Magyar Polgár, 1868. január-június (2. évfolyam, 1-76. szám)
1868-03-04 / 28. szám
28-ik szám nyi a büntetés. A törvény szelleméből és intézkedéséből indulok ki akkor, midőn arra kérem a tiszt, bíróságot, hogy mindkét vétségre nézve, külön külön és pedig pénzbírság és fogság büntetés mondassék ki. Hogy ebbeli indítványom a törvényben gyöekeredzik, a sajtótörvény 15 dik szakaszából tűnik ki. A 15 ik szakasz szó szerint azt mondja: „A fogság és pénzbüntetés a körülmények szerint külön és együttvéve is alkalmaztathat.“ A törvény nem mondja ugyan, mi értetik eze I alatt: „a körülmények“, de igen természetes és észszerű valami, hogy ezalatt csak azon nehezítő körülmények értethetnek, amelyek a vétkességet s a vétkek súlyát felfokozhatják. Ebből kiindulva, bátor vagyok a tiszt, bíró- !ságot azon nehezítő körülményekre figyelmeztetni, a melyek között a fennforgó vétségek a követke- zők, s a melyek a vétkességet s a beszámítást nehezítik. Ilyen nehezítő körülmény először az, hogy a vádlott Böszörményi László ismervén, tudván ezen czikk horderejét, tudva, ismerve, hogy mily rendkívüli hatással fog lenni annak közzététele az országban, mégis öntudatosan, szabad akaratából lap- lába felvenni, közzétenni jónak látta. Sőt a mint éppen bátor voltam felemlíteni s felolvasni, a lap harmadik oldalán maga is éppen azon oknál fog- tva, mert rendkívüli horderővel bir, azon czikk ki- nyomatását a szokottnál több, nevezetesen 6000 példányban nyomatta. Másik nehezítő körülmény, melyet a tiszteli-íróság figyelmébe ajánlok az, hogy Böszörményi László, ki mind állásánál, mind működésénél fogva igen jól tudta, hogy közjogi viszonyaink még oly rendezetlenek, miszerint egy nagyobb mérvű agitatív állami létünket, alkotmányos állapotunkat is kétességbe hozhatná. Mégis daczára annak, oda törekedett, hogy ily agitatióra számított czikk rendkívüli nagy mérvben elterjesztessék. A harmadik súlyosító körülmény az, hogy szerkesztő úr, mint már említettem, ismerve annak horderejét, a czikket közzétette, mely olyan valami rendkívüli tettlegességeket, úgyszólván a világot sarkaiból nem emelte ki, de mégis az oly állapotokat idézett elő az ország több helyein, melyek a kormányt rendkívüli intézkedések alkalmazására felhívá, amely rendkívüli intézkedések csak az ország kárával s így a nemzet terhével járnak. Ezen nehezítő körülményeket bátor vagyok a tiszt, bíróság bölcs figyelmébe ajánlani, s kérem, hogy a büntetés mindkét neme akként alkalmaztas-sék, a mint a nehezítő körülmények között elkövetett vétség hordereje s ennek horderejéhez mért arány megkívánja. Visszatérvén a terembe a bíróság, az elnök felolvasztja a sajtótörvény 6. és 7 dik szakaszát, melyben a fennforgó két vétségre a törvényileg rendelt büntetést szabja meg, és pedig arra, ki a királynak személye ellen sértést követ el, s az örökösödésnek megállapított rende ellen kikel, hat évig terjedő fogságot 3000 írtig emelkedhető pénz bírságot szab; arra pedig, ki a sanctio pragmatikánál fogva megállapított, s az uralkodóház közös jégében létező birodalmi kapcsolatnak tettleges fel-bontására izgat, négy évig terjedő fogságot s 2000 forintig emelkedkedhető pénzbeli bírságot rendel. Elnök: Ezen törvénynek alkalmazása mellett az Ítélőbíróság az esküdtszék határozatának alapján mind a két pontban kérdésbe tett vétséget tartalmazza a bepanaszolt czikk, s ennek közlése által a harmadik pontra adott határozatukban vádlott Böszörményi László vétkesnek találtatott. Tekintettel arra, hogy a bepanaszolt czikk két törvényszakasz sértését tartalmazza ugyan, ami éppen felolvastatott, a közlés cselekménye azonban nem lehet két vétkesség, csak egy vétkesség, így nemcsak az indítványozott külön-külön büntetésnek helyét nem találja az illető bíróság, hanem tekintettel arra, hogy ezen aug 28-án s igy rögtönözve megjelent czikk, tán annak horderejét