Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)

1868-09-16 / 110. szám

110-ik szám: A fontamegyei baloldal szervezkedése. Szász-Résen, sept. 12, 1868. Tordamegye felső kerületének baloldali fér­­fiai, az alsó kerületi baloldali kör kifolyásaképp, szervezeti gyűlést tartottak mai napon, Szász Ré­­genben. A történteket röviden közlöm. 1. Az összegyűlt baloldali tagok előtt Szent­­királyi Gábor elvrokonuk eléadja, hogy ötöt a központi bizottmány küldi a végett, miszerint itt, a megye felső kerületében egy albizottmány létrejöt­tét eszközölné ki. Mire nézve föl is olvassa a közp.­bizottmány jegyzőkönyvének erre vonatkozó részét. Az egybegyült tagok a közp.­bizottmány ez intézkedését örömmel fogadják, s az albizott­mány megalakulhatására segédkezésüket készséggel felajánlják. 2. Korelnöknek tek. Csécs József úr kéretik fel. Jegyzőül: Horváth Sándor. 3. Korelnök, a tisztviselők és bizottmányi ta­gok választására hívja fel a gyűlést. — A válasz­tás azonnal meg is történt, közfelkiáltás útján. El­nök: Gámán Miklós. Alelnök: Csécs József. Jegyzők: Horváth Sándor, Gergely Lajos, egyenlő hatáskörrel. Bizottmányi tagok: Sztrá­­va Miklós, ifj. Boros Ignácz, Karácson Gerő, Szar­vad­ Pál, Dénes József, Miriszlai Sándor, Hajdú Simon, Csécs Albert, Hegyesi Sándor, Nagy Ta­más, Szotyori Miklós, Nyárádi Izsák, Urbán Gyula, Fromm József, Kapusi Károly. 4. Szentkirályi Gábor fölolvassa a tordame­gyei központi baloldali bizottmány szervezkedési alapszabályait, melyek Tordán most aug. hó 25-én készültek, s melyek a „Magyar Polgár“ sept. 2 -i számában megjelentek, s azokat tájékozás végett az albizottmány elé beterjeszti. — Az albizottmány érintett alapszabályokat, ez idő szerint, változtatás nélkül elfogadja, magáévá teszi. 5. Különösen ajánljatik, hogy a szerv, sza­bályok 10. pontja értelmében, Torda városa példá­jára a Szász-Régenben és közelvidékén lakó elvro- i­konok annak idejében gondozással legyenek a tá­volabbi baloldali tagok iránt, ha netalán a körül­mények miatt huzamosb ideig kellene együtt élni­­ök. — Ez ajánlatot mindenik illető tag szives kész­séggel fogadja. 6. Inditványoztatott, hogy az albizottmány e felső kerületben levő elvrokonok névsorát megkül­di a központi, a Tordán székelő bizottmánynak, s cserében ugyanezt onnan is elvárja. — Ez indít­vány elfogadtatik, mivel ezáltal elősegíttetik az elvrokonoknak legalább névszerinti ismertetése 7. Az albizottmány jegyzőkönyveit mindig közölni fogja a központi bizottmány­yal, s ezt ugyanonnan is elvárja. 8. A baloldali kör minden nevezetesebb moz­zanatai, gyülésezései stb., habár kivonatilag, szak­­közlönyünkben a „Magyar Polgár“ ban közzé fog­unk tétetni. 9. A nyomatott programmok a bizottmányi tagoknak, mint működő egyéneknek, ezennel ki­osztattak, oly meghagyással, hogy azok az elvta­gok aláírásával legkésőbb October 23-káig elnök úrhoz Sz.-Régenbe beküldessenek. 10. E gyűlés jegyzőkönyve, ülés után egy óra múlva, hitelesíttetett, s a tagok azzal szétosz­lottak. Közli: Radnóthiai, mindenütt meghonosítása, a tudatlanság és nyo­mor elfojtására fordittatnak, bizonyáyára képesek lettek volna az egész föld kinézését töké­letesen átváltoztatni! De ezen a szép áron Anglia megvásárlott két hatalmas szobrot: Pitt és Wellington urak számára. Szép dolog ám az ily hősök birtoka, csak hogy méreg­drága luxus! A költők és írók nem kerülnek annyiba, s talán még hasznosabbak is ?! Egy angol utazó Erdélyről. (Transylva ni a; its products aud its people. By Charles Boner. With Maps and numerous Illustrations af­ter Photographs. London. Longmans et co. 642. 