Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)

1868-10-18 / 124. szám

124 -ik szára. __________. «« - — - --------------------- | _ i.L HIRHARNAG. WW- Lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala a bel Monostor utczába Bányai L. Károly ur házába tette át lakását. Ide kérünk tehát utasítani minden hazánk intézett levelet és megrendelést. Kiadóhivatalunk a ..Magyar Polgár“ október—decemberi folyamára elfogad megrendelést 3 írtjával. Azon. előfizetőinktől, kik e lapok 115, 116, 117 és 118-ik számait nélkülözhetik, kiadó-hivatalunk kész e számokat visszaváltani vagy ujjakkal kicserélni. □ A „Pester Lloydsnak írják Fogarasy Mihály ő exolájáról Szebenből. Az alkotmány lényege felől itt-ott még uralkodó fogalomzavar jellegzéséül megemlítjük az itteni egyházi congressus tagjai között elterjedt következő hírt: Midőn Fogarasy püspök közelebbi körútját téve, Naszód közelében ünnepélyesen fogadott egy román lovas bandérium, melynek zászlóin „1863- 4“ felirat vala olvasható. A bandérium szónoka a feliratra utalva, elmondá, hogy Naszód románjai eljöttek , nagyméltósága előtt becsülésük és tiszteletüket nyilvánítandók, mert ő volt az egyedüli magyar főpap, ki az 1863—4-ik „korszakot alkotó“ években a szebeni országgyűlésre elment, s ott az egyenjogúság valódi szellemétől átlengett minden igaz román politikai hitvallását képező s az összes román népség szivébe kitörölhetlen vonásokkal fölirt törvények alkotásánál közremunkált. Fogarasy, állítólag, ezen üdvözletre következőleg válaszolt: E különös kitüntetés annyival élénkebb örömet okoz neki, mert oly emberektől jó, kik más felekezetekhez tartoznak. ő sajnálatát fejezi ki, hogy a szónok által kiemelt üdvös, jó, szép s a testvérnépek kielégítését czélzó törvények, melyek létrehozatalánál csekély erőinek viszonyában ő is a haza jóllétét ezélzó szándékkal közreműködött, hatályon kívül helyeztettek; sajnálkozik továbbá, hogy a jelenlegi kormány élén álló államférfiak, a fennálló rendszer megbuktatására nyiltan törekvő hazai ellenzéki sajtó kiszámított támadásainak engedve, balfogásokat tettek, midőn a román nemzet érdemes férfiait, V. Bologa udvari és Macellariu kormányszéki tanácsost állásáról elmozdította stb. — Ha e szavakat e nagyméltósága csakugyan igy monda el, azon esetben csak sajnálatunkat fejelhetjük ki azon körülmény fölött, hogy magas személyével szemben eddig lapunk modora igenis kíméletes volt. **: Eisenberger Lipótot — mint már említettük— a legfelsőbb törvényszék felmentette a személyes fogság alól. Az ítélet leérkezvén, tegnap hirdettetett ki a vádlott előtt, aki azonban személyes szabadságát még most sem élvezheti, miután a megyei törvényszék tudtul adta, hogy a kihirdetés peremétől újabb gyamúokok miatt másodszori személyes, fogsággal egybekötött vizsgálatot indított meg. Mentel tovább bonyolódik a per gordiusi csomója, annál feszültebbé vállik a közfigyelem a megoldás kérdésére. Sokan par force üldöztetését akarják látni, a vádlottnak e másodszori elzáratásában,s részünkről most még tartózkodunk minden megjegyzéstől, s egyszerűen jelezni kívánjuk e nagy sensatiot gerjesztett pör ez újabb episodját. A vádlott mint halljuk folyamodni fog ez ítélet ellen, s más törvényszéket kér delegáltatni ügyében, — addig is megtagadván minden további vallatásokra feleletét. *** Haynald