagyobb. A belügyminiszter jelentése szerint 1904 márczius havában Zalában 184 -en haltak el tüdővészben. Az egész orszában 7882-en. Egy kis fiú halála. Egy gyenesdiási földmives család munkára ment. A másfél éves gyermeket bezárták a szobába. A fiúcska az ablakpárkányon heverő kénes gyufát meggyújtotta. Az ágy szalmazsákja tüzet fogott, de csak füstölögve égett. A szegény gyermek megfulladt a füstben. Tűz volt 10-én este a szomszéd Kaszaházán. Mesterházy Kálmánnak nagy szalmakazalja égett el. A kár 1000 korona. A tűz gyermekjátékból keletkezett. A tűznek tovább terjedését megakadályozták a gyorsan kivonult tűzoltók. Tanügyirodalmi pályázat. Megyénk tantestülete egy 150, egy 100 és egy 80 koronás pályadíjat jvölt ki tagjai között erre a kérdésre: „Mi módon ápolhatja a tanító leghatásosabban a hazaszeretetet az iskolában és azon kívül, a nép között?" A pályamunkákat deczember 31-ig kell beadni Szalay Sándor elnökhöz Nagykanizsán. A zalaegerszegi ügyvédi kamara dr. Goldberger Ödön ügyvédet Csurgó, dr. Havas József ügyvédet, Letenye, dr. Friedländer Manó ügyvédet Igal, dr. Welker Rezső ügyvédet Marczali és Fodor János ügyvédet Tab székhellyel a kamara ügyvédi lajstromába felvette, ellenben dr. Feleki Lajos sümegi és Zsombory István nagykanizsai ügyvédeket önkéntes lemondásuk, Wimmer János kaposvári ügvédet a kamara területéről való eltávozása, Kovács Károly zalaegerszegi ügyvédet és dr. Stein Mór kaposvári ügyvédet pedig elhalálozásuk következtében az ügyvédek lajstromából törölte, Kovács Károly irodája részére dr. Keresztury József Zalaegerszegi, dr. Stein Mór irodája részére pedig dr. Bakonyi Ferencz kaposvári ügyvédet rendelte ki gondnokul. „Őrangyalom,vigyázz reám!" Csodás esemény történt Komárvárosban, mint egy szemtanú közli a múlt hétfőn. Az ottani pályafelvigyázónak 7 éves fiacskája a sinek között játszadozott és később ott elaludt, mit nem vettek észre. Mikor a kanizsai gyorsvonat berobogott, a gépész meglátta ugyan az alvó fiúcskát, de már nem volt képes megállítani a vonatot. S megtörtént az a csodás dolog, hogy a nagy gép elütötte a kisfiút, de más baja nem esett, csak egyik ujját vágta el. A zalaszentgróti iparos ifjúság folyó hó 12-éről, kedvezőtlen idő miatt folyó hó 19-re halasztotta jelzett mulatságát.