Magyar Polgár, 1867. március-december (1. évfolyam, 1-93. szám)
1867-07-10 / 32. szám
Első évfolyam. Előfizetési feltételek : tvre ................................ frt - kr. Főtérre...................* • » Negyedévre » tíavookéut.........................— « ^ ** Megjeleuik hetenkmt Kőr-rer VadárLHji ét» SeerJAu. 32-ik szám. Kolozsvárit szerda, julius 10. 186 Szerkesztőség és kiadó-hivatal : Szentegyhén-utca* 47. aa.MA&TRE POL&ÁE POLITIKAI LAP. Hirdetési dijak. Ötször hasábozott sor Ár. 5 kr. Bélyegdíj minden hirdetéstől 30 kr. N Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadó - hivata 1. Fiók-kiadóhivatalok:éésen: Krémer Sámuel "-iyetlen : Vokál János. Tordán: Papp Lukács és fia. SzamosnjvArtt : Csausz testvérek. ' Az uj aera. *) ' 5 Belstí'Szolnok, Béé... julius s. (M.) Jelen van mind a városi, mind a megyei tisztujitás. Alig telik egy hét s a város és a megye újra alakuland. És különös: mintha az emberek valami halálos dermedésbe estek volna, semmi mozgás, semmi gyülekezés, semmi öntájékozás az új tisztválasztásra nézve. Úgy veszik többen a dolgot, mintha tiszta bor helyett eczetet nyeltek volna. Hallottunk véleményt, hogy ha Erdély a Schmerling-Nádasdi rendszerében hagyatott, a codificatioig be sem kellene a hivatalba lépni. Ahogy elhúzták a stéget, húzzák el a fertályt is, s ne koptassák el jellemüket az osztrák rendszerbe való belépéssel. Nem kis megütközést okozott a főispáni körlevélnek, melyben a megyei állandó bizottmányt összehívja, ezen kifejezése: „A főméltóságú (?) magyar királyi minisztérium (tehát nem független) által az erdélyi köztörvényhatóságok alkotmányos (!) hatásköre az országgyűléstől nyert felhatalmaztatása és a császárigs apostoli királyi Felsége legfelsőbb jóváhagyása alapján visszaállíttatván... ebből folyólag a megyei bizottmányt folyó hó 15-re összehívom.“ Tehát a szöveg szerint Erdély ezután is nem csak a magyar király, de az osztrák császár alá is tartozik. És miután az osztrák rendszer teljes meghagyása mellett, még a törvényhatóságok sem szerveztetnek a magyarhoni rendszer szerint, hanem marad a mostani rendszer és személyzet; a kormánynak azon kifejezése, hogy az alkotmány Erdélyben is helyre van állítva, gúnynak tetszik és keserű visszatetszést szül. Az osztrák rendszerben a legbecsületesebb jellemű etaber is átváltozik, elveszti politikai szüzességét. És a jelen hivatalnokok elöl, az újak csak a kenyeret veszik el, anélkül, hogy az elvet megváltoztatnák, belepetrifiálódnak ők is az osztrák rendszerbe. Valóban a kormány megbocsáthatatlan hibája, hogy a politikai morált megsemmisítette. A Schmerling-Nádasdi hivatalnokai közül a kitűnőbbeket magvaknak meg kell tartani, hogy a haza szabadságáért 18 éven keresztül szenvedőleges ellenállással küzdő és minden nélkülözést elveikért kiállott honfiak, keblük hitét megtörve, hivatalba lépjenek, s az illetőktől osztrákok lenni megtanuljanak. Mennyivel üdvösebb lesz vala, ha az országbírói értekezletet Erdélyre is kiterjesztik, a megyéket magyarhontig szervezik, s a tisztújítást e szerint tétetik meg. így az uniót ténynek hiszi minden, s a reactio gyökerében megfojtatik. A kormánynak ez a tapogatózó, ez a roszat is annyira kímélő eljárása a reactiót felbátorítja, s uj gyökeret verni engedi. Erdélyt kell vala legelébb restaurálni, a hogy a ministerium megalakult. *) A királyhágón inneni megyei utasítások, hogy minő hatást szültek, előre lehetett sejteni azon megdöbbentő csendből, melynek darab ideig nem akadt nyilvános megtörése. A megyék közül Kolozs tartott legelőször értekezletet, melyben határozottan nyilvánult