Lajos érsek vexjáról a következő érdekes tudósítást írják lapunknak: Mint tudva van, ő excja úgy őfelsége, mint a tragikus sorsú Miksa császárnak nevelője volt. Ez utóbbival a többek között a füvészetet annyira megkedvelteté, hogy rendszeres gyűjtésre birta, a évek során át Miksa főherczeg nagyszerű botanikus gyűjteményt állított össze. Most Haynald ő excja szerencsétlen sorsú tanítványának emléke iránti kegyeletből a gyűjteményt 30,000 frton megvásárolta, s azzal saját, különben is európai hírű növénygyűjteményét nagy darab földön páratlanná emelte. I Ő exja gyűjteményét előbb múzeumunknak akarta adni, miután azonban Kolozsvárit a füvészetnek nincsen rendes tanára, alkalmasint a pesti nemzeti múzeum fogja e szép gyűjteményt megnyerni. Nem irigyeljük, hisz ott is a miénk lesz az, de hogy az erdélyi múzeum tagadhatlanul nagyobb hasznát tudta volna venni, az kétségtelen, valamint az is, hogy megőrzésére akadt volna intézetünknél is olyan szakember, ki competens magyarázója lett volna annak. *** Gr. Eszterházy Kálmán királyi biztosul neveztetett ki Kolozs , Torda- és Dobokamegyékre vonatkozólag a marhavész ügyében. Vajha e kinevezés szerencsésebb fordulatot adna e sokáig elhanyagolt ügynek! A gróf úr erélyességétől sokat várnak, s a várakozás igazolva is lehet, mihelyt kérlelhetetlen szigorral fog fellépni, tekintet nélkül minden privát érdekekre. Közelebbről, mint halljuk, azon eszme merült fel, hogy az összes gyanús marhák megbecsültessenek, s egyszerre kiirtassanak. * * A keleti marhavész állása Kolozsvárit, 1868 ban. A városi összes marhalétszám 2686. Járványlepte udvarok okt. 16én volt 17,okt 16 n van 19;járványlepte mezörészek okt. 15 n volt 2, lien van 2; járványlepte marhalétszámi okt. 15. volt Ul, okt. 16 án van 208; ezekből kivágatott mint teljesen egészséges okt. 15 n 1, lön —, meggyógyult 15-n —, 16 án 1 ; elhullott okt. 15-n 2, okt. 16 n 7; lebunkóztatott okt. 8 án —, 9 én —, beteg okt. 15-n volt 30, okt. 16-n van 35; gyanús’ de még egészséges okt.. 15-n volt 65. okt. 16án van 58. — Kolozsvár»., október 16. 1868. Filep Samu id. polgármester. Udvarhely székről írják lapunknak, hogy az úrbéri törvényszékhez kinevezett Nagy Lajos helyébe a szék értelmisége egyhangúlag Sebestyén Mihályt, jelenleg Kolozsmegye főügyészét kívánja törvényszéki elnökké megválasztani. Gratulálunk az udvarhelyszékieknek e szerencsés választáshoz. Papp-Szilágyi József, nagyváradi gör. kath. püspök egy főpásztori körlevelet bocsátott egyházmegyéje lelkészeihez, melyet örömmel említünk meg, mint hazafias érzelem, higgadt gondolkodás tanúságát, helyes oktatást arra, hogy ott hazafiak, jó románok legyenek. A pásztorlevél kezdetén megütközéssel említi, hogy a „Federatiunea“ lap szerint több lelkész a balázsfalvi pronunciamentőhöz csatlakozott; a főpap elvárja, hogy a papság nem fogja önmagát és az egyházmegyét kompromittálni, hanem hivatásának megfelelőleg fogja tudni polgári kötelmeit, melyek teljesítésével kell a nép előtt mindig ragyognia; kifejezi ezért nem helyeslését azon lépés felett, int a koronás király és a haza alkotmánya iránti hűségre, „mert Isten helyezett minket ezen földre, melyet többi honfitársainkkal együtt künyeinkkel és vérünkkel áztatunk, ez a mi hazánk, melyen élnünk és halnunk kell.