Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-07 / 1. szám
magyar PRIZS 1909. január A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Kijelentések. Egy képviselő jegyzetei (II.) Melyik rosszabb, a régi, vagy az uj mértéktörvény? Könnyű az összehasonlítás: az uj sokkal rosszabb, mint a régi. A végrehajtási rendeletek pedig, a mint a Magyar Paizsban megjelent tárgyilagos felszólalásokból látom, egy felfordított állapotot teremtettek máris. Ezen változtatni kell. * A végrehajtási rendeletek módosítása. Szterényi képviselő barátom szenteljen egy kis időt arra, hogy bepillantson abba a felfordulásba, melybe gyakorlatlan kezek bár jóhiszeműleg az országot, a mértéktörvény végrehajtási rendeleteivel, egy helyi túlbuzgósággal, más helyi mulasztással, sodorták. Ma ezen még könnyű változtatni. Az élethez kell hozzá simítani az izzadságos munkával s az iroda zárt levegőjében elkészített végrehajtási rendeleteket. * A végrehajtási rendeleteket ki kell adni véleményezésre. Haladék nélkül ki kell adni a rendeletek terveit az iparkamaráknak, törvényhatóságoknak véleményezés és javaslattétel végett. Nem szabad egyetlen rendeletet sem kiadni, amely ezeknek szűrőjén előzetesen keresztül nem megy. Az élet nem alkalmazkodhatik a bürokraták akaratához. A rendeleteket kell hozzá illeszteni, az élet kívánalmaihoz. * Kirojtozott rendeletek. Az öreg Hajek Márton kiérdemesült hordójelző és két kapitulácziót kiszolgált vizsgázó szólamát veszem át. Az ő czikkelyében a helyzet képei legtsztább világításban domborodik ki. Czikkelyében a helyzet helyes megítélésére több gyakorlati érzék mennyit és éleslátás nyilatkozik meg, mint a az összes eddigi rendeletek tartalmazni látszanak. Ez az ember egy egész életet töltött hasznos szolgálattal. És most 30 évi szolgálat után kétszer jelentkezik ismételten vizsgára és mind a kétszer megbuktatják. Ez a bukás a szegény öreget érzékenyen sújthatja. Azonban ez csak a magi csapás reá nézve. Erkölcsileg diadal. A Kajek kettős bukása az új rendszernek hármas csődjét jelenti. * Kiket fognak hátba ütögetni a rossz rendeletek miatt? A rosz rendeletek miatt hétről-hétre küldöttségek fognak a miniszterhez felfáradni, a feliratok pedig egymást fogják kergetni. Természetesen nem Kossuth minisztert, nem Szterényit fogják érette okolni, hanem azokat, akik orosz rendeleteket készítették és az alkotmányos eljárás kikerülésével közre adatták. Ez értelmi szerzőknek nem lesz maradásuk. Az ütéseket minden oldalról kapni fogják. * A rendeletek nem megmásíthatatlanok. A hordójelzők küldöttségének tagjaiba a minta leírásban a M. P.-ból olvasom, azt suggerálták, hogy a kiadott rendeletek megmásíthatatlanok. Hát micsoda bolond beszéd ez ? Minden rendelet, ha a kivitelnél károsnak bizonyul, módosítható, megváltoztatható, vagy hatályon kívül helyezhető. Emberi alkotás mindig lehet gyarló. Igazi okos és praktikus ember, még ha miniszter is, ha belátja, hogy alkotása nem helyes és nem hasznos, gondoskodik a helyesbítéséről, így gondoskodott Szterényi államtitkár a nem teljes képesítéssel bíró mértékhitelesítők vizsga alá bocsátása érdekében is a hibásan kiadott rendelet korrigálásával. És itt a szerk. jegyzetének igaza van. Ezt a rendeletet is, a többit is igazítni kell, mert rendeletek, sajnos, nagyon is nem szent írások. Az akadémia és a mértéktörvény helyesírása. A tudományos akadémia a decz. 21-iki összes ülésén foglalkozott Ladik Gusztáv dr.