Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)
1868-07-10 / 81. szám
81-ik szám gálás végett. A bizottmány megvizsgálván, kiderült hogy Andrássy István, mint a törvényszéknek segédlettel járuló közigazgatási tisztviselő, hatalmával vissza nem élt, sőt éppen ez okokból a törvényszék előtt indított bűnvádi eljárás szerint is felmentetvén, a bizottmány helyeslései és éljenzései között igazoltatott. Valóban csodálatos, hogy a gubernium a törvényszéki felmentő vizsgálat után is, úgy látszik, a birói függetlenség rovására tovább fűzte e dolgot a mindenki által humánusnak és igazságosnak ismert Andrássy ellen!! Gyárfás Ferencz törv. Itlnök ellen bizonyos végrehajtásos ügyben azon panasz támasztatott, hogy egy árverezést, birói hatáskörével visszaélve, felfüggesztett, még a gyűlés előtt főispáni maga megvizsgáltatván ez ügyet, ártatlannak találtatván, nem is óhajtotta a gyűlés elébe vinni, de Gy. F. maga kérvén ezt, a felhozott periratokból kitűnt, hogy a vastag szavakkal támogatott panasz alaptalan, hogy a birói eljárás correct volt, s a második árverezés felfüggesztéséhez nemcsak joga, sőt kötelessége volt, mint az elnök távollétében törv. elnöki helyettesnek azon okból, hogy a kitűzött idő előtt végrehajtandó, a kívánt összeget a törvényszék előtt letette, valamint az is, hogy végrehajtónak ezen öt illető összege más törvényszék rendelvénye folytán lezárultatott, s csak azért adathatott később, miután megengedteti ezt, kezéhez; mindezek a periratokból s nyugtákbólkitűnvén a Gy. F. ellen beadott panasz feletti indignatioval Gy. F. teljesen igazoltatott. Főispána maga felkéretett a B. K. alispán ellen egy küküllővári polgár által a gyűléshez beadott pofozódási panasz megvizsgálására, úgy egy a „M. P.“ egyik nyílt terében megjelent, küküllőmegyei tisztviselőnek kiléte iránti kinyomozására, hogyha a vád igaz, az illető s csak két betűvel jelzett valamiféle tisztviselő magát a jövő gyűlésen igazolja. Nesztor József, Bonyhai Bálint és Kocsis Alajos hites ügyvédek oklevelei kihirdettetni végeztettek. A sok órát magában tartó átiratok, leiratok között fontosabbak valának a honvédelmi kérdésben való átiratok és az úrbéri törvénykezés újabb szabályozásai iránt kiadott rendelkezés. A honvédelmi kérdésben kimondta végzésileg a bizottmány, hogy reméli a törvényhozástól, hogy nemzeti hadsereg szerveztetik menten minden nemmagyarországi befolyástól, mert csak ez nyugtathatja meg a népet, ez adhatja meg vagy szerezheti vissza önállóságunkat, s ez biztosíthatja a koronát. Az úrbéri rendelkezésre nézve egy felirat intéztetett a képviselőházhoz. A feliratban felfejtetett, hogy a tett igazságügyéri rendelkezés aggodalmakat okoz, tör az által, hogy ez fontosabb és több időkre szóló, sem mintegy a csupán az átalakulás módosulásaira adott indemnity keretébe beférhessen; 2or, hogy nem hatóságonként alakíttatnak az mb. törvényszékek, és nem kinevezés, hanem választás útján, miután első folyamodású törvényszékeink, törvényeink szerint a hatóságok által neveztethetnek ki; 3 or, hogy nem felel meg a minden tekintetből szükséges azon czélnak, hogy egyszer mindenkorra kiegyenlíttessenek és elenyésztessenek az úrbéri viszonyokból eredő állapotok, mely csak úgy érezhetnék el, ha a szervezendő bíróságok egy osztályát képezve a hatósági törvényszékeknek, helységről helységre járnának, míg így csak a már tett tapasztalatokból támogatva, a bureaucratiát nevelnék stb. Az urb. viszonyok végleges megoldását akként óhajtaná e megye, hogy az okmányilag vagy hiteles tanuk által be nem bizonyított zsellértelkek szabadíttassanak fel országos közköltségen, a bebizonyítottak adassanak vissza az illető tulajdonosnak. Még két felirat menesztetett, egyik, hogy egyik főútvonalunk vézessék által