Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)

1868-09-18 / 111. szám

Második tarfolyam­.__ Előfizetési feltételek: Erre ............................... frt - kr. .................................... * * Negyedévre ..•••» » Havonként....................... » n Megjelenik heten kint háromszor: Vasárnap, Szerdán és Pénteken. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Szentegyház-utcza 467. sz. MAGYA 11­­-ik szám. :180 Hirdetési dijak. Ötször hasábozott sor ára 6 kr. Bélyegdij minden hirdetéstől 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvez­ményt is nyújt a kiadó-hivatal. Fiók-kiadó-hivatalok: Décsen: Krémer Sámuel. Enyeden: Vokál János. Tordán: D. Papp Miklós. Slamoensvártt: Csausz testvérek. Kolozsvárit: Stein János és Dem­jén László. POLITIKAI LAP. Előfizetési felhívás „MAGYAR POLGÁR“ osktob­er-ilecemfveri folyamára* Számot adunk tisztelt olvasóinknak utolsó negyedévi sáfárkodásunkról. S e számadás kimutatja, mennyiben voltunk méltók előfizetőink eddigi pártfogására a múltban, s irány­adóul szolgálhat a jövőre: várhat-e a t. közönség a „Magyar Polgár“-tól oly lapot, mely a királyhágón inneni Magyarország politikai és közgazdasági, társaséleti és irodalmi közéletének hís visszatükrözője, Erdély öszérdekeinek gondos őre szerepére hivatott. Erdély politikai és közgazdasági, társaséleti és irodalmi érdekeiről szólunk, noha a ,,Magyar Polgár“ csak a „politikai lap“ czímét viselte homlokán. S talán joggal, kezdet­től fogva oda irányult igyekvésünk, hogy a politika mellett a közélet minden eseményére kiterjedjen figyelmünk, minden érdekét előmozdítsa gyönge erőnk. E szempontból gazdagí­­tók az utolsó évnegyedben lapunkat új rovatokkal, a nyitottunk tért hasábjainkon az addig leszorult érdekek képviselésére is. Lapunk eddigi politikai program­járól szólani és oly fölösnek tartjuk, mint megemlí­teni azt, hogy e részben maradunk, kik voltunk: „az önálló és semmi más ország­nak alá nem rendelt Magyarország“ balközépi pártjának hívei. E programm alapján igyekeztünk lapunk belpolitikai vezérczikkeivel a fel­merülő napi kérdésekhez tájékoztatólag hozzászólani, a Királyhágón túl máig csaknem a provisoriumtól örökölt kínos állapotának gyors jobbra fordítására hatni, párthíveinket a so­­rakozás által oda tömöríteni, hogy a cselekvés terén a hatóságokban elveink érvénye, s az uj választások küszöbén pártunk többségrejutása az öszhangos működés által is előmozdit­­tassék. Tordamegyének, mely a balközép szervezkedésével igéinknek testet adott s lapun­kat közlönyének nyilatkoztatta ki, példája mutatja, hogy megértettünk, s nem jutott irány­­czikkeinknek a pusztában elhangzó szó szomorú sorsa osztályrészül. Ugyancsak balközépi szempontból „Belpolitikai szemlénkében hazánk közügyeinek me­netét folyton figyelemmel kisértük. „Furcsaságok“ rovatunkban politikai életünk kinövéseit igyekeztünk registrálni. „Erdélyi lapszemlénkében a királyhágóntúli sajtó nevezetes­ czik­­keit saját megjegyzéseink kíséretében olvasóinkkal gyorsan ismertettük meg. „Hatósági élet“ rovatunkban az erdélyi megyék, székek, kerületek és városok politikai mozgalmai­nak adtuk lehetőleg kimerítő rajzát. Ezen rovatainkban belpolitikai életünk egy fontosabb tüneménye sem maradt érin­tetlen, s a figyelmes olvasó minden mozzanatnak a maga sajátos rovatában gyorsan föllelte sajátos helyét. Ha rövidebb keretbe zárt, de gonddal egybeállított rajzát adtuk a „külföld­i politiká­nak is. Külföldi szemléink állandó rovatát egyik belmunkatársunk a külföldi la­pok tudósításaiból állíta össze; a nevezetes­ kérdésekre önálló vezérczikkekben vetettünk fényt, s egynéha eredeti külföldi levelezőink (turini, bukaresti, lipcsei, hessendarmstadti) tol­lai által a helyszínen szerzett közvetlen tapasztalatokból tájékozást. „Tárczát“ minden számunk hozott a társasélet (nyáron át a fürdői), a történelem, a szépirodalom, kül- és belföldi könyvpiac­ köréből. S e rovatunk czikkeit akként vegyítek, hogy a komolyabb és vigabb olvasmány kedvelői egyiránt fölleljék tárczánkban a magokét. „Ilirharang“ rovatunk gyorsan hozta a királyhágón inneni Magyarország napi esemé­nyeit. Városunk híreit illetőleg összeköttetéseink terjedtségéé, a vidékre nézve t. levelezőink és t. vidéki laptársaink közléseié az e rovatunk elevenségének főérdeme. A királyhágón túli ujságoknak csak rövid tért nyitottunk. Nem abban látjuk e részben is egy erdélyi lap feladatát, hogy a pesti lapoknak késő viszhangja legyen, hanem abban, hogy eredeti erdélyi közlemények által magát a pesti lapok olvasói előtt is nélkülözhet­­lenné tegye. De az Erdély határain túleső nevezetes­ mozzanatnak dióhéjba szorított regis­­trálását sem halasztók el, azon olvasóink igényeire is kötelesek lévén figyelni, kik lapunk­ból merítnek Magyarország­ és a nagyvilágra nézve is minden értesítést. Az anyagi érdekek terén hazánkban új lendületet nyert, s gazdasági életünk minden ágát jótékonyan átható eszmemozgalomnak hü tükrét iparkodtunk adni „Közgazdaság“ ro­vatunkban, mely valamint jelenleg adórendszerünk kimerítő ismertetése által vezérfonalt nyújt olvasóinknak a közterhek tekintetében törvényhozásunk által létesítendő reformok horderejének megítélésére, úgy a körébe tartozó más kérdések megvitatása, az iparélet te­rén felmerülő nevezetesebb találmányok bemutatása és hazánk nevezetesebb piaczairól ár­folyami tudósítások közlésében a királyhágón inneni sajtó egyik eddig sajnosan érzett héza­gát akarja betölteni. Gondoskodtunk továbbá arról is, hogy teljesen kimerítő s pontos^J&’rendeleteket, ki­­a „Hivatalos Értesítő “-nek, s gyorsan adhassuk a nevezések- s törvényeket. tát hozza „távirati tudósítások“-ra Ha lapunk eredeti távsürgönyeire, a leV. Kolozsvár érdekeinek nyitott „Vá-és a sodronyon érkező börzére utaltuk ■ „xigüi nyitva álló „Közönség kö­rösi közügyek“, s a nap Közönség érdekeinek díj­a jut nyitva a­ k­e­réből“ rovatunkat felemlitők: lapunk eddigi számaina aram politikai zászlónk nem S mi voltunk az utolsó negyedévben, leszünk a jövőben, ... tántoronó harczosai, közéletének őrei. A­kik egyetértenek czéljainkkal, hegyesi eszközeinket, azokat felhívjuk lapunk további támogatására. nemzet újjáalakításának napját, nem régi, elavult alapon választott egyetemtől, hanem a magyar kormány erélyétől s az ezen egye­­tem által elveiben legkevésbbé képviselt szász nemzet életerejétől vártuk és várjuk politikánk diadalát. A mai egyetemre nem appelláltunk és nem is apellálunk; ez ma­holnap lejárja ma­gát, s az, mely romjai fölé a nép soraiból választott képviselőkből emelkedend, megte­szi majd a magáét a népért, a nép érdekei­ért. Ettől várunk mi czélszerű intézkedést, helyes újítást, életrevaló tevékenységet, a nemzet regeneratioját. S mind e jó ügynek reménye, bizalma csak erösbült a mai, bár ószász színezetű egyetem megnyitása által bennünk, szilárdult az elnöklő comes beszé­de által, mely a mily tapintattal biztositá a nemzet aggódóit az alkotmányellene­sen életbeléptetendő újítások ellenében, épp annyi határozottsággal hangsúlyozá az al­kotmányos újítás szükségét, emelé ki az ország alkotmánya s a mai egyetem alapja közti ellentmondást, s biztosítá az erélyről, a határozottságról, melylyel a kormány s­s a kormány képviselője az újítást végrehaj­tani vállalkoztak. Az ósdiak segélyezett elégültséggel fo­gadták e beszédet. Szintett megnyugvásuk aligha volt őszinte, de mindenesetre helyén látszott. Mit is mivelhettek volna mást hely­zetükben nézeteikkel, elveikkel. A szász co­­mesgegybehívó irata ellen azon ürügy alatt csapták a zajt, hogy az alkotmányelle­nes kormány törekvéseket helyez kilátásba; a comes ügyesen tartott beszédében odanyi­latkozott, hogy minden alkotmányellenes tö­rekvés ellen önmaga első­sorban a tiltakozó­ elégü­letlenségeknek még ürügyétől is meg lőnek fosztva. A megnyugodtat kell egy