-nak a Törvénytár szerkesztőjének fölterjesztésével. A fölterjesztés szerint a törvények és igy a mértéktörvény is, akadémiai helyesírással van irva, a rendeleteket azonban iskolai helyesírással irják. E tárgy felett az akadémia tagjai hosszasan vitatkoztak. Azt még nem lehet tudni, hogy a mértékügyi rendeletek iskolai helyesírással lesznek-e írva? De azt már tudjuk, hogy a mértékügyi törvény maga annyira idegen stílusban van írva, (s ugyanígy tervezik a végrehajtását is) hogy a külföldön készült mértékek bebocsátásával Ausztria iparának malmára hajtja a vizet. 500 hl. hordó eladatlanul ! Csak egy szegény magyar iparosnál! De még hány lehet ilyen! Török-tatár pusztítja ezt az országot ezer esztendőn keresztül. Műveletlenség, szegénység, butaság kínozza. Újabb időben egy nagy felkiáltójel lett egész Magyarország. Hogy pártoljuk a magyar ipart! Hogy legyünk műveltebbek, hogy legyünk gazdagabbak, boldogabbak. A magyar kormány milliókat áldoz a kisiparra, a nagy iparra (főleg a nagy iparra, jobban mondva a nagyiparosra, melynek pedig anélkül is sokszor megvannak már a milliói.) Denique áldozunk és fejlesztjük az ipart, igyekszünk, hogy elsősorban legalább legyen mit egyék a szegénymagyar ember ebben a szegény Magyarországban. És e törekvéseinknek közepette jön a panaszos, siralmas levél a szegény magyar kisiparostól, hogy izzadtságos munkával készített 450— 500 hl. hordót, hogy legyen kenyere a családijának — de most a hordókat nem adhatja el, mert az uj törvény szerint nem hitelesítheti s nincs aki hitelesítse. Megy a szolgabíróhoz, megy az alispánhoz, ezek utasítják Poncziustól Pilátusig, ő pedig belebújhatik a hordójába, mint Diogénes Érdekesek-e a mértékügyi közlemények? Tek Szerkesztő úr! Én nagy gyönyörűséggel olvastam azt a szerkesztői üzenetet, amelyet oly talpra esetten irt annak, aki unja a mértékügyek olvasását a Magya Paizsban. Csodálkozom, hogy még ezt is meg lehet unni. Hiszen ilyen czikkek az ország egyetlen lapjában sem jelennek meg. E tekintetben a Magyar Paizs igazán unikum, külföldön igaz vannak mértékügyi lapok, ezek azonban szárazak és unalmasak , rideg hivatalos adatokat tartalmaznak csupán. A Magyar Pajzs azonban csak ezután lesz érdekes. Az új mértéktörvényből kifolyólag a büntető határozatok előírása szerint minden harmadik kereskedő, akinek mérlegje van, valószínűleg fogházba kerül, a mértéktörvénynek meg nem tartása miatt. A fogház lakói fogják ám tömegesen rendelni a »Magyar Paizs« számait, hogy legyen nekik vigasztaló olvasmány. A mértéktörvényt annyira nem szabták az élethez, hogy ez ellen minden 3-ik ember akkora hibát fog elkövetni, hogy fogházba kerül. Csak az a kérdés: lesz-e elegendő fogház? Egy kereskedő. Mértékkkészítők lajstroma: Lapunknak egy fiatal barátja új rendszerbe foglalta azokat az adatokat, amiket a kereskedelmi és iparkamarák és jelesebb mértékhitelesítők buzgalma összehozott azokról a mértékkészítőkről, amelyek az uj mértéktörvény alapján az ország közönségének szolgálatára állanak. Sovány módszer bizony. És sajnos, a mérlegjavító műhelyek lajstroma bár teljes, de a műhelyek száma elég csekély, hogy lelkiismeretes szervezők csak a legnagyobb aggodalommal indulhatnak olajozatlan és bejáratlan gépezeteikkel az 1907. V. t. c. végrehajtása felé. Gondolja meg kétszer a központ mit cselekedett és mi lesz a következmény ? Mérlegkészitő iparunk nyomorúsága nyilvánvaló. Az osztrák ipar beözönlésére diadal kapunak látszik a mértéktörvény. Mérleg- és súlykészitő ígyárak, mérleg és sulyjavító mühelyek rp értéktárgyak és bordók készítői összeállította : Borbély Márton. Alsófejér vármegyében: 1. Mérleg és suly ke" szitok és javítok ? 