“ Felszólítja végül, maradjanak papi hivatásuk mellett, mert kötelességüket csak igy fogják teljesíteni. (P. y.) Hódoson f. hó 5 én tűz ütvén ki, 24 gazdának gazdasági épülete a benne levő takarmánynyal együtt a tűzvész áldozatává lett. A tűz vigyázatlanságból származott, s mint tudósító írja, épen semmi sem volt biztosítva. (P. y ) Ugyancsak a Mező Madarason gyermekjátékból eredt tűznek 17 gazda minden épülete a benne összehalmozott takarmánynyal együtt lett a lángok martalékává. Biztosítva mi sem volt. (P. y.) A marosvásárhelyi ,,Egyenlőségi Kör“ Katalinbált fog rendezni, s tiszta jövedelmét a „Kör“ gyarapítására fordítandja. Jó sikert kívánunk a vállalkozóknak! (P. g.) Sehol sem hallani több panaszt mint épen Marosvásárhely iparos polgáraitól amiatt, hogy a közigazgatási tanács a 12 sontos jogügyek ellátásánál kevés erélyt fejt ki. Hasonló panaszokat hallhatni a városi rendőrségről is, amennyiben teendői közt a sikátorok járatlanságát nem igyekszik czélszerű intézkedések által orvosolni. Mi azonban meg vagyunk győződve, hogy városunk derék főbírája ily irányban a szükséges intézkedéseket megtenni el nem mulasztandja. (Pályázat.) A marosujvári sóhivatalnál üresedésbe jött, 525 ft fizetés, 105 ft ideiglenes pénztári pótpénz, szabad szállás vagy utóbbinak hiányában 1000 szálláspénzzel összekötött pénztártiszti állomásra pályázni kívánók folyamodványaikat nov. 15-ig a kolozsvári m. kir. bánya-, erdő-és sóügyi főigazgatóságnál nyújtsák be. O Déváról, f. hó 12-ről írják. A napokban tartá honvédegyletünk közgyűlését. A gyűlés bizottmányokat alakítván Hunyad- és Zarándmegye valamennyi honvédei , úgy szintén ezek árvái és özvegyeihez egy felszólítás menesztését határozta el, melyben azok felhivatnak, hogy kik a felállítandó honvédseregben szolgálni akarnak, nyugdíjt vagy egyszeri kielégítést óhajtanak, úgyszintén mint árvák- özvegyek és keresetképtelenek támogatást szükségelnek, végre kik minden anyagi segélyről lemondanak, az említett bizottmányok elnökeinél magukat jelentsék. A központi bizottmány Jósika Géza báró elnöklete alatt f. hó 24—30 napjain Dévád fog időzni a teendő jelentések felvétele czéljából. Nemzeti színház. Folyó hó 8 án Takács Ádám felléptéül Obernyik Károly Brankovics Györgye adatott, elő, Takácscsal a czímszerepben. Takács tagadhatlanul öntudatos színész. Szerepét áttanulmányozza, a költő által teremtett jellemet átérteni s saját felfogása értelmében kivinni igyekszik. S az alakító tehetség sem vitatható el tőle. Bár inkább sikerült jeleneteket ad, mint minden részében következetesen kidomborított alakot. így volt ez Brankovicscsal is, melyben Takács félalakot adott. A büszke, az önfejű despotának nem kölcsönzött játékában elég erős vonásokat, és ama helyeket hangsúlyozd kevéssé, melyek e jellem tragikumának indoklói, értelmezője. Ennyit Takács első föllépéséről. Ez után ítélve is drámánknak legtehetségesebb tagját üdvözöljük benne. Az „Camil bolond“ (adatott vasárnap) czimszerepét Hatosi Gáspárt Zádor játszotta. Több drasticitással, mint comicai érzékkel, izetlen kiabálással és indokolatlan taghánytorgatással, mint psychologiával. His tantum plebecula gaudet. S e mellett annyira belerekedt Zádor a nagy kiabálásba, hogy szerepének énekrészeire úgy is szerényen nyert éneklőszereiből nem maradt egyéb fülsértő rekedtségi productióknál. Az est hőse mindenesetre Takács volt, ki Krizay