megbíráló higgadtabb megfontolásra időt nem engedett; a 6000 példánybani kinyomatás pedig, nem a vádlottat súlyosító körülmény, hanem a kiadó előnyére vonatkozhatik inkább, ezen okok tekintetbevételével a 6 ik pontban legmagasabb kint kiszabott 4 évi fogságbüntetést az illető bíróság egy évre szállította le, s a pénzbüntetést 2000 írtban ítélte meg. Ezzel az ülésnek vége a kormány minden eddig elkövetett hibáit, és három szótöbbséggel bizalmatlansági szavazatot határozzon. Fora Costa tette ezúttal a kezdeményezést, majdnem öt óráig tartott beszédében a kormányt orosz érzelműnek, s az országra nézve károsnak nevezvén A tegnapi zárülés befejezte után nyilvánitá a minister, hogy társaival együtt visszavonulván a tanácsból, értesíteni fogja azt szándéka felől. A többség után ítélve, melylyel a ministerium az országgyűlésen rendelkezik, igen valószínű, miszerint ez most bizalmat fog szavazni irányában." Romániának" teljes függetlenségi nyilatkozata és azzal kapcsolatban Károly fejedelemnek királylyá kikiáltása a megváltozott politikai constellatiók miatt egyelőre elmaradt, s csak apr. 18 ra, mint a fejedelem születésnapjára helyeztetik kilátásba. S. Bl. KÜLFÖLDI LEVELEZÉS. Bukarest, febr. 26. 186. Az itteni, már hosszú idők óta meglehetősen felborult poliikai látkör színezete az utóbbi nyolcz nap alatt még sötétebb és zavarosabb len. A senatus, melynek többsége a conservativ (fehér) párthoz tartozik, bizalmatlansági szavazatot intézett a Bratiano-ministerium ellen, mégpedig a kormány azon indítványa következtében, hogy az eddig élethossziglan, tehát el nem mozdíthatólag, kinevezett tagjai a legfőbb — semmisítő — törvényszéknek ezután csak két évre tétessenek hivatalaikba. A tanácsnak, mely már a semmisítő törvényszéknek Jassyba áthelyezése ellen is felszólalt, alkalmul szolgált ezen indítvány, hogy feltárja a Bratiano- A Petőfy-emlék ügyében. Nemes Doboka megye főispánja dr. Bánffy Dániel , méltósága hatósága területén szolgabirói járásokból begyült 111 frt 13 kr. Szamosujvár sz. k. város, a városi pénztárból 20 frtot; egyesektől gyűjtve kimutatás mellett 8 frtot és igy öszvesen 28 frtot küldöttek a Petőfi elesése helyén felállítandó síremlékre; ez alaphoz járult még tekintetes Kinizsi Pál ur 2 forinttal. Erzsébetváros, febr. 26-án 1868. az egylet nevében Gr. Haller Ferencz. HIRHARANG. *** A mult vasárnap a „Demokrata kör“ megtartá előleges értekezletét a Redoute termében. Gr. Mikó Imre excelentiájának ö Felsége megengedte, hogy a török császári medjide rendet elfogadhassa s viselhesse. Pesti lapok szerint közelebbről várható azon rendelete az igazságügy ministernek, mely a személytagság maximumát nálunk is egy év helyet két hétre szállítja alá. *** A „Századunk“ legújabb számában Klapka Györgynek „A honvédügy“ czimű vezérczikke jelent meg, melyben felszólíttatik a minisztérium, hogy követve a királyi pár által oly nemes lelkűen tett kezdeményezést, a honvédek segélyezése tárgyában minél előbb terjesszen az országgyűlés elé egy hazafias és méltányos törvényjavaslatot. Azon tisztelt hölgyeknek és uraknak, kik a második phil. hangversenyben közreműködve részt vettek, van szerencsém ezennel köszönetemet kijelenteni. Pichler Bódog. *** A szász nemzeti egyetem szavazat többséggel elfogadta Transchenfelsnek lapunk olvasói előtt már ismeretes indítványát, s a királyhoz intézendő felirat s az országyűlésnek benyújtandó panasz szerkesztésére egy háromtagú bizottságot küldött ki, melynek munkálatát az egyetem febr. 18-án szintén elfogadta. *** A szebeni tanács és képviselőtestület febr. 27 én az újonnan választott országgyűlési képviselő, Kapp Gusztáv indítványára 75 szavazattal 10 ellen elhatározta, hogy ő Felségéhez felterjesztést és az országgyűléshez kérelmet intéz a szász gróf elmozdítása tárgyában és a törvényes állapot visszaállítása végett. *** Schaguna