2. Fogadók é<* száraz tárgy készítő Nagyenyeden van 7. özv. Bauer Antalné, Éltes László, Surányi Árpád, Szabó József bádogosok. — GyuMehérvárott van: Franck Vilmos. 3. Faürmérték és hordó készítő Nagyenyeden van 2: Selmeczy István, Fonyó József, •kádárok. — Gyulafhérvárott van 4 : Krieger Albert, Székely Károly, Metter Gyula, Hermán József kádárok. Aradmegye: 1. Mérleg, suly készítő és javító Aradon van 2. Czigler Izrael és Hermann Zsigmond mérlegjavitók. 2. Folyadék és száraz tárgy mértékkészitő ? 3. Faurmérték és hordókészPő ? Bácsbodrogmegye: Mérleg suly készitő és javitó Kulán van 1. Scherer Károly mérlegkészitő és javitó. 2. Folyadék és száraz űrmérték készítő ? 3 Faürmérték és hordó készítők ? Baranyamegye: 1. Mérleg, suly készítő és javító Pécsen van 1 . Kindl F. gépgyárában Schmidt József szerkovács készit s javít mérlegeket. 2. Folyadék és száraz űrmérték készítő? 3. Faürmérték és hordó készítők? Békésmegye: 1. Mérleg, suly készítő és javító Orosházán van 1. Katona Imre mérleg készítő. 2. Folyadék és száraz űrmérték készítő ? 3. Faürmérték és hordó készítők? Borsod megye: 1. Mérleg és suly Készítő és javító Miskolczon van 2. Nap Mihály szerkovács és lakatos mester, Sesztina Lajos lakatos mester. 2. Folyadék és száraz űrmérték készítő ? Faürmérték éss hordó készítők ? Csikmegye: 1. Mérleg, súly készítők és javítók? 2 Folyadék és száraz űrmérték készítő Gyergyószentmiklóson van 2. Tóth Lajos, Novák Béla bádogosok. Csíkszeredán van 1. Ferencz Balázs, bádogos. Gyergyóditrón van 1 . Balog Dezső, bádogos. 3 Faürmérték és hordókészitő Gyergyóaltalun van 1. Szilvester János, kádár. Fiume : 1. Mérleg, suly készitő és javitó Fiumében van X: Bertos Luigi műlakatos. 2. Folyadék és száraz űrmérték készitő ? 3. Faürmérték és hordó készítői1 Gömörmegye: 1. Mérleg és sulv készitő és javitó Gölniczbányán van 1. Mauritz Mihály lakatosmester. 2. Folyadék és száraz űrmérték készitő? 3. Faürmérték és hordó készítő? Győrmegye: 1. Mérleg, sulv készitő és javító Győrben van 1. Tolnay Imre lakatosmester. 2. Folyadék és száraz űrmérték készítő? 3. Faürmérték és hordó készítő. Háromszék megye: 1. Mérleg, suly készítő és javité? 2. Folyadék és száraz tárgy mérték kézitő Késdivásárhelyen van 7 . Kövér Ferencz, Dézsi Gyula, Mágori Béla, Mágócsi Ferencz,Mágocsi Béla, Szabó Gergely, Nagy József, bádogosok. Baróthon van 2: Szász Ferencz, Lichtman Béla, bádogosok. Sepsiszentgyörgyön van 5: Gáspár József, Máté István, Merva Vilmos, Fazakas Ferencz, Dancs Lajos bádogosok. Kovásznán van 2: Berkeczi József, Berkeczi János bádogosok. 3. Faürmérték és hordó készítő? Jásznagykunszolnok megye: 1 Mérleg, súlykészitő és javitó Jászberényben van 2: Gedei József, Mihálovits János mérlegjavitók. 2. Folyadék és száraz tárgy mérték készitő van 2: Braun Ignácz, írenkl Hermán 3. Faurmérték és hordó készitő van 1: Bozsik Pál kádármester. Kolozsvármegyében: 1. Mérleg, suli készitő és javitó van 1: Farkas Pál szerkovács (Fellegvári-ut.) 2. Folyadék és száraz tárgy mérték készitő 3 van 1 : Seiler Géza (Erzsébe-utcza.) Fa űrmer mérték és hordó készitő van 1: Gilovits József kádármester (Petőfi-utcza). Krassószörény megye: 1. Faürmérték és hordó készitő Ó-moldován van 1 . Kaszát Isván kádár mester.