azon vélemény, hogy az utasítások egy új provisoriumot fognak teremteni, melybe jó lesz a megyét bele nem vezetni. Hogy e felmerült nézetet a megye legnagyobb része elvileg osztja és osztotta, az kétségtelen, hogy miért nem ment ez azonban előlegesen is határozatba, ma már nyílt titok , tudniillik, kétség támadt az iránt, várjon fognak-e a többi megyék is követni ? Ma már előttünk fekszik egy halom tudósítás a megyékből, melyek kétségtelenné teszik, hogy ha Kolozs megye vezérszerepét szilárdan megtartja, s határozottan nyilatkozik, a többi megyék szintoly határozottan fogják igazolni alkotmányos érzületüket. Lapunkból nem zártunk ki a miénktől elhajló nézetet sem, jó azt meghallgatni, megfontolni, csak ezen az úton tisztulhatnak az eszmék , de tért adunk azon komoly aggodalmaknak is, melyeket a kormány nem ignorálhat. Maradt még türelmünkből annyi, hogy így szólhassunk a „szabadkezet“ nyert kormányhoz: ha „Erdélyben“ az alkotmányt — a sokszoros ígéretek daczára — nem lehet helyreállítani; még várunk, ha még tapogatódzásra van szükség, s a kormány hiszi, hogy ez által a reactio nem nyerhet közöttünk tágasabb tért; —jól van, várunk még, a codificatio ideje is csak el fog valahára jöni. De nem fűzzük odább, hadd beszéljenek megyei tudósítóink, s elvbarátaink, kik meg fognak nekünk engedni, ha közleményeiket pár napig bevettetjük, csupán azért, hogy egyszerre több oldalról illustrálhassuk a közvéleményt, mely ma már országossá vált. Szerk, s ma minden rendben volna, így kétes jövővel nézünk szembe s levert kebellel állunk a tisztujitások előtt. Mit adott a „szabad kéz“? 1. Ha visszagondolunk, két év alatt mennyi hir, hány remény foglalkoztatta e kis országrész lakóit! így lesz, úgy legyen. A „hogy“-ban különbség nem volt, az alkotmányos érzületűekben, de volt a „mikor“ ban ,jött végre a minisztérium. Előterjesztéseket tett a többek között a törvényhatóságok önkormányzati jogok helyreállítása „miként“ jót illetőleg. Megtette Erdélyre nézve azt, melytől féltünk, miért aggódtunk. Aggódtunk, a felett, hogy Erdély provincziája lesz csak a magyar birodalomnak. Féltünk, hogy a „szabad kéz“ a legmelegebben dobogó szívveréstől vezettetve is, ha nem is akar, reánk súlyosodhatik. S ha volt vigasztalásul valami, ha a jogos és méltó remény halvány sugarait lövelni hittük, a kormány nyilatkozata volt. Ennyit szólott Horváth Boldizsár igazságügyér a képviselőház március 8-iki ülésében: „Én csak azon álláspont iránt akarok igen röviden nyilatkozni, melyet a kormány e kérdésben elfoglal. A 48-iki 7. c. 5 §-ra Erdély mindazon külön törvényeit és szabadságait, melyek a teljes unióval, a nemzeti szabadsággal és jogegyenlőséggel nem ellenkeznek, fentartatni rendelte. A kormány semmi esetre sem oszthatja Zimmermann képviselő nézeteit, és ezen törvény alatt semmi esetre sem értheti azon közigazgatási és törvényhozási rendszert, mely későbben ama törvény életbeléptetése után keletkezett Erdélyben,“ stb. Április végén megjött a kormánybiztos. Hitlik, hogy megszünteti mindazon részét, melyet a romlásunkra behozott idegen rendszer s emberei okoztak. Hinni lehet, hogy a magyar kormány küldötte, rábízott hivatásának a törvény iránti nemzeti közérzület óhajtása, s a szabad alkotmányosság kötelező parancsai szerint felel meg. Hittük, hogy képviselőink szívükön hordva e kis haza sorsát, pontosan értesítendik a kormányt az itteni dolgokról,.a a kormány küldötteinek nem lesz szüksége oly forma értesülésszerzésről, mely több időt igényel. Megtörtént a koronázás. Az átalakulásra, mint hirdették lapjaink, a kormánybiztos