Boldizsárban, Szigethynek sok humorral festett vén haszonleső, mindemellett együgyü légélyét sikerülten adta vissza. Albisy, mint Márton és K.l’appné asszony, mint Mézesy Laura igénytelen szerepeiket jól oldák meg. Október 14-dikén Macb both került színre Szász Károlynak a Kisfaludy társaság által kiadott (s nem mint a szinlap helytelenül hirdető — jutalmazott) szép fordítása szerint. A czímszerepét Kovács Gyula adta szép sikerrel. Mindvégig erőteljesen alakított, s noha e vezér shakespearei szerepben sok helyütt nem színedett kellőleg, mindvégig gonddal és erőtelljel játszódott. Kovácson is meglátszik a tanulás, az előszeretet szerepei iránt. Épp úgy, mint Takácson, ki mint Bankó ismét kitűnt, különösen a Bankó szelleme megjelenési jelenetben értelmes, kifejező arczjátékával. Fehérváryné, mint lady Machbeth; Albisy, mint kapus; Albisyné, mint első boszorkány, jól játszódtak. Evvel aztán végeztünk is Machbettel. Figyelmeztetjük az igazgatót, hogy nagy balfogás valamely előadásban a rendezést épp arra bízni, ki, mint Macbethben Kovács Gyula is nehéz szerepével elfoglaltan, a legjobb szándéka mellett sem fordíthat a rendezői teendőkre kellő gondot. Másik szót a szerepkiosztásról. Nagy blamage az egy shakespearei darab bár kisebb, de jelentős szerepeit a társulat legóvatlanabb tagjaira , például Duncant Zádorra, Malcolmt Leöveire, Donalbaint Persiánra bizni. Az ily tapintatlan eljárás egy szerepben az egész darab rovására boszulja meg magát, természetesen sokat vesztvén a játék öszhangja, melyben Kovács Gyula, Takács Ádám és Fehérvárynéval a scenirozásban a fenntnevezettekhez hasonlók működnek össze. pélyt tartanak az absolutiszáns sírjától megmene- külésüknek emlékére, nyomatékkal és nyíltan kijelentvén, hogy erkölcsi fogyatkozásait külszenteskedés palástjába burkoló uralkodó család hatalmát örökre lerázták nyakukról , de vájjon minő kormány forma- és vezető egyéniségekhez fog csatlakozni a nemzet, hogy bizalommal tekinthessen jövője elé? E fölött még teljes bizonytalanság uralkodik. Az államügyek élén provisorius kormány éli, működésében a nép lelkesedésére támaszkodva- A népet, mely örömünnepeket él, kitlnyd kormányozni. De mi lesz majd, ha a mámor elpárologván, azt a köznapiság számításai váltják fel ? A kormányzó junta elé máris nem nagyon örvendetes képe gyanánt a jövőnek lépett a pénzügyi kérdés, amelyet sajátszerű, de éppen nem kielégítő módon, a madridi képcsarnokra felveendő kölcsön által iparkodnak elodázni. E csarnok kimerületlen kincsbányája lehet ugyan a művészetnek, azonban financziális szempontból aligha kiállja a s sarat. Azt mondják ugyan, hogy a nemsoká összeülendő törvényhozó testület („cortes“) végmegállapodást fog előidézni, de mégis sajnálatra méltó s e testület feladatát igen megnehezítő körülmény az, hogy a dolgok jövő állása felől Spanyolországban oly kevéssé vannak tisztázva a nézetek. — Lapunk múlt számában említést tettünk a fogadtatásról, melylyel Cretzulescu bukaresti román ügynök párisi utazása egy franczia lap, a „Constitutionnel“ nél találkozott. E lap szerint Francziaország részvéte Románia iránt mindaddig eredménytelen marad, míg a nyugati hatalmak tanácsadásai fölött oly ellentétes törekvések emelkednek Bukarestben túlsúlyra. A „ConStitutionnel“ e hitelesített kormányközlöny Románia elleni méltó