Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)
1868-07-01 / 77. szám
77-ik számi Ali újság túl a Királyhágón ? _ A horvátoknak megengedtetik a pesti országgyűlésben, ha tetszik horvátul beszélni. Követelik továbbá, hogy ne csak a horvát minisztérium, de minden kormányzati ág csak horvát nyelven közlekedjék Horvátországgal, mibe a magyar deputátió még belefero egyezett. Az igazságügyi minisztérium egy körrendeletben tudatja az orosz kormánynak a közös külügyminiszterhez intézett értesítését az iránt, minő formalitások szükségesek az esetben ha a monarchiából megkeresések s egyéb hivatalos közlések intéztetnek az orosz hatóságokhoz. Az intézkedés veleje az, hogy nem közvetlen, de csak a külügyi hivatalok utján szabad érintkezni és hogy hitelesítések szükségesek, és egy orosz fordítás melléklendő. — A viszonosság elvéből kifolyólag nektnk is kell követelni a magyar fordítást. — Borsa Zsigmond interpellációja tárgyában a levéltitok sértetlensége körül a bizottmányi vizsgálatból kitűnt, hogy a vád alaptalan, s azérett borítékú levél a rosz becsomagolás miatt útközben felszakadván hivatalosan lepecsételtetett. Kimondatott tehát, hogy: „Semmi körülmény nem mutat arra, hogy a levélboríték szándékosan sértetett volna meg. Ellenben azon körülmény, miszerint a levél feltűnőleg gyenge papírba volt borítva, súlyához képest zsineggel nem volt körülkötve, alakja a közönséges levelekénél jóval hosszabb volt, arra mutat, hogy a sérülés útközben esetleg történt meg, s a hivatalos pecsét a kiadó postahivatal által, a fennálló szabályok értelmében, elővigyázati szempontból nyomatott rá.“ Borba Zsigmond ebben megnyugodott, s indítványba hozta, hogy minden postahivavatalnál panaszkönyv nyittassák, mire elnök Fest Imre kijelenti, hogy ezen panaszkönyvek tényleg léteznek, de a közönség által igénybe nem vétetnek. — Egy pap a milyent mi szeretünk. A Felső-Pyremnasokban fekvő Audi faluban két ház nem rég lángba borult. A tűzbenálló házak egyikéből segitségi jajveszéklés hallatszott, egy kétségbe esett anya rémkiáltása törte be a léget: Mentsétek meg gyermekemet.“ Az érsek éppen akkor érkezett a helyszínére és részt vett az oltásban , a segítség hívásokat meghallva 25 Lajos aranyat ígért annak, aki a szegény anyát és gyermekét a lángból kimenti. Az érsek ismételte az ígéretet, de nem találkozott vállalkozó, vagy a kiben mégis volt jó akarat, az a sziporkázó lángoktól visszarettent. Ekkor az érseket a tűzfényénél látni lehetett, midőn egy vászonlepedőt vizbe mártott s azzal befedve magát, a lángokban álló ablakban eltűnt. Pár percz múlva visszajött a megmentett anyával és gyermekével. Az érsek erre a tűz által tönkre jutott anyához fordult s igy szólt: „Asszonyom 25 Lajos aranyat ígértem annak, a ki megmenti kekegyedet, én megszolgáltam ez öszveget, azt most kegyednek ajándékozom.“ — „Ungarischer Acţionar“ czím alatt Lichtenstein szerkesztése mellett egy vasárnapon kint megjelenő hetilap mutatványszáma jelent meg. Tüzetesen tárgyalja a hazai anyagi érdekeket, így többek közt a magyar vasutak összekapcsolását a szerb-török s az oláh-moldvai vaspályákkal, továbbá közlést hoz a magyar vasiparról, az adók és adózókról, az osztrák egyesületi bankról, tőzsdei s áru- értesítéseket az európai legfőbb kereskedelmi és pénzpiaczokról. _ Az Srbska omladina, melyről a topcsideri merénylet óta annyiszor szó volt, az „Osten“ ezeket írja: „Omladina“ annyi mint „fiatalság“ s az összes szerb tanulók egylete, mely a bel és külföldön létező egyletekből áll és igy csak egyszer évenkint, a julius szeptemberi vacáziók alatt léphet össze. Szerbiának saját egyeteme nincsen, miért is a szerb fiatalság többnyire állami költségen tanul Francziaország, Németország, Ausztria és Svájcz