érseknek a görög keleti egyházjogtanról irt munkája nemsokára német, magyar és román nyelven meg fog jelenni. *** A közép-szolnok megyei honvédegylet márczius hó 9-én d. u 5 órakor a megyeházánál gyűlést tartana, miről a t. ez. igazolt tagok azon hozzáadással értesittetnek, hogy ezen egylet gyűlései — további intézkedésig — mindenkor e megye bizottmányi gyűlései első napjain fognak megtartatni. Megbízásból Zafiri László, egyl. jegyző. Manger Károly közzé téve azon munkálatot, mely általa a párizsi világtárlatról a brassói kereskedelmi- és iparkamara elé terjesztetett. Nem foglalja az magában a kiállítási tárgyak érdekesebb részének átalános leírását, hanem csak a kizárólag erdélyiekről szól; gyakorlati utasításokat csatolván ahhoz oly iparágakat illetőleg, melyeknek tökélyesbítése vagy Erdélybe átültetése hasznos lenne közgazdászai érdekeinkre nézve. „Hazai iparosaink egész munkakörét — mondja a többek között Manger — a jelenkor kívánalmai szerint kell mind a termelés, mind a feldolgozás tekintetében átalakítanunk. Hogy azonban a termelésre vonatkozó czélszerű változásokat tehessünk, mindenekfelett reáltanodáink szaporítása és javítása, továbbá egyes iparágakra nézve új szakiskolák felállítása szükséges. Ajánlandók továbbá: a munka helyes beosztása, gyakorlatilag használhatnak ismert gépek alkalmazása és iparkészítményeink számára raktárak berendezése, úgy az országban, mint a Dunafejedelemségek főpiaczain, stb. (Necrolog.) Özv. id. Szongott Kristófné, szül. Szongott Rózália maga és gyermekei : Therésia, férjezett Papp Mihályné; Villibáld, Gerő, János, Pepi, Ödön, Victor; valamint sógornéi Szongott Mária, férjezett Merza Mártonné; Dorothea, férjezett Gajzágó Lászlóné; és Veronika, férjezett Ázbej Jakabné; úgy szintén fivérei Szongott Joachim, Gergely, János, Todor, Antal és Márton, úgy minden jó rokonaik nevében kesergő szív 113 é vel és mély fájdalommal jelenti a forrón szeretett férj, illetőleg gondos édesatya, jó testvér s rokon. Szamosújvár városi képviselő idősbb Szongott Kristófnak élte 53-ik, boldog házassága 24-ik évében, a haldoklók szentségének buzgó fölvétele után tüdővészben, folyó hó 24-én esti hat órakor történt csendes kimultát. Pórmaradványai folyó hó 26-án délutáni 3 órakor adattak át az örök nyugalom helyének. Béke poraira! Szamosujvártt, febr. 25-én 1868. *** Lapunk mai számában közöljük Böszörményi László sajtó perét egész terjedelmében. Megkívánjuk még e pörhez jegyezni, hogy Ráth Károly úr az esküttszéktől hír szerint 10 évi fogság és 5000 forint büntetést kívánt. Mi újság túl a Királyhágón? — A „Hazánk“ ellen sajtópert indított a közvádló, ennek folytán a vizsgálóbíró kérdést tett a polgármesteri hivatalnál, hogy a szabályszerű bejelentésben ki van megnevezve, mint oly személy, ki a lapban elkövetett vétségekért felelősséggel tartozik. — Abauj megyében a baloldal, mely a megyei értelmiség m. e. 8/10 ét foglalja kebelében, elhatározta, hogy minden gyűlést megelőzőleg értekezletet fog tartani, hol a napirendre kitűzött kérdések megvitattanak, s az ellenzék által elfoglalandó álláspontok megjelöltetnek. Ez értekezletekben a bizottmányi tagokon kívül még az ifjabb nemzedék is (joggyakornokok, fiatal ügyvédek) részt vehet. E czélirányos intézkedés kedvező alkalmat nyújt az ifjaknak, barátságos, de nagyobb számú körben politikai ismereteket szerezni a a discussiókba is részt venni. — A „Századunk“ ismét közlé Klapka Györgynek „A szélső pártok“, czimü vezérczikkét, melynek, folytán a „P. Ld.“ illetékes helyről fel lön hatalmazva annak nyilvánítására, hogy ezen ismételt, közlés Klapka Gy. tudta és akarata nélkül történt. — Haynald Lajos a kalocsai érseki megye iskolatanitói és kántorai nyugdíj-alapjának növelésére 5000 ftot adományozott. — A magyar borokról szokatlan lelkesült hangon nyilatkozik a porosz „Nat. Ig.