idő­re adniok, játszaniok addig, míg az alkotmá­nyos után életbeléptetendő reformok szabad­elvű sílezásokat elvetni nem kényszerítik. Hogy a reactionarius szerepről lemon­dani az első kudarcz után sem jár eszék ágában, az ószász majoritás nézeteit képvi­selő Theil beszédének „az alkotmányos szabadság“ megvédését hangsúlyozó passusa eléggé elárulja. Ki ellen óhajtják „az alkot­mányos szabadság“-ot megvédni? A szász alkotmány fölött mai napság a magyar törvényhozás hivatott ítélni. A­mint ez változtat rajta, alkotmányosan mó­dosul, s a­mennyiben változtatott a régi in­­stitutiókon, azok kitörü­lnek a törvény­köny­véből. Az országgyűléssel szemközt nem h­arczolhat ki sem, s a szász nemzetnek az országgyűlés mellett nincs legislatív hatalma. Kíváncsian pillantunk a jövőbe, meghozza az ósdiak további viseletében e „megvédés“ magyarázatát Egy ifjú szász. II. A jelen évtized rövid időtartama alatt má­sodszor történik meg, hogy ő Felség , királyunk s­­írunk által a szász színed fyC “18 kék vezetésével ideiglenesen megbízott korman, hivatalnok, ideiglenes comes vagy­­comeshelyettes elnököl ezen nemzeti egyetemben. Első ízben, az 1861-ik évben, mi itt nyilvánosan is ki lön mond­va, a nemzeti egyenjogúsítás elvének keresztülvi­tele s Erdélynek az osztrák egységes államhoz szorosabb kapcsolása forgott szóban. Hogy mi volt feladata az én küldetésemnek, s mi feladata most is, erre nézve csak ismétlésbe kellene esnem, mi­vel terjedelmesen és minden visszatartás nélkül ki­mondom mártius 10-ről kelt hivatalelfoglaló köriratomban s augustus 1-i köriratomban, mely­nek folytán Önök uraim jelenleg itt egybegyülvek. Az 1861-dik évben ignorálták az 1848. évet s annak nagy eseményeit. Az alkotmánynak ketté­szakadt fonalát az 1847-ik évhez köték újra, a régi három rendi nemzet s négy bevett vallás sze­rint tágult erdélyi államjog jött ismét szóba; a rajta véghez viendő változtatások az ismert 1860- diki octoberi diplomára és 1861. februári pátensre lőnek alapítva. Ma már s alaposan nem mondha­tunk ellent az állításnak, hogy ama régi erdélyi államjog már az 1848-ki törvények által mellőzve jön. Ezen ma újra helyreállított 1848-diki törvé­nyek -teljes mérvben kezesei a teljes egyenjogási­ Folyó évi martius 1- ről kelt köriratomban kifejtem, miként alakult át ama régi, nem felelős dicasterialis kormánya rendi rendszer a divó fele­lős parlamentáris kormánya népképviseleti rend­szerre, és miként viendő ezen utóbbi rendszer min­den következményeivel keresztül, úgy, hogy min­den egyes rész alárendelendő az egésznek. Utal­tam azonkívül a szász municipiumok egy átalában elismert szükségességű reformjára, s végül határo­zottan kimondom, hogy municipális intézményeink­nek mindezen nyomós következményű, mindeneset­re bekövetkező változásai alkotmányos úton lépnek életbe. S ha mindemellett Uraim! augustus elsejéről kelt köriratom az Önök küldőinek körében bizo­nyos ingerültséget szült, s ez ingerültségből olyan utasítások eredtek, melyek a bevégzett tényeken felül alkotmányos állapotaink megsértését, ha nem mint történtet, de legalább mint biztos kilátásban állót feltételezték, s Önöknek törvényes állapota­inknak törvénytelen utoni másítása ellen tiltakozni adatott utasítás, ez, őszintén mondva, csodálkozás­ba ejt. Az 1848 ki törvények elleni harcz be van fejezve. Ő Felsége némi változtatással ugyanazo­kat elismerte , megesküdött rájok. Mindezt ma már senki sem isnorálhatja, ez minden kétségen kívül álló tény és ép igy Erdélynek Magyarország­gal a törvényeken alapuló uniója. Ezek tényleges és teljes keresztülvitelének mindenesetre törvénye­sen kell szabályoztatnia, de mégis csak a pesti országgyűlésen, mivel ez is törvényesen jön meg­állapítva. S tekintve minderre sokat mondok-e a következőkben: a szász nemzetnek előbbi alkotmá­nyos intézményei az országnak és intézményeinek nagy keretébe csak a törvényhozás által fognak beillesztetni, s