előterjesztése szerint, megkaptuk a „szabad kéz“ utasítását. Az igaz, nem látunk semmi intézkedést arra, hogy azon gyűlölt egyének, kik a múlt, minket tönkre juttató kormánynak, leghíresebb eszközei valónak, fontos állásuktól felmentetnének; az igaz nem látunk, a koronás király által is, külön elismert egy Magyarország területének ezen részén megszüntetve semmi hivatalos közeget, mely ne bizonyítaná, hogy Erdély még mind provinczia; de vettünk rendeletet, hogy a törvényhatóságoknak alkotmányos hatásköre visszaállíttatik Szólunk e rendeletről, melyről az állittatik, hogy visszaállítja a köztörvényhatóságok alkotmányos hatáskörét, tehát az önkormányzati jogokat. Az önkormányzat joga: 1 szer megválasztani a törvényeink szerint közigazgatási és igazságszolgáltatást kezelő, törvényeinkben meghatározott fokozatú tisztviselői testületeket; 2 szól intézkedni minden kebli ügyekben, minek : a felmerülő közrendészet feletti kizárólagos rendelkezés, az ezek érdekében szükséges költségvetés, annak felhajtása; a tisztviselők fizetésének meghatározása ; ezeknek utasítás-adás; jogi őrködés a tisztviselők hivatalos működésök felett, hogy a törvények megtartassanak, hogy meg ne sértessenek, és végre a törvények teljesítése, de bármelyik felett a helyeslés vagy módosítás vagy eltöröltetés iránti vélemény nek végzésileg való kimondása. Ezen fontos és a történet tanúsága szerint alkotmányunkat fentartó jog gyakorolhatásának életbeléptetése illetőleg viszszaállítását, mint az utasítás feje körülírja, a kormány is szükségesnek tarva az országgyűléstől nyert felhatalmaztatás alapján tett rendelkezés nem csak nem felel meg, a jeleztük: utasítás fejének, sőt aval merőben ellenkezik, s csekély véleményünk szerint mind a felhatalmazás, mind a kormányi nyilatkozattal ellentétben áll. Ugyanis : A kormányi nyilatkozattal megelégedett országgyűlés nem arra hatalmazta fel a minisztériumot, hogy a nyilatkozattal ellenkező és Zimmermann képviselő által óhajtott mai törvénytelen rendszer továbbra is fentartassék, hanem, hogy törvényeink visszaállíttatva, mindazon törvényeinkkel ellenkező intézkedések melyeket létesített a számtalan provisorium, a minisztérium tetszése és belátása szerint, természetesen felelősség mellett, törültessenek, módosíttassanak, egy szóval átalakíttassanak. Márpedig ezen rendelkezés fentartja mindazon rendeleteket, melyek törvényeink ellenére máig hozatlak, s éppen a Zimmermann képviselő által tett óhajtásnak ad törvényszerűsített kifejezést, ama csekély kivétellel, hogy a törvényhatóságok maguk választhatják hi hvatalnokaikat, ami még roszabb, mert így ez a törvényhatóságok által mintegy megpecsételteti azon sok igaztalanságot, és elismerteti azon sok törvénytelenséget, mely velünk, rajtunk elkövettetett. S mi e felett nagy horderejű, az önkormányzat jogának gyakorolhatása ezége alatt, az osztrákusok fenállása által a valóságos alkotmányunkat eddig fentartott autonómiáról való lemondással, a vak engedelmesség jármába szorítva, a centralisatió bureaucratia tátongó örvényébe vezet. A centralisatió pedig ép oly veszélyes, ép oly inmoralis, (ha magyar mintha német). A „szabad kéz“ utasításait e lapok következő számában szellőztetjük részletesen. (Vége következik.) A magyar kölcsönös biztositóbank alapszerkezete. Átalános határozatok. 1. §. Czim és rendeltetése. A „magyar kölcsönös biztositóbank“ nevezet alatt értetődik az egyes részeseiből — tagjaiból — alakult egy oly erkölcsi testület, melynek részesei — tagjai — együttesen és összeségekben e szerkezet alapján, annak egyedüli kizárólagos tulajdonosai, főszékhelye van a magyar királyság fővárosában. 