“, azokat a burgundi és bordeuxival egy sorba helyezvén. Azt hiszi azonban, hogy azokat csak nemzeti étkek kíséretében lehet igazán élvezni. Ily étkek pedig, t. i. „gulyás“ és „pörkölt“ kaphatók Rimanóczy Gyula berlini borkereskedésében. . . Jókai Mórnak „Az uj földesur“ czimü érdekes regényét Patterson Artur angolra fordította. — Érkövy Adolf m. kir. pénzügyi tanácsos osztálytanácsosi ranggal a közösügyi minisztériumba fog lépni. — Böszörményi László folyamodványt nyújtott be sajtóperének ismét felvétele végett. — A debreczeni honvédegylet Kossuth Lajost tiszteletbeli elnökévé választá. — Az amerikai congressus a kormány titkos költségeit végképpen megszüntette. — Udvarnoky Bélának Pozsonyban, a honvéd becsület érdekében tett fellépéséért a debreczeni honvédegylet üdvözlő táviratot küldött. — A vasutaknak az 1867-iki törvények értelmében államjogi szétválasztása végett Bécsben egy vegyes bizottmány ült össze, melyben a magyar kormányt Hollán Ernő, Fack Oszkár és Nyiri, az osztrák érdekeket pedig Wagner vasúti főfelügyelő, Mally és Pfeiffer tanácsosok képviselik. — A születendő kir csecsemő számára dajkát dr. Balassa választott Szegszárdon. — Zalaegerszegen egy bankjegy-készitő társaságot fedeztek fel a napokban, mely a hamisítást fényképészeti uton eszközlé. — Attila sírját egy Ratiborszky nevű galicziai Przemysl közelében akarja föltalálni, ahol a magyar cultusministerhez intézett levele szerint nem sokára ásatásokhoz kezd. Nagybánya közelében, Fiza községben már hónapok óta nagy éhség uralkodik, melynek folytán több mint 54 felnőtt ember halt el, s igen sokan vannak orvosi ápolás alatt okozik, míg nincsen bebizonyítva, hogy az 1860 ban kibocsátott parlamenti törvény czélját tévesztette. E nézet ellen Kimberley lord szól. Tekintve az izlandi állapotokat és összehasonlítva azokat a skót és angol állapotokkal önkényt következik, hogy a parlamentnek tenni kell. Óvakodni kettőtől kell azonban: az általános törvénytől, minthogy ugyanazon reform nem alkalmazható egy mértékben az ország minden grófságában, és nem is járna haszonnal ; továbbá forradalmi rendszabályoktól, mint az más oldalról (Bright és Mill által) javasoltatik, melyek csak arra szolgálnának, hogy felbátoríttat Dánait a fentek czéljuk követésére. — Malmesbury lord, kire a miniszterelnök távollétében bízatott az ügyvezetés a felsőházban, nem akarja útját állni, hogy Clankbard javaslata felolvastassék, és utal a másnap (25 év) az alsóházban benyújtandó kormányjavaslatra. Erre indítványozza, hogy olvastassék fel másodszor a habeas corpus okmánynak egy évre való felfüggesztése, és azon reményét fejezi ki, hogy az egy év elteltével a kormány képes lesz az ír nép személyes korlátolásának véget vetni.— Russellord kijelenti, hogy a ház ezen indítványt bizonyára nem fogja ellenezni, mert fájdalom a szükségesség kívánja azt így, és hogy a kormánytól nem lehet megtagadni az elismerést, hogy Izlandban szilárdan föllépett. Azonban a házzal a kormánynak terveit közölnie kellett volna. Egy polgáriasult európai államban sincsen oly nagy, és hogy úgy kell mondania, alapos elégedetlenség, mint Izlandban, mely ha a szakadás Amerikával bekövetkezik, nagy veszélyeket hozhat Angliára. A teendők gyorsan és alaposan intézendők el, elsősorban el kell törölni az államegyházat, mely páratlan anomália és az ír nép által olybá vétetik, mint szolgaság. — Grey earl hasonló szellemben beszél mint Russel lord és keményebb kifejezéseket használ az államegyházi intézmény ellen. Mire Hardvicke lord gúnyosan megjegyzi, hogy Russel, miután sok évig a kormány élén állt, csodálatos módon csak most kezdi felismerni az ír államegyház káros voltát. Ő maga is a mellett van, hogy mindkét állam országos egyháza egyenlősítessék, de ha csupán az államegyház eltöröltetik, ezzel inkább rész, mint jó eszközöltetik. Miután Ellenborough