1.) I. (—r­) Lapunk legutóbbi számainak tárcza­­czikkei azon benyomásokkal ismertették meg ol­vasóinkat, melyeket hazánk egyik természetkin­csekkel gazdagon megáldott vidéke egy franczia íróné lelkében felköltött, ki közlött rajzaiban hí­ven nemzetének ábrándosan költői lelkületéhez, oly a melynek valódi szépsége csak az erede­t ü vezhető teljesen, felszabadítva magát a hi­rtebb jelenségekbfttlet abá'^ai alól, a lemegy8 te­­kintésre ... ’ miket mások talán a megte­varázsol .lö“ ? mményi kon gnomokat lát . t­rillérekc,■ “ fi táHa fi I ** ba80nlatok ^ szóvirágok ke­retében tárja tői szemeink előtt Örömmel ragadjak az „ tajzok ára, nyújtott alkalmat egy másik külföldi utazó Erdély­ről az iméntiekkel homlokegyenest ellenkező szem­ű szempontok irányadása nyomán, az 1854. pontokból irt terjedelmes munkájának bemutatá­sára. A könyvnek, melyet soraink fölött megne­veztünk, angol szerzője (Boner Károly) a legna­gyobb közönynyel megy el oly tárgyak mellett, melyek a franczia írónőt lelkesedéssel tölték el, szemüvege a barlangokban sehogy sem tudja amannak tündéreit felfedezni; a meredek kőszirtek nem kerülik ugyan ki figyelmét, csakhogy­­ azo­kon legfeljebb az erdők és szőlőültetvények hiá­nyát veszi észre, s a­helyett, hogy elmerengene fölöttük, egy philippikát tart gazdáink hanyagsá­gáról, kik roppant terjedelmű birtokaikból észsze­rűtlen kezelés miatt annyi jövedelmet sem tudnak szerezni mint a­mennyit néhány hold terméketlen, de gondos művelésben részesített föld egy angol farm bérlőjének nyújt. A franczia íróné lelkében vala­mely elhagyott rom rég letűnt idők bánatos emlé­két idézi föl, míg a practicus angol a múlt helyett a jövőbe nézve, gyorsan kiszámítja, hogy a rom mennyi anyagot nyújthat egy gazdasági épület elő­állításához ... Meg vagyunk győződve, hogy az egymás mellé helyzett ellentétek átalánosan tapasztalt fel­világosító hatása igénytelen ismertetésünk útján némileg meg fogja nyerni olvasóink érdeklődését a mogorva angol részére is, kivált ha lehetőségig mellőzni fogjuk a vastag botlások elősorolását, me­lyek egyébiránt nagy gond- és lelkiismeretességgel összeállított munkájának politikai részében egymást érik. Utazónk Bécsből a Dunán lefelé indulva, Or­­sovánál partra száll és a mehádiai gyógyfürdőket meglátogatván, Karánsebes fölött hazánknak, az „erdöntuli országnak“ (the land beyond the forest), határához ér, s a Vaskapu szoroson keresztül „Er-* K­ÜLFÖLD­ (—r.) Ausztria külpoliticája, s különösen azon állás, melyet a bécsi kormány egy netalán kiüten­dő európai bábom esetében elfoglalni hivatva van, tét (chapter XII) szentel az érdemes angol Erdély borainak, nemzete materialisticus gondolkozásmód­ját sehol sem tűnhetvén ki annyira, mint épen e fejezetben. Míg a hajdankor legbecsesebb mozaik­jait, vagy a római edényeket csak futólag tekinti meg, a borokról, a termés minőségéről, a borter­melő helyek nagyságáról a különböző borfajok­ s azok áráról mindazon statisti­ai és történelmi ada­tokat felsorolja, a­melyek csak utazása közben tu­domására juthattak . **) a Hunyadiak várának mu­t­­jából mit sem talál megemlítésre méltónak, nem fe­ledi azoban el dicséretreméltó lelkiismeretességgel idézni a Hunyadi Mátyás udvarában volt olasz kö­vetnek, — a­ki kétségkívül tudta, hogy mi a jó bor­­ (who undoubtedly knew what good wine was) következő szavait: „Est Transylvania ferax omnia generis frugum, vini laudatissimi, sőt a mit a Hátszegvölgy szépségei nem csált­­ak ki lelkéből, borainkat Albion fia egy citatiora­­ érdemel,­­* Ki W-**“ T'1£ mond — az erdélyi borokat a nélk , Sz SJ kiáltana fel: ,, . . Ancient wine! Brave ' . , Horv it are,red h“r' dolh lw,,,e! Poets may l°re ( The stars abovej, But I love — wine!