kifakadásokkal teli czikke annyival nagyobb sensatiót idézett elő Párisban, mert különben élesen ellentétben áll a tuileriáknak a román kérdéssel szemben eddig követett politikájával. Nem egyéb, hanem egyenesen e politika okozá, hogy Románia azzá lehetett, ami most. Párisban az elkövetett hibát belátják ugyan, de már igen későn. A nyugati hatalmak egyetértése a keleti ügyekre vonatkozólag s erélyes fellépésük Bukarestben naponként égetőbb szükségességgé válik. A párisi „Univers“ leveleket kapott f. hó 6-ról Konstantinápolyból, melyek szerint igen bensőséges szövetség köttetett az orosz czár s a román fejedelem között. Oroszország kötelezettséget vállalt minden erejével oda működni, hogy egy román királyság állíttassák fel, mely a jelenleg Károly uralma alatt álló fejedelemségeken kívül Erdélyt, a Bukovina egy részét s Bessarábiát is magában foglalná. Ellenben az egyesült fejedelemségek A,.rojanba tartoznék a döntő perezben magát Oroszország rendelkezése alá helyezni. E szerződés alapja — jegyzi meg az „Univers“ levelezője — bizonyosan akkor létesült, midőn a múlt télen Sándor orosz cár a román fejedelem követeinek, kik uralkodójuk számára az ifjú Leuchtenberg herczegnő kezét kérték meg, úgy válaszolt: Egy herczegnő családomból soha sem lehet neje Törökország vasalljának! A külföldi lapok ismét a békét biztosító hírek és combinatiók elkoptatott thémáját variálják. Ide igtatjuk illető közleményeiknek egy-két érdekendjét: A párizsi „Lemaine Financiere“ czimű hetilap, mely nemrégiben több journalista és bankárból álló consortium kezébe ment, következőleg is: „Ha jól értesültünk, a császárnál az európai lefegyverzésnek a béke és diplomácia által leendő kivitelének eszméje határozottan túlsúlyra vergődött amaz eszme ellenében, hogy a lefegyverzést háború és annak következményei idézzék elő. E Mólból a császár földabroszát három különféle korszakból készíttetné el és áruitatná olcsó áron, ugyanis: 1815-ből a Waterlooi ütközet után; 1852 bol a franczia és belga forradalmak után; végre 1860 ból Savoya és Nizza bekebelezése után. E földabrosz, melyhez maga a császár írt volna szöveget, azt bizonyítaná be, hogy Francziaországnak nincs oka Poroszország és Itália területi nagyobbodása miatt nyugtalankodnia. A „Köln. Ztg.“ párizsi levelezője szerint is a császár lefegyverzési manifestumon dolgozik, mely Európa összes államaihoz intéztetnék, tulajdonképp azonban mégis Poroszország ellen van intézve. A manifestum hivatkozik arra, hogy Poroszország (Dél Németországgal) egy millió katonát képes lábra állítani, s hogy Francziaország a többi államokkal együtt kénytelenek voltak hadseregeiket aránylag nagyobbitani. E mozgalom eredménye a kiadások szaporodása s vége a pénzügyi bukás. Mielőtt a w.onban ez bekövetkeznék, le kell fegyvereznünk. E *gy pedig eZ nemcsak látszatos, hanem valósábanleíTVmés legyen’ egy neto*&közi bizottság esi ki, mely a rendszabály keresztülvitelére e ügyeljen, s szükség esetén kényszerítőig lépjen fel. Az egyes kormányok kijelentvén, hogy az eset el eslik’ e£y congressusra bízatnék a módosatok megállapítása és a nemzetközi lefegyverzési bizottság kinevezése. A császár tehát kerülő utakon bár, de mégis csak a congressusra tér vissza, melynek többszörös meghiúsulását el nem viselheti Hogy azonban a dolog éle mégis Poroszország fatumiban ’Dté*Ve' Démi e°ndolkozás után magától 519 — October 18 A közönség köréből. *) Mégis Pávai a Pávai. Miután Pávai V. Elek úr egy „Frankenbewegung“ által azt akarja velünk elhitetni, hogy szóban forgó utjának se bányászattal se kohászattal nincs köze, tehát odavágó ismereteket tőle nem is kell követelni, annálfogva felszólítom : méltóztassék P. ur, ész- és szivcsapongások nélkül, kimagyarázni micsoda állami érdeke lehet a kereskedelmi ministériumnak egy korlátolt kis vidék pusztán tudományos, geológiai kikutatásában ? És mi czím alatt fog bemenni a reáfordított 600 ft költség az illető budgetbe? Ha pedig privát passiója találna lenni Gorové ez exciájának, mi joggal disponál a múzeum fizetett hivatalnoka idejével, anélkül, hogy az egyletet, vagy képviselőit megszólítod iránta? Továbbá világosítson fel nevezett P. úr az iránt, minek nevezi azt az eljárást, hogy maga fejétől, legsürgősebb hivatalos dolga idején, elfogad idegen megbízást és, mint biztos forrásból tudom, elöljáróitól, jelesen akár a m. választmánytól, akár a múzeumőrtől, kinek segéde, s akinek rendelkezése alá van adva, nem kér engedelmet reá, sőt még csak jelentést sem tesz senkinek is? Ami az érintett ész- és szívcsapogásokat illeti, azok abban lelik egyszerű magyarázatukat, hogy vannak emberek, kiknek állandó szokásuk, vagy inkább nyavalyájuk magukkal és maguknak beszélni, egyedül egy szobában vagy magános sétáikban gestálni, botjokkal hadarászni, fenyegetődzni, felváltólag nevetni, mozogni, sóhajtozni, káromkodni. És ezen paraxysmusaikat — úti figura docuit — olykor papirosra is teszik. Az első beküldő. Mi újság túl a Királyhágón? — A földmivelés, ipar és kereskedelmi ministerium által tervezett statistikai tanfolyam közelebbről nyílt meg Pesten. Keleti Károly osztálytanácsos tartott rövid bevezető beszédet, mely hangsúlyozza a statistikai tudomány országos fontosságát és nagy jelentőségét. A statistika nemzetközi tudományyá fejlődött immár és Magyarország nem maradhat el a többi civilizált állam mögött, melyek a hivatalos statistika művelése által oly nagy eredményeket mutattak fel. Azután üdvözölvén a nagy számmal összegyűlt hallgatóságot, bemutatta tagtársait, kik az előadásokban támogatni fogják. Ezek a következők: Kőnek a statistikai elméletet és biztosítást; Keleti a mezőgazdaságot és népszámlálást; a bányászatot és ipart Hunfalvy Ján.; a kereskedést Beöthy Leo; a közlekedést Ilyeronimi; az igazságszolgáltatást dr. Schnierer Gyula; a népesedést és közigazgatást dr. Barsi; a közegészségügyet dr. Tormay és Niedermann; az államszervezést Havas Sándor urak adják elő. A fősuly a statistikára lesz fektetve. — A franczia hadügyministerium egy társulat által vágómarhákat, lovakat és bőrt vásároltat Austriában. E társulat felhatalmazottja Elie van der Fist jelenleg Bécsben van, hogy megbízásainak eleget tegyen. A lóvételnél különösen kis magyar lovak kerestetnek, melyek a könnyű lovasság számára alkalmasak. Mily jelentékenyek a tervezett vásárlások, kitűnik abból, hogy a nevezett telj hatalmazott a bécsi piaczon pusztán egy azarhakereskedővel, 10,000 db. ökörre kötötte meg az alkut. *) Midőn e rovatunkat a közönségnek közérdekű ügyekre felajánljuk, kijelentjük egyszersmind, hogy minden e rovatban közölt czikkekért csak a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget . szerk.