egyetemein. Mind e helyeken a fiatal szerbek egyleteket képeztek, melyek különféle neveket viselnek. Régben „Zora“ nevet visel s a bécsi szerb kereskedők is részt vesznek benne. Ez egyletek czélja részint társadalmi, részint tudományos és irodalmi s mindnyájan kiadnak évenkint egy almanachot, melyben hazafias költemények és tudonyos czikkek foglaltatnak, így a bécsi Zora e napokban adta ki évenkinti könyvét, a belgrádi már májusban megjelent szigorú censura után. Ezen évkönyvek a mostani szerb irodalomnak csaknem egyetlen terméke. Ha már most szétszórt szerbek szünidőre hazatérnek, az átalános tanulóegyletet képezik „omladina“ név alatt, mely a hatóság felügyelete alatt Belgrádban székel s melyen az egyes egyletek lefolyt munkásságukról jelentést tesznek s határozatokat is hoznak, melyekhez aztán szigorúan tartják magukat. A szerb tanulóság „nagy-szerb“ eszmékkel van eltelve s nem igen kedvelte Mihály fejedelmet. Az omladina az idén nem Belgrádban fog összejönni, hanem Újvidéken vagy Cettinjében. POLITIKAI SZEMLE. Az orosz redicális párt teljességgel nincs megelégedve a belgrádi válság békés lefolyásával; nincs ínyére Milán herczeg megválasztása, miáltal a meggyilkolt fejedelem politikáját újabban inaugurálják Szerbiában; oly embert szeretnének a szerb trónon látni, ki Oroszország, legkülönösebben pedig radicatistánszláv pártnak feltétlen híve volna. A tanúvallomásokból (Lásd „Belgrádi eseményekez. rovatunkat) egyébiránt nem tűnik ki, hogy Oroszország befolyást gyakorolt volna a topcsideri undok bűn létrehozására, de félreismeretlenül elárulják az orosz közlönyök mennyire örülnek annak, hogy Ausztria s a nyugati hatalmak vasalját utolérte a — szerintük — igazságos boszú. Az angol pártok rég álltak oly ellenségesen szemben, mint az íregyházi kérdés szőnyegre hozatala óta. A jelen parlamenti ülőszak idestova lejár, s az új választásoknál előreláthatólag élethalál harcrot fog folytatni egymással a conservatív és liberális párt. A rábeszélés tiltott eszközei: vesztegetés, itatás stb., nem csak nálunk, hanem az alkotmányos szabadság őshazájában — Angliában—is ismeretesek s alkalmaztatni szoktak. Gyakran olvashatjuk a parlamenti tudósításokban, hogy ezen s ezen választás „bebizonyult vesztegetés miatt“ megsemmisíttetik. A választások mozgalmasságának mintegy előképe gyanánt tekinthető azon meeting befolyása, melyet a London belvárosi liberálisok rendeztek büntetésképen a lord mayornak egy más meeting alkalmával mondott conservativ nyilatkozata ellen: a termet felbérelt csőcselék töltötte meg s lármájával minden nyilatkozást, tanácskozást lehetlenné tett. A jun. 22 én tartott consistoriumban mondott pápai allocutio következőleg hangzik: Tisztelendő testvérek! Sohasem hittük volna, hogy azon egyezmény után, melyet minden jók örömére az ausztriai császárral és apostoli királylyal mintegy 13 év előtt kötöttünk, a mai napon kénytelenek legyünk panaszt emelni azon szorongatások miatt, melyekkel az egyház az austriai császárságban az ellenséges emberek által oly szomorúan illettetik és üldöztetik. Múlt évi december 21-kén ugyanis az osztrák kormány egy valóban sajnálatos állami alaptörvényt bocsátott ki, mely a birodalom minden részében, még a csupán katholikusok között is teljes érvénynyel bírna. Ezen törvény mindenféle nézetek és sajtótermékek, a vallás, lelkiismeret és tanítás föltétlen szabadságát állapítja meg, átóla minden felekezetű polgároknak megengedtetik oktató- és nevelő intézeteket alapítani, minden bárminő vallási felekezetek egyenjoguaknak nyilváníttatnak s az állam által elismertettek. Midőn erről fájdalmunkra értesültünk, szerettük volna szavunkat azonnal fölemelni; mindazonáltal inkább tűrtünk és hallgattunk, remélvén hogy az osztrák kormány meg