“ Ily gondolatok között utazott borozgató ango­lunk Szászsebes- és Szerdahelyen keresztül a ki­rályföldi politikai élet központja, Szeben felé. *) The whole together — írja utazónk ezen román falvakról — the conical roof«, the wattled fences , the uncivi­­lizad thatching — invariably called to mind the pictures, which Bernaz has given of the dwelbings in Abyssinia. _ 448 A bel- és igazságügyi ministeriumok mi­­deletei a székely urbériségek tárgyában. 1. Az erdélyi úrbéri viszonyok szabályozása tárgyában 1854. évi junius 21 én kibocsátott, s azóta Erdély nagy részében már tettleg foganatba is ment legfelsőbb rendeletnek 3-ik, 18-ik és 28-ik §§-ai azon kérdésre nézve, hogy a székelyföldön mi tartandó országos kárpótlás alá tartozó úrbéri­­ségnek, s viszont mi tekintendő magán­megváltás tárgyának? a bíróságok által különbözőleg értel­­meztetvén: miután az erdélyi bíróságok felterjesz­tései a korábbi bécsi ministériumhoz, és később a volt erdélyi üdv.­korlátnoksághoz az említett kér­dés egyöntetű és biztos megoldását szabályozó pót­­rendelet kibocsátása iránt eredménytelenek marad­tak, s e körülmény miatt a székelyföldi úrbéri pe­rek igen nagy része még jelenleg is elintézetlenül függ: a birtokviszonyok rendezését s egy czélsze­­rűbb gazdasági rendszer meghonositását gátló emez akadály elhárítása végett, az országgyűlés mind­két házától nyert felhatalmazásuk, s . cs. 8 Apos­toli kir. Felsége f. évi martius hó 3- án kelt leg­magasabb beleegyezése alapján e részben az aláb­bi határozmányok a állapították meg. Előrebocsátva, hogy már az 1840-ik er­délyi országgyűlésen hozott 3 ik­­. czikk az úrbéri szabályozást a székelyföldre is kiterjesztette, s ezen szabályozás alól csak a majorságföldeket és szé­kely örökséget vette ki; sőt az ugyanazon évi 4- ik t. czikk a székelyföldet az úrbéri állományok osztályzatába is belefoglalta ; továbbá, hogy az 1848-ik évi erdélyi ország­gyűlés 4 ik t. czikkének 6-ik §-a szintén csak a székely örökséget sorolta a tiszta majorságok közé: ezek szerint az urbériség létezése a székely­­földön kétségbe nem vonható, s a most felemlített törvényhozási előzmények után a feladat nem le­het egyéb, mint egyrészről a székely urbériségek, másrészről pedig a tiszti majorságot képező szé­kely örökségek igazolásánál követendő bizonyítási el­járást szabályozni. Miután pedig Erdély korábbi alkotmányos törvényhozása e téren is a döntő irányelveket már megállapíti, miután különösen az 1846/7 évi 3 ik­­. ez. 1-ső §-a az urbériség alapjául az 1819/20 évi ösz­­szeirást fogadta el, miután továbbá az 1848. 4 ik t. ez. 6 ik §-a világosan kimondotta, miszerint mindazon telkek és földek, a­melyekre nézve az adófizető és fegy­­vert viselő székely tulajdonsok be nem bizonyithat­­hatnák, hogy azok székely örökséget képeznek, úr­béri természetüknek tekintendők; miután elvégre az erdélyi úrbéri viszonyok tárgyában 1854. évi junius 21 én kibocsátott legfel­sőbb rendeletnek nem lehetett, s nem is volt ezél­­ja a korábbi alkotmányos törvényhozás által felál­lított elveket megmásítani, sőt inkább czélja csak az lehetett és volt, hogy a gyakorlati eljárást amaz elvek életbeléptetésére szabályozza, mindezekből önként következik, hogy a­meny­nyiben a most említett legfelsőbb rendelet intézke­dései hézagokat mutatnának fel, vagy némely szabá­lyok értelme kétely tárgyát képezhetné: mind a fennforgó hézagok betöltésére, mind pedig a kétes szabályok valódi értelmének megállapítására nézve, az irányt a korábbi alkotmányos törvényhozás elvei­ből kell meríteni. évi június 21-én kelt legfelsőbb rendelet kiegészíté­séül a székelyföldi úrbériségek tárgyában a követ­­őket rendeljük: 1. §. Úrbéri természetű birtoknak tekintendő, s ennélfogva országos megváltás tárgyát képezi a székelyföldön az 1848. évi 3-ik t. ez. 1 s. § a alapján mindazon telek és föld, a mely az 18.II/ad­­ik évi