az állam által; másik, hogy a vasút még készen volna, építtessék Fehérvártól Brassóig. Szintén felirat menesztetett az iránt, hogy a kormányszéknek azon a magánbiztosítási társulatok irányában kimutatott különös érdeklődése sugallatából, a tűzkármentesítő egylet megerősítése végett tett intézkedéseivel hagyna fel, hiszen mi nem akarunk üzleti ügyet, mi nem újat, mi a régi megerősített megyei tűzkármentő egyletet elevenítjük csak fel, azaz folytatjuk, ez ellen még az „usus“-sal sem lehet érvelni. Egyébiránt azt megalakulnak jelentette ki július 1-je napja déli 12 óra óta, s érvényesnek a bizottmány. Ez időben, melyek nem a bizottmány gyűlései, de azért megyei érdekűek, megalakultak egy „gazdasági egylet“ és „megyei olvasó egylet.“ Amannak czélja, kiállítások rendezése s az egylet költségén hozatott gépek kisorsolása által emelni a gazdászatot. Ezekről majd más alkalommal. Farnos Elek: Chorinsky Gusztáv pere. Ötödik tárgyalási nap. (Délutáni tárgyalás.) München, junius 26. (Folytatás és vége.) Dr. Schausz következőleg szól: Mélyen tisztelt esküdtszék! Az államügyész úr beszéde, mely ép oly következetes, mint szellemdús volt, a legszélsőbb határáig ment el annak, amit egy védtelen vádlottról elmondhatni. Államügyész úrnak igaza van, midőn a gonosz tettről irtózattal szól, én is osztom irtózatát. De védenczem ellen intézett támadásának módja, ki azokra nem válaszolhat, arra birt engem, képviselőjét, hogy — engedelmükkel — e támadásokkal szembeszálljak. A közvélemény fel van izgatva, de izgatottsága igaztalan, mert megelőzte az ítéletet. Védő mindenekelőtt a vádlott és neje közötti viszonyt fejtegeti, s kimutatja, hogy ha csakugyan vádlott részes lett volna a gyilkosságban, a meggyilkolt nem kevésbbé oka annak, mint ő. „De ki — így folytatja — a harmadik személy e drámában? Egy nő, felruházva az élet minden cselszövényeivel, ki 300 frtnyi jövedelemmel Bécsbe költözik, mert szülőföldjét unalmasnak találja. (Vádlott közbeszól, az nem igaz. — Védő: Hallgasson, ön beteg és orvosra van szüksége, ennek szerepét én vállaltam magamra.) Viszonyt köt nemcsak Chorinskyval, hanem több más, különböző rangú férfiakkal is. (Vádi, felugorva: Elnök úr, tiltsa meg védőmnek, hogy Júliámról így beszéljen. — Elnök: Csöndességre figyelmeztetem önt, különben el fog vezettetni.) Azt nem vonom kétségbe, hogy Matild grófnő meggyilkoltatott. A kérdés, melyre önöknek esküdt urak felelni kell, következőleg hangzik: Vájjon Chorinsky gr. részt vett.De és mily arányban, a birlény behajtásában? S ha erre válaszoltak, uisza még a 70 kérdés merül fel, vájjon vádlott esapátjánál fogva bsr-e akaratképesség- és beszámíthatóságnyal ezen A logikai rend követelésének engedve, utóbbi kérdéssel kezdem, mert ennek megtagadásánál az előbbi önmagától elesik. Senki közülünk nem oly szerencsétlen, hogy a szerelmet nem ismerné, de e férfiúnak szerelmi tulságai egészen más fokon állanak, mint a mino12. §. A honvédség összes számereje ö Felsége birodalmának mindkét államában 200 ezerből fogván állani, ezen számhoz a magyar korona országai 82 zászlóalj gyalogsággal és 32 század lovassággal járulnak. Az erre vonatkozó tüzetes intézkedések a honvédségi törvényben foglaltatnak. 13. §: Évről évre mindkét államterület képviseletének alkotmányos megszavazása alá fog bocsáttatni azon, a népesség számaránya szerint felosztandó újonczjutalék, amely a hadsereg és haditengerészeinek az új életbeléptetett törzs- és oktatórendszer kívánalmai szerint fentebb megállapított számerőben (11. §.) leendő fenntartására szükséges. A két fél ebbeli jutalékának kivetésénél mindkét mi átéltünk , egész éveken keresztül kedvesének lakása előtt az utczán szaladgál, szétmarczangolja saját mellét, levágja körmeit, s kedvesének küldi; szivét régi czipekkel s ruhadarabokkal födi be stb. Nem esztelenség, nem őrültség , mindez? De a bizonyítványokból mindez még inkább kiderül. Herwerth mondja egy alkalommal: „A jogtudós útja az elmekórtan terén idegen kerten vezet keresztül, s csak a tudomány által tehető meg.