2. §. Lényege. Lényegére nézi, az előbb megnevezett intézet abban áll , miszerint ezáltal egyes részesei egymás közt oly czélból szövetkeznek, hogy vagyonukban előre nem láthatólag bekövetkezett elemi károkat, vagy pedig, az emberi élettel összekötött pénzbeli tőkét, járadékot, maguk között biztosításuk mérleges iránya szerint feloszszák, ilyképpen a szükségletet az igazgatási költségekkel együtt, az előleges járulékaikból — biztosítási díjaikból — e jelen alapszabály értelmében, kölcsönösen fedezzék; az ezen felül megmaradandó mennyiség visszafizetésében részesüljenek ; valamint az előleges járulékaik elégtelensége esetében kötelezzék a netalán megkivántató többletet utánpótolni. 3. §. Működési terület köre. Ezen intézet területe körül magában foglalja az egész ausztriai birodalmat, és kiterjeszkedhetik a m. kor- mányok engedélyével a külföldre is bárhová, ahol részvevők ajánlkoznak, és felvételek ellen aggodalom nem létezik ; ez esetben szem előtt kell tartani és teljesíteni a külállamoknak a biztosítási ügyet illető törvényeit, amelyeknek területén biztosítások léteznek. 4. §. Működési szakmák. Az e szabályokban foglalt külön határozmányok szerit kiterjeszkedik ezen intézet: I. elemi károk elleni biztosításra, amelyek a) tüzeset (72—100 §§) b) jégverés által (101 — 132 §§) történhetnek; továbbá II. melyek az emberi élettel állanak kapcsolatban, a szokott összeállítások (combinatio) szerint. 5. §. A tagok minősége. Minden szép- jetlen hitüs rendet szerető egyén részese — tag- [ ja — lehet ezen intézetnek. A részesek ily minő-ségben biztosítók s egyszersmind biztosítottak is, és [ csatlakozási nyilatkozatuk szerint, az elemi káreset elleni biztosításukban a „rendesek“, a kik 6 egymásután követ-kező évekre csatlakoznak, és a 17-ik,.82 ik §- ben megállapított kedvezményekben részesedve, a biztosítási díjt előre az egész időre egyszerre — akár pedig azon idő alatt, évenkénti részletekben fizetik be; b) „rendkívüliek“, akik egy évnél hoszabb időre nem csatlakoznak, s lefolyta után ismét elválhatnak. 6. §. Jogosultsága. Az évenkénti díjfizetés mellett több évre elvállalt részvétkötelezettség egymásra nem nyújt jogot kártérítésre, hogy ha azon idő alatt nem lenne egyszersmind a részletekre felosztott biztosítási időtartamra járuló díj, előre készpénzben befizetve. 7. §. Biztosítások megújítása, kimaradás következményei Az évenként ismétlődő díjbefizetésre kötelezett rendes tagok (§ 5.) kötelezettségi idejök lejárta előtt egyoldalúlag nem léphetnek ki ezen intézet szövetkezetéből. Ennélfogva azok, kik a tűzkármentési szakban biztosítás idejök lejárta után, 10 hó múlva, a jégkármentésnél pedig az év június utolsó napjáig biztosításukat nem újították meg, t. i. a biztosítási díjakat nem fizetik be, a társszövetségből egyoldalúlag kilépettnek tekintetnek; ennélfogva az ilyenek, a kötött szerződés megszegése miatt, kötelesek az utoljára fizetett díjmennyiség kétszeresét a tartalékalap részére befizetni, anélkül, hogy az által kártérítéshez jogot nyernének. 8. §: F előidézés: A biztosított tag elhalálozása, a jószág el- vagy haszonbérbe adása, a biztosított javak örökség útján való megosztása és haszonbéri idő letelte, a több évre vállalt részvétkötelezettséget (5. § ) oly módon oldják fel, hogy a részvétkötelezettség azon évvel végződik, melyben az említett birtokváltozási eset akármelyiké, a biztosítás utolsó megújítása után bekövetkezett. Biztosítás Tárgyal képezhetőknek tökéletes hiánya, feloldja a biztosítás kötelezettségét azon évre, melyben azok hiányoznak. Minden más esetekben az eldöntési jog a rendes tagság megszűnte fölött, a tag részéről teendő ilyeténi jelentése következtében, kizárólagosan az igazgatóság köréhez tartozik. 