Cziráky-féle országos összeírás alkalmával adózó szolgáló ember birtokában találtatván, mint úrbéri természetű birtok a most érintett összeírás­ba beiktatva lett, s a melytől az úrbéres azóta 1848. évig folytonosan országos adót fizetett,­­ föl­desuri szolgálmányokat teljesített. Az ily birtok majorsági birtok, vagy székely örökség czimén többé meg nem támadható, hanem a volt úrbéres örök tulajdonává vált. 2. §. Minden oly birtok, a mely az 18 '%0- évi országos úrbéri összeírásba felvéve lett, úrbéri természetűnek vélelmezendő mindaddig, a­mig be nem bizonyittatik, hogy az 18'%- ik évi összeírás óta az úrbér megszüntetéséig vagy bírósági ítélet, vagy politikai hatóság határozata, vagy elvégre az érdekelt felek jogérvényes egyezkedése, úgymint: időleges kötések, zálog, haszonbéri, szegődményi, vagy más tisztán magánjogi szerződés által úrbéri természetét elvesztette. (1854. m­ajus 21 én kelt 1. f. rendelet 4, 6, 9, 20 ik §§ al). (Vége következik.( Hatósági élet. (v. E.) Marosszék állandó bizottmá­nya 1. évi harmadik évnegyedes gyűlését Septem­ber 16 án kezdve fogja megtartani. A gyűlés tárgy­­sorozata: felsőbb rendeletek, törvényhatósági átira­tok felolvasása, illetőleg tárgyalása, a mult gyűlés által kiküldött albizottmány jelentései, állatorvos vá­lasztás, egyéb kebli ügyek, indítványok. (Sz. K.) — Szerdahelyszék f. hó 9-ken tartott székgyülésen Wendel Gusztáv, királybíró és H­a­­nea főpap egyhangúlag képviselőül választottak a szász nemzeti egyetembe. — Szászvárosszék Dobó, törvényszéki titkárt és orosz főjegyzőt választá a nemzeti e­­gyetem képviselőivé. — Brassó vidékének lapunkban közlött gyűlési képviselőválasztásától a barczasági közsé­gek visszavonultak volt, nem értvén egyet a bras­sói utasítással. A községek vezérszónoka Murz György, rozsnyói képviselő ugyanis oda kívánta a brassói utasítás harmadik pontját módosítani, hogy a kö­zelebbi szász egyetemi gyűlés az unió törvény teljes életbelépéséig sem a községi törvény, sem az egye­temre szóló választási törvény alkotásába bele nem bocsátkozik. A vidéki gyűlés többsége a módosí­tást leszavazta.­­ A brassói képviselőknek az egye­tem September 15-én megnyíló gyűlésére szóló uta­sítása a következő: Konrád Móricz, ideiglenes nemzeti er­­ő nagy­ságának augustus­­­ról keltezett 929 száma egy­behívó iratában ezen nemzeti egyetem egybelépé­­sének legközelebbi indokául az utolsó nemzeti gyű­léstől a szász kerületekhez elé véleményre nyilat­kozásra utalt ügyeknek tárgyalása és eldöntése je­löltetik ki. Miután a vidéki képviselőtest mindez ügyekben már nyilatkozott, a képviselők oda uta­­sittatnak, hogy 1) Magukat mindezen kérdésekben ezen vi­déki község határozataihoz tartsák s azoknak a nemzeti egyetem általi elfogadására is hassanak, mely büszkeséget, a hátszegi völgybe száll le, me­lyet az Inn folyó völgyével Insbruck és Kufstein között hasonlít össze, termékeny szántóföldjei s gyönyörű hegyszegélyzetének leírásában a természet szépségei iránt igen kis mértékben fogékony lel­kéből is felvillanván olykor egy-egy szikrája a meghatottságnak. Csak röviden érinti ezek után a római uralom azon számos maradványait, melyek­kel e vidék minden részében találkozhatni, úgy­szintén a dévai után a Hunyadiak jelenleg csak romjaiban szemlélhető, de hajdan, Bon­or meg­jegyzése szerint is a táj felett büszkén uralko­dott várát, mint szembeszökő ellentétet a szomszé­dos román falvak azon viskóival, melyek a kez­detleges építkezési mód s minden ízlés jeleinek távolléte által valamely abyssiniai helység képét idézik emlékezetébe. *) Egészen más látvány tárul azonban föl előt­te, a mint a Maros völgyén az általa kiválóan kedvelt Szászföldre ért be, hol már kezdetben anyagi élvezetek utáni vágya is ki lön elégítve. Szászvárosban ugyanis először volt alkalma erdé­lyi bort ízlelni, s ez azonnal teljesen megnyerte tetszését. „Egy fél palaczk jó asztali borért — igy kiált fel bámulatában — alig kell 7 és fél kraj­­czárt, tehát nem is teljesen két percet fizetni!