fogja hallgatni tisztelendő testvéreink, az ausztriai püspökök legigazságosabb előterjesztéseit, helyesebb tanácsot követ és megváltoztattja érzületét. Reményeink azoban meghiúsultak. Május 25-én ugyanazon kormány egy törvényt bocsátott ki, mely ama birodalom összes népeinek, a katholikusokat sem véve ki, parancsolja, hogy a vegyes házasságokból származó gyermek atyjok vallását kövessék, ha fi-, és anyjukét, ha nőneműek; hét éven aluli gyermekek kötelesek követni szüleiket az igazhittől való elszakadásban. Ugyanazon törvény által továbbá minden kötelező erőtől megfosztatnak amaz ígéretek, melyeket a katholikus egyház méltán és teljes joggal követel és előszab, mielőtt valamely vegyes házasság köttetik; a kath. egyháztól, valamint a keresztény vallástól való elszakadás polgári joggá emeltetik, az egyház hatalma a temetőkre vonatkozólag mellőztetik, a a katholikusok köteleztetnek saját temetőikben temetni el az eretnekek hulláit, ha ez utóbbiaknak nincsenek saját temetőik Ugyanazon kormány szintén május 25-én nem borzadt még egy házassági törvényt is közzétenni, mely a fenebb említett egyezményünk alapján kibocsátott törvényeket teljesen érvényen kívül helyezi, s ismét életbelépteti azon régi osztrák törvényeket melyek az egyházi törvényekkel a legmerevebb ellentétben állanak, továbbá az igen kárhozatos úgynevezett polgári házasság is behozatik, sőt parancsoltatik is azon esetre, ha az egyházi hatóság vonakodik megengedni az egybelést oly ok miatt, melyet a polgári hatóság nem ismer el érvényesnek. Ugyanazon kormány továbbá a szóban lévő törvény által megfosztotta az egyházat minden hatalomól és joghatóságtól a házassági ügyekben s házassági törvényszékeit is eltörölte. Azonképen az iskolák felöl bocsátott ki egy törvényt, mely által az egyház minden befolyása eltávolittatik és kijelentetik, hogy az oktatás- és nevelésügy legfensőbb vezetése, valamint az iskolák feletti felügyelet és ellenőrködés az államot illeti, s csupán a vallásoktatás engedendő át a népiskolákban a különféle vallási elöljáróságoknak, továbbá, hogy mindenféle vallási felekezet, saját felekezetükhöz tartozó gyermekek számára iskolákat alapíthat azon feltétel mellett, hogy ezen iskolák is a legfensőbb állami felügyelet alatt álljanak, s a tankönyvek a polgári hatóságok által vizsgáltassanak meg azon tankönyvek kivételével, melyek a vallási oktatásra rendeltetvék, s az egyházi tanhatóság által vizsgálandók meg. Látjátok tehát, tisztelendő testvérek,mennyire elvetendők s kárhoztatandók az austriai kormán által kibocsátott ocsmány törvények, melyek a katholikus egyház tanát, jogait, tekintélyét , istenszervezetét, valamint a szentszék hatalmát az elitett egyezményt, sőt magát a természet jogát legnagyobb mérvben sértik. A Krisztus Urunk által ránk bízott összeg egyházak iránti gondosságtól vezéreltetve, felemeljük apostoli szavunkat ezen tisztelt gyülekezetben s apostoli tekintélyünkkel elvetjük és megátkozzuk érintett törvényeket, valamint átalánosságban s a részletekben is mindazt, a mi ezekben s más dolgokban az austriai kormány s hatóságai részéről az egyház jogai ellen rendeltetik;—ugyanazon tekitélynél fogva e törvényeket következményeikkel együtt atalán semmiseknek s mindenkorra érvényteleneknek nyilvánítjuk. Azok szerzőit pedig, különösen azokat, kik azzal kérkednek, hogy katholikusok,valamint azokat, kik az említett törvényeket javaslatba hozni, elfogadni, helyeselni , végrehajtani merészkedtek, intjük, emlékezzenek a szokásos büntetésekre, melyeket az apostoli constitutiók s az egyetemes zsinatok határozatai értelmében magukra vonnak mindazok, kik az egyház jogait sértik. Különben szivünk mélyéből üdvözöljük s méltókép megdicsérjük tisztelendő testvéreinket az austriai