lord hasonló értelemben szólt, Westmeath marquns pedig a katolikusoknak teendő minden engedményben kárhozatos lépést lát, fölolvastatik a felfüggesztési bili. Az alsóházból csak Mackinnon kapitány interpellátiója érdemel említést. Azt kérdé ugyanis, váljon való e, hogy Wiseman parancsnok a tengerészeti hivatalból rendeletet vett, miszerint a török hajóhad szervezésénél nyújtson segédkezet, hogy azonban ezen rendelet visszavétetett és Hobart kapitány bízatott meg e teendővel. Stanley lord válasza ez: 1867. májusban a török kormány azon óhaját fejezte ki, hogy egy magasabb rendű britt tengerészeti tiszt osztassák be az újonnan szervezett török tengerészeti hivatalba. Nekünk elvben nem volt ellenvetésünk ellene, és így sir William Wisemann kineveztetett ez állomásra, de tanácsosnak tartották, hogy ezen állomásától a krétai háború befejezéséig felfüggesztve maradjon. Midőn múlt évi dece. havában a külügyi hivatal arról nyert értesítést, hogy Hobart kapitány török szolgálatba kíván lépni, a britt tengerészeti hivataltól azon tudósítást vette, miszerint nem engedhető meg, hogy angol szolgálatban maradjon, ha a kormány engedélye nélkül török államszolgálatba lép. Erre nemsokára azon válasz érkezett tőle, hogy a török tengerészeti hivatalban csakugyan vállalt állomást és hogy angol tiszti kinevezéséről lemond. Lemondása elfogadtatott, de részemről ez ügyben a török kormányhoz nem intéztetett közlés. Még azt jegyzem meg, hogy itt polgári hivatalról van szó, és hogy Hobart kapitány annak elvállalásával semmikép sem sértette meg az angol törvényt. A „Liberte“ szerint azon hír kering, hogy Napoleon herczeg egy különös küldetésben Berlinbe utaznék. A tegnapi „Presse“ a császári testörség parancsnokától egy körözvényt hozott, melyben elrendeltetik, hogy a szabadságosak folyó évi márcz. 31-ig behivandók s egyszersmind az is meghagyatik a körözvényben, hogy a felsőbb hatóságokhoz benyújtott előleges jelentések nélkül ezután szabadságra senki ne bocsátassék. A lapok nagyobb része constatálja, hogy a keleti ügyekben ismét némi megnyugtatás állott be. POLITIKAI SZEMLE Az angol parlament 24-én tartott felsőházi ülésében a nagy ír vita kis előjátéka játszatott le, amely az alsóház legközelebbi estéit fogja igénybe venni. Az ír kérdést Clanibard marquis hozta szóba, ki már taval benyújtotta bilijét, ismét benyújtá és azon meggyőződését fejezte ki, hogy az abban kijelölt középút Izland sérelmein hathatósan segítend. Azon állítást vitatja, hogy az ír földbirtokosok és bérlők közti viszonyok jelenleg kielégítőbbek, mint az előtt, hogy a kishaszonbérlők hosszabb haszonbérleti szerződést nem óhajtanak, hogy Bright indítványa, mely szerint a kissebb haszonbérlők szabad földmivelőkké volnának átváltoztatandók, egyátalán nem volna czélszerű, és hogy az elégedetlenség Izlandban eloszlanék hacsak jogviszony állapíttatnék meg a bérlők és haszonbért adók közt. Épen erre törekszik az ő javaslata, miután a bérlőknek méltányos kárpótlást nyújt haszonbérébe behozott javitmányok által. — St. Leonards lord minden uj törvényhozási cselekvény ellen nyilat Márczius 4 Közgazdaság*» Az állam- és tiszai vasutpályatásulat, egy bécsi lap szerint alkudóban van az iránt, hogy a pest czeglédi vonalat az utóbbi vegye át. Mi ké■ telkedünk abban, hogy az államvaspályatársulat hálózatából ki engedjen szakittatni egy darabot s megszüntesse ezáltal az összeköttetést különböző vonalai között. Az osztrák hitelintézet igazgató választmánya, a birtokában levő tiszai vaspálya részvényeket részvényesei közt kiosztani, s saját részvényeiből becserélni szándékozik. Ekként, a hitelintézet tőkéje 10 millióval alászállíttatnék. A magyar-osztrák és a külföldi vaspályák vitelbérének összehasonlításából kiderül, hogy a közönséges vonatok vitelbére Bajor- és Szászországban 40, Poroszországban több mint 20 száza-