9. §. Távollét alatti helyettesítés. Az intézet igazgatóságától vagy ügynökeitől a tagokhoz — részeseihez — intézendő megtalálások, a biztosítási ajánlványban, az utóbbiak által megjelölt lakhelyükre czimeztetnek ; mi okból a tagoknak gondoskodnia kell arról, hogy ezen intézettel szemben felmerülő esetben, onnéti távollétük alatt, személyük helyettesítve legyen, ellenkezőleg a netalán abból következő hátrányt önmaguk hordozandják. 10 §. Igazolási eset. Ha kártérítéshez feljogosult tag időközben elhalálozna, akkor annak örökösei vagy jelzáloghitelezői a kárpótlás kikaphatása végett kötelesek köztörvényszéki bizonyítványnyal magukat igazolni, mint a kárpótlás fölvételére egyedüli jogosultak. 11. § A díjbefizetés csak teljes jogosultságra nem elégséges. Hogyha a biztosított biztosítása érvényességére nézt a jelen szabályokban megalapított feltételeknek nem felelt meg, vagy meg nem felel, akkor az előleges díjberítésből (16 és 78 §§.) csak magára véve, épen oly kevéssé lehet kártérítéshez vagy ezzel egyenlő járadékösszeghez való jogosultsági igényt formálni, következtetni vagy elismerni, mint az oly biztosításra nézve, amely előre ferde és valótlan feladás alapján felajánlva, biztosítása ilyetén módon eszközöltetett volna ki. 12. §. Jogérvényesség alapzata Minden tag a biztosítási ajánlványban tett nyilatkozata által egyedül ezen szabályokat ismeri és fogadja el kötelező erejűeknek, az ezen szerződvényszerű viszonyból kifolyó jogai és kötelezettségei meghatározására nézve , következőleg e részben bármi névvel nevezendő, az intézet irányában támasztható igényeit csakis az ezen szabályokban kijelölt utón, módon és közegek által érvényesítheti Minden más ellentétes — bármi névvel nevezendő — utón a biztosított vagy nevében bárki által kieszközölt s az intézet vagyona ellen czélzott intézkedések érvénytelenek, s feloldják az intézetet minden kötelezettség alól. 13. §: Késedelmi kamat, elévülés. Ha elismert, vagy később kifizethetési érvényre fejlett kártérítési vagy bármi más kifizetendő összegek, akármi okból is fel nem vétetnek, az intézet nem köteles azokért késedelmi kamatot fizetni. Minden összegek, melyek a megtörtént és a károsultnak vagy a házi feljogosultnak tudtul adott utalványozás napjától számított egy évi időszak alatt föl nem vétetnek, elévülnek s a tartalékhoz csatoltatnak. 14. §: Lefoglalás elleni óvás. A kifizetésre megállított összegek, kártérítések, vagy bármi névvel nevezett fizetendő mennyiségek, amelyek ezen intézettől — elvállalt kötelezettsége szerint — kifizetendők vagy annak bárhol felvenni jogában álló mennyiségei, mindaddig, míg azok az intézet vagy orgánumai kezei között léteznek, nem zároltathatnak le, sem nem foglaltathatnak el. 15. §. Illetékes törvényszék. Ha az intézet igazgatósága és valamely részes közt oly vitás ügy támadna, amely a 100. §. értelmében választott bíróság elé nem tartoznék, azon esetben azon város tanácsát mint törvényszéket, hol az igazgatóság székel, ismeri el minden tag illetékes első bíróságnak, s magát annak alárendeli. (Folytatása következik.) Részletek Miksa császár elfogatása s fébelövetéséről. A szomorú hír ma már minden oldalról meg van erősítve. Miksa császár titkon és titkos törvényszék által ítéltetett el. E szomorú tragédia részleteiből a következezőket ismrjük eddig a „Newwyork-Herald“ eredeti tudósítása után : Queretaro, máj. 25. La Cruzból (hová a que-