érsekeket s püspököket, kik főpásztori erélyükkel nem szűntek meg az egyház ügyét s az említett egyezményt (concordatumot) szóval és írásban rendületlen bátorsággal védelmezni, s a híveket kötelességeikre emlékeztetni. Igen óhajtjuk, hogy tisztelendő testvéreink, a magyar érsekek és püspökök, főpásztortársaik dicső példáját kövessék s hasonló élénk buzgalommal törekedjenek az egyház jogait s ezen egyezményt védelmezni. A szorongattatások közt, melyektől az egyház e rendkívüli szomorú időben látogattatik, nem fogunk megszűnni folyvást növekedő buzgalommal szivünk mélyéből kérni Istent, hogy mindenható hatalmával hiusitsa meg az ő s egyháza ellenségeinek gonosz terveit, verje vissza rohamukat, s irgalmasságával az igazság s üdv ösvényére vissza érelje őket. — 314 — Bécsi börze. Junius 30-án. frt. kr-5°/0 Metalliques 100 frt............................... 57.40. Kamat ..................................................... 58 50. 5% Nemzeti kölcsön 100 frt...................63... 1860-ki kölcsön ...........................................84.15. Bankrészvény.......................................... 729.9. Hitelintézeti részvény 200 frt. . . . 190 90. London 100 frt. 23/a kr...............................115.6(). T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS. Julius 1 Helybeli iparosoknak feleárban. HIRDETÉSEK. Nagyobb hirdetéseknél kedvezmények: (67) (3—*) A nagy érdemes közönség becses ügye bátorkodom ajánlani jól berendezett száraz is olajba törült telébennd nemkülönben mindenféle lakkok és ahoz szükségeltető eCSebiztosítva, hogy az árak legjutányosabbak; továbbá egész tisztelettel jelentem, hogy friss töltésű ásványvizeim útban vannak, minek következtében nehány napok múlva szerencsém leend a nagy idemü közönségnek szolgálhatni, maradván mély tisztelettel Karnzy Gyula, főtér gróf Teleky-ház. 176) (3-3) N várna. , é geltetésre. ^♦árán 3000 Ln°Z3várÍ ° frazáS Úthoz közel Élesd mellett Ötfalu egész újévig A2,gen 116 legdere’ darabszámra 80 krral jég mellett sertéses patnik, szar^as marhák és lovak , külön egyesvédddyjagyvárad ,S‘Ví“ L erdekes röpirat! Éppen most jelent meg ez alábbi rendkívül érdekes munka, s kapható SteinBanos könyvkereskedésében (Újból érkezett szállítmány.) ■•“Kossuth Lajos*! újabb leveleire Horváth Mihály. Ara 1 írt 30 kr. Miehelet, A TENGER Francziából Lövei Klára. Ára 2 frt. Valódi franczia- és angol rajzpapirok, - kisebb és nagyobb ívekben - egyről számra - igen finom olajozott szalma papír, egész rajzkészletek, czirkalmok és vonalzópennák, finom fekete és színes-íron, valódi kármin, kék- és zöldtontak, vonalzók és háromszögök. Valódi chinai tusok, továbbá: többféle minőségű és formájú levélpapírok és levélboritékok, minden egyéb iró- és rajz-eszközök nagy választásban és jutányos árakért kaphatók Kolozsvárit 81 ELV J.ÁDS könyvkereskedésében. 1. Nyomatott az ev. re£ fötanoda betűivel (Bel-Farkaautcza 74. sz.) Kolozsvárt^ A buza-utczában 119. szám alatti ház, mely áll hat szoba, konyha, kamara, két tágas pincze és padlásból, az udvaron egy virágházzal, szabad kézbe 1 örök áron eladó. Értekeződhetni kereskedő Márkovics Istvánnal helyben. (79) 1-3 (77) (3—3) iseirdetés. Van szerencsém értesíteni a t. ez. közönséget, hogy a bel középutczában 544 *7 km alatt fekvő saját házamnál levő nagy mennyiségű hegyaljai és károlyfehérvárvidéki ó és ui boraimat, melyek jó minőségük és tisztaságuk által kitűnőknek ismertettek el, a lehető legjutányosabb áron eladóvá tettem, melyeket a t. ez. vásárló közönségnek annál inkább ajánlok, mert bárki is egyszeri kóstolás, vagy próba után meg leend győződve mind boraim tiszta kezeléséről, mind pedig jó minőségéről és ezek felett jutányosáról. Kolozsvárit, 1868 junius 16-kán. Heller Adolf.