“ Az orvosok vádlott állapotát nem találták egészségesnek, s nejének zsidószagáróli képzelődését esztelenségnek nevezék. S ha ezekhez még két szakértő azt mondja, hogy e férfiúnak az őrültek házában van helye, háromszor meg kell önöknek, esküdt urak fontolni a dolgot, mielőtt ítéletet hoznának. Vádlottnál hiányzik az önelhatározás, az érzelmek két sarka nála a szeretet és gyűlölet, s ha ezek közül egyik erőt vett rajta, akkor nem bír beszámíthatósággal. Az államügyész azt mondá, hogy Chorinsky volt a kezdeményező, és Júliának mi érdeke sem volt a gyilkosságban. Éppen ellenkezőleg, vádlott mindent föltalált kedvesénél, amit csak a házasság nyújthat, neki tehát a legkevesebb szüksége sem lehetett erre. Védő ezután csípős megjegyzéseket tevén az osztrák bűnvádi törvénykezési rendszerre, beszédét a következő szavakkal végző: „Az elítélés könynyebb, mint a vizsgálat; ne engedjenek önök régibb elővéleményeiknek maguk fölött befolyást, s határozzanak — tekintet nélkül — a felizgatott közvéleményre, saját tudomásuk és lelkiismeretük szerint. Az ülés ezután estvéli tizedfél órakor bezáratik. Utolsó tárgyalási nap: Mnchen, jan. 27. Az államügyész válaszol védő beszédére, s visszautasítja annak gyanúsító kifejezéseit. Amit vádlottról elmondott, az a dologhoz tartozott, kit gyilkossági vád terhel, annak, szerinte, nincs joga elnézést és kíméletet várni. Ezután azon állításokat czáfolgatja, melyeket védő Chorinsky gróf elmegyöngeségének bebizonyítására felhozott, alaptalanoknak nevezvén az osztrák törvények ellen védő részéről tett kifakadásokat, következőleg végzi: „Esküdt urak, én is figyelmeztetem önöket. Elnök jelenti, hogy Dósa Dániel marosvásárhelyi képviselő királyi táblai ülnökké neveztetvén ki, képviselői állásáról lemond, Simoy Gergely pedig sürgős családi ügyei miatt 8 napi szabadságidőt kér. Megadatik. A beérkezett egyéb irományok a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Elnök: Méltóztatik a t. ház emlékezni, hogy a belgrádi szomorú események folytán részvétét kibűnös voltának megítéléléséhez szükséges önelhatározási és ítélőtehetség a tett elkövetése idejében volt-e vádlottnál jelentékenyen megfogyatkozva? Az esküdtek visszavonulván, körülbelöl egy órai tanácskozás után ismét megjelennek a teremben, s elnökük, Barbarino kereskedő kijelenti, hogy „becsületük és lelkiismeretük“ szerint az 1-ső kérdésre „nem“, a 2 ikra „igen“, a 3 ikra „nénimel feleltek. Vádlott erre bevezettetvén, tudtára adatik neki az esküdtek ítélete, melyet ez minden megjegyzés nélkül fogad. Elnök fölszólítja államügyészt a büntetési indítvány megtételére. Államügyész élethoszsziglani fogságot és a kölségekbeni elmarasztalást,a védő nyolcz évi fogságot indítványoz. Kevéssel 3 óra előtt a törvényszéknek következő ítélete hirdettetik ki: A bajor király nevében a müncheni kerületi törvényszék által Chorinsky Gusztáv gróf, bécsi születésű, 36 éves, cs. kir. főhadnagy, az esküdtek részéről vétkesnek találtatván, a gyilkosságban részesnek mondatik ki, és husz évi fegyintézet!’ fogságra ítéltetik, mely azonban a 19 ik §. értelmében, mint várfogság töltendő el. Egyszersmint a költségek megtérítésében is elmarasztaltatik.