“ Jászvárostól Szászsebesig a Maros mentén minde­nütt igen jó borok teremnek, de ezek között még­is — mint neki egy „gentleman“ monda — a leg­jobbak az említett helyen találhatók. Mint alapos borismerő, munkája folyamában egy külön fejező September­ig 2. ) Őrködjenek a nemzeti egyetemnek alkot­mányellenes szándékú korlátozása vagy körébe avatkozás ellen, különösen belügyi t­ilos törvényhozásra vonatkozólag. 3. ) Indítványozzák a nemzeti egyetemnek a egy szabadelvű, az idő szükségleteinek g h°gy viszonyoknak megfelelő szabályzat * *2 a­^ot* szászföld községi állapotának rendez^ry71,,eS8^ a az véleményzés végett a kerületek elé u’­8 Ugyan' A képviselők kötelme egyszersmind a szt***1088^5, ti egyetem tagjait illető külön választatok“6“20' erre irányuló vágyak és kérelmek kimondt V?­gy is tiltakozni. * en 4. ) Tájékozzák magukat a nemzeti föpénzei. pénzügyvitele és a kezelésnek a budgethez tartása körül, s tegyenek ez ügyben jelentést megbízó­iknak. 5. ) Hassanak kedvező elintézésére a brassói városi komunitás és a nagyszebeni iparegyletnek ama kérelmezéseire, melyekben a kerületi főhelye­ken állítandó iparképzőiskoláknak a nemzeti kincs­tárból segélyezését szorgalmazzák. 6. ) Ha a képviselők magukat netalán a hátrá­nyos utasításért megbízatások letevésére határoznák el, azt azon tárgyak kivételével, melyek körül vé­­leménykülönbségük forog, s melyekre nézve kül­dőik szavazatát egyszerűen benyújthatják mind­addig viseljék, s a tárgyalás alá kerülendő ügyek­re nézve utasítások értelmében a brassói vidéket képviseljék, míg az újon választott képviselők ál­tal fel sem váltatnak. A brassóvidéknek ekként mindig képviselve kell lenni. 7. ) A képviselőknek kötelmekké tétetik min­den ajánlatról és tárgyalásról két­hetenként, neve­zetesen a nemzet jogállását, alkotmányát, birtokát, érintő ügyekben rögtön tenni jelentést, és küldőik utasítását kikérni, s oda törekedni, hogy a határo­­zat kimondása annak megérkeztéig elnapoltassék. — Dobokamegye állandó bizottmá­nya f. hó 4—­5-én tartá évnegyedes gyűlését. — Tárgyát a szokásos főispán­ megnyitó beszéd, tör­­vényczikkek és átiratok felolvasása, s egyéb kebli ügyek képezték. Hevesebb discussiora a megyei rendőri szabályok Ügye adott okot Tudvalevőleg a Királyhágón inneni Magyarországnak törvénybe ig­­tatott mezei-rendőri szabályzata nem lévén, e rész­ben a hiányt minden hatóságnak külön kell fedez­nie. Ilyképpen hozott a megye is rendőriabályo­­kat, s azokat a kormányhoz felterjeszté. A korm. leirata azonban elrendeli, „hogy a Doboka megye bizottmánya által életbe léptetett mezei rendőrsza­­bályok törvényeidre emelve nem lévén, fenn nem állhatnak.“ A megyei bizottmány mindamellett is ragaszkodott a mezei rendőrségi szabályzathoz, ezutánra is fennállónak nyilván­táb­b feliratot hatá­rozott. Figyelmet keltett a többi közt egyik király­­hágóntúli megye átirata, mely feliratot indítványoz az országgyűléshez a megyerendezés kérdésének elintézését sürgetőt. A bizottmány többsége elvégre abban állapodott meg, „hogy a megyerendezés a törvényhozásnak lévén teendője, az országgyűlés e tárgyban felirat nélkül is fog intézkedni.“ (B. B.) — Szászsebesszék Hirtsch Mihály szolgabirót és Leonhard Károly ügyészt választá a nemzeti egyetembe képviselőkül. Ő szász szelle­mű instinetiót kaptak. " Gróf Mikó Ingnek - igy szól például könyve 170. lapján - Kolozsvárit csodilatva jósága bakator,» van 1849.böl, „a melynek vedre nyolcz forint!“

Next