“ Nehezítő körülményeknek tekinté a törvényszék vádlott házassági kötelékét, a gyilkosság előre tervezését, méreg alkalmazását és vádlott makacsságát. — Szeliditöknek dicséretes múltját, könnyen rábeszélhetőségét s az idegen befolyást. Elnök tudtára adja vádlottnak, hogy az ítélet ellen nyújthat be semmiségi panaszt, de ennek csak akkor lehet eredménye, ha kimutatja, miszerint vagy az eljárásban formahiba történt, vagy pedig az esküdtek ítélete hamis alapon vagy helytelenül alkalmazott törvényeken nyugszik. Vádlott szótalanul meghajtja magát, ennek köszönetet mond az esküdteknek, s a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja, így végződött e nevezetes per. 1. Törvényjavaslat a védrendszerről. (Folytatás.) addig, míg mind a két államterületen egyenlő alapelvekre fektetett új népszámlálás foganatosíttatnék, a lélekszámról jelenleg létező hivatalos adatok szolgálnak alapul. 14. §. A hadsereg és hadtengerészet kiegészíttetik: a) a katonai képzőintézetek növendékeinek beosztása (19. §.), b) önkéntes beállás (20.—24 §§.), c) hivatalból eszközlött állítás, (45.—49. §§.) d) rendes ujonczállítás, (31.—35. §§.) által. 15. §. A honvédség kiegészíttetik: a) kiszolgált tartalékosok beosztása (4. §.), b) védkötelesek közvetlen beosztása (23. §.), c) oly önkéntesek által, akik a hadseregbeli szolgálatkötelezettségeknek eleget tettek, amennyiben egyébiránt a honvédséghez nem tartoznának, d) oly önkéntesek által, akik már nem honvédkötelezettek, a 36 éves életkorukat meg nem haladták. (16. §.) A c) és d) alatt említett önkénytesek szolgálatkötelezettsége két évre, esetleg háború tartamára terjed. 16. §. A hadseregbe, a haditengerészetbe és honvédségbe léphet: a) a ki éfelsége birodalmának egyik vagy másik részében honpolgári jogot vagy a magyar korona területére nézve állandó megtelepedési engedélyt nyert; b) a ki legalább 59 bécsi hüvelyknyi testmagasság mellett a szükséges szellemi és testi képességgel bir (a hadsereg számára szükséges mesteremberek, hajóslegények és hajó-kézművesek, testi nagyságra ,való tekintet nélkül elfogadtatnak ; c) aki életkorának legalább 17. évét betöltötte, de a 45. túl nem haladta. Külföldiek a törvényszerű sorkatonai szolgálatidőre, a) és c) pontokbeli feltételek alatt, kivételesen csak őfelsége engedélyével vétethetnek fel a hadseregbe, ha kormányuktól ez iránt feltétlen engedélyt képesek felmutatni. 17. §. A hadseregbe, haditengerészetbe vagy a honvédségbe való belépés kötelezettsége alól ideiglenes mentesek: 1. a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia; 2. az apa halála után a keresetképtelen vagy apának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azoknak fijuk nincsen; 3. teljes árvaságra jutott testvéreknek egy bátyja. Azonban csak a házasságból származott s a vér szerinti egyetlen fiúnak, unokának, vagy bátyának lehet felmentetésre igénye s csak azon esetben, ha felmentetésétöl szüleinek, öreg szüleinek, vagy testvéreinek eltartása függ, s e e kötelezettséget teljesíti is. Egyetlen fi-unoka vagy bátyával egyfele igényűeknek tekintetnek ugyanazon feltételek alatt azok is, akiknek egyetlen vagy több fivéreik: a) a sorhadi vagy tartalékbeli szolgálatkötelezettség alatt állanak, b) 18 évesnél ifjabbak, c) gyógyíthatlan szellemi vagy testi fogyatkozások miatt bármi keresetre képtelenek. Aki ezen alapokon ideiglen felmentetett, de felmentési czímét feladja vagy annak feltételeit nem teljesíti, korosztályához képest a hadseregbe, hadi hogy ne engedjenek a közvélemény nyomásának ott, hol élet és szabadság forog kérdésben; a törvényszéki terem szentély, hova nem szabad behatolni a gyakran meghamisított közvéleménynek.“ Védő viszonválaszában tiltakozik az államügyész azon nyilatkozata ellen, mintha a vádlott eljárását igazolni törekednék. Ő is irtózattal gondol a Chorinsky grófnőn elkövetett bűntettre. De minden vádlottnak saját védtelensége jogot nyújt arra, hogy magát a meggyaláztatások ellen védője által oltalmazhassa, s védő, mint az igazság képviselője, nem fog e jogról lemondani, míg mostani helyén áll. Védő ezután kimutatja, hogy az államügyészség részéről már a vádiratban minden elkövettetett a tények sötét és regényszerű kiszínezésére. Védő az államügyészt a becsülésre méltóbb oldalról ismeri ugyan, de azt hiszi, hogy mindkettőjüknek közös hibájuk, miszerint foglalkozásukban túlbuzgók (derültség). Végül még egyszer bizonyítgatja vádlott be nem számíthatóságát, s azt, hogy a gyilkosság csakis Ebergényi J.-nak állott érdekében. E per, szerinte, a tudományra két szempontból volt előnyös. Az elmegyógytan benne oly módon szerepelt, hogy ezáltal újabb ösztön szolgálatik annak a törvényszéki orvostannal összekapcsolására. Egyidejűleg azonban kitűntek a bajor büntető eljárás hiányai, s a gyökeres reformok szükségessége e körül, így tehát a törvényszék előtt lejátszott tragoedia bir nagy és fölemelő oldalakkal is, melyek az emberiség javára ezernyi ágakból összefolyó közművelődésnek használnak. Elnök (vádlotthoz): Van-e még valami megjegyezni valója védő beszédéhez? Vádi. Nincs. Elnök elmondja az esküdteknek, hogy 3 kérdésre fognak szavazni „igen“ és „nem“-mel. A két első vádkérdés s azokhoz kétharmad, az utolsóhoz egyszerű szavazattöbbség szükséges. E kérdések következők: 1) Vétkes-e vádlott a nején elkövetett gyilkosság eszközlésében azáltal, hogy Ebergényi J.-át a tett végrehajtására rábírta, s így a gyilkosságot okozá? 2) Vétkes e vádlott a nején elkövetett gyilkosság eszközlésében az által, hogy az Ebergényi J. által már elhatározott gyilkosság támogatását megígérte, s azt valóban támogatta s előmozditá? ( 3) Az első vagy második, vagy mindkét kérdésben megjelölt tény tengerészetbe vagy honvédségbe való belépés kötelezettsége alá esik. Az ideiglenes felmentés tárgyában a sorozó bizottság határoz (32. §.), melynek határozatai ellen a honvédelmi minisztériumhoz lehet feljebb folyamodni. A honvédelmi minisztérium által helybenhagyott utonszállítási bizottsági határozat ellen feljebb folyamodni nem lehet. 18. §. Oly védkötelesek, kik a tulajdonképeni hadi szolgálatra bár nem, de egyéb hadi czélokra szükség lett másnemű szolgálatokra, polgári hivatásukhoz képest alkalmasak, háború esetében ily szolgálatok tételére kötelezhetők. 19. §. A katonaképző intézetekből kilépő növendékek besorozása a hadseregbe (a haditengerészetbe) a katonai hatóságok által az e végre fennálló külön szabályok értelmében eszközöltetetik. Az ily intézetekben kiképzett díjmentes díj vagy alapítványi növendékek 10 évig, a fél vagy fizetés melett felvett és kiképzett növendékek pedig 7 évig tartoznak az intézetből történt kilépés napjától számítva a hadseregben (hadi tengerészetben) folytonosan és valósággal szolgálni. 20. §: Minden belföldi beléphet önkényt a a hadseregbe vagy hadi tengerészetbe, ha ő végre a törvényszerű kellékekkel bír. (14. 16 §§.) Az önkénytes belépésből kizárvák azok, akik valamely bűnvádi elmarasztalás folytán nincsenek polgári jogaik teljes élvezetében. Kiskorúaknál az önkéntes belépésre az atya vagy gyám beleegyezése szükséges. Az önkénytes a hadtestületét, melyben szolgálni kiván, maga választandja, feltéve, hogy az illető testület önkénytesek befogadására jogosult, s hogy az önkénytes az abba leendő felvételre képesítve van. Azon védköteleseknek, kik korosztályuknál fogva (32. §.) a rendes sorozásra már meghivattak, az avatási idény alatt az önkénytes belépés nem engedtetik meg. A kisorozásra előállani törvényszerűleg köteles volt, és meg nem jelent, ez által önkénytes beléptetési jogát mindaddig elveszti, míg az újon az állítási bizottság részéről ezen mulasztás tárgyában hozandó határozatnak magát alá nem vetette. (Folytatása következik.) L_ 328 — Július 10. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése július 4-én.