kell hogy beillesztessenek? S csak is ebből ered véglegesen a nemzeti egyetem mai politikai illetősége? Úgy vélem, alig, mert minden az 1848-diki törvényekkel s a mai országos in­tézményekkel meg nem egyezőt már a 48. törvé­nyek megsemmisitenek, mindaz tehát ma törvénye­sen nem létező. Azon kivül a magyarföldi VII. törvényczikk 1848 átalában s igy a szászok ré­szére is különös és különböző törvényeiért és sza­badságaiért jót áll, in ’specie mindazért, mi nem áll a nemzetek teljes egyítésének, szabadságának s jogegyenlőségének útjába. Ezen álláspontból uraim! őszintén biztosítha­tom Önöket, hogy törvényes intézményeink alkot­­mánytalan változtatásának minden gondolata,mesz­­sze áll a magas kormánytól. Ne ismerjék uraim! annak találó bizonyságát félre abban sem, hogy ezen egyetem ily módon s egyátalában egybe jön hiva. Már régóta nem a szék és vidéki képviselő­­testek, hanem a nép maga választja a képviselőt. A nemzeti egyetem erre nézve, sohasem hozott jóváhagyó határzatot, s mégis átalános az elégült­­ség ezen eljárással. Egy ily szélesebb alapra fektetett egyetem mindenesetre nagy nyeremény leendne, a nép előtt sem volna népszerűtlen s öszhangzásban állana az 1848 diki törvényekkel. Ily ilyen egyetem illenék a mi alkotmány épületünk benseje alkalmazásához, s újításához, nem is mond­hatnék, hogy ezt mi nem magunknak és önkormány­zati utón készítők s ehhez a­ magas kormány a szabad kéz által fedezve leendne s igy nem is járt volna el alkotmányellenesen, a mint itt, mint nékem látszik csak annak meghatárzása körül forog a dolog, mi törvényes és alkotmányos ma. S valóban ha mindennek daczára ez nem történt meg, ha mindennek daczára Önök Uraim ~ -A", -'«jogosított választók által küldethetlek ,de, ebben i, i,„e.„» . tekareteesb érve rejlik annak, hogy a magas kormány alkot­mányunk sértésének még látszatát is kerülni van elhatározva, és a magam részéről is biztosíthatom Önöket, noha nem választott feje vagyok e nemzetnek, de mint ennek egyszerű fia kötelmem­nek tartanám minden valódi alkotmánysértés ellen és úgy tiltakozni, a­mint távol fekszik tőlem a gondolat, a t. nemzeti egyetem tagjait a szólás vagy az indítványozás szabadságában korlátozni akarni. Csak óvni akajtam előre ez irányban és az utasítások kiállításától is, mivel ezt később az országos törvényhozás illetőségi körébe vágó avat­kozás vagy mindenároni oppositio ellen, holott mindkettőt őszintén mondva, legalább haszontalan­nak, ha nem károsnak vallom, — tennem késő leendett volna. Engedjék Uraim!, kimondanom hitem, hogy a nép tőlünk s az egyetemtől kézzelfogható ered­ményeket vár. Mindezeket legelőbb s legszembe­tűnőbben az anyagi téren érhetjük el; folytatásá­val a nemzeti kincskezelés a múlt egyetem által munkába vett szigorú szabályzásával, a tárgyalás előtt álló ipar- és földművelési képzőintézetek kivitelével. Önök indokolva találják eszerint, ha én ezen ökonomikus ügyekre, úgymint azt egybe­hívó iratomban tevem, ma is a fősúlyt fektetem. Előfizetési feltételek: October—november—december hóra.......................................3 frt. Vidékre egy hóra előfizetést a kiadóhivatal a czimszalagozás miatt nem fogadhat el. mm A megrendeléseket kérjük minél előbb megtenni, hogy ponto­san fHildhesse kiad­óhivatalunk is, s teljes számú példányokkal szó­l­glhassunk, mert fölösleges számokat semmi szín alatt nem nyomat­hatunk. “ ‘ A szász, nemzeti egyetemről. Nagy-Szeben, September 15. I. A mai nap nevezetes tényt jelez a szász nemzet politikai életében: a szász egyetem megnyitását az új, alkotmányos ér­zelmű kormány által kinevezett ideiglenes szász comes által. Más szókkal így fejez­hetnek ki magunkat: a szászföld avult, az ország mai közjogi rendszerének, népkép­viseleti alkotmányának keretébe nem illő politikai institutiói a korszerű reform stádiu­mába léptek. Nincs szász nemzetünknek in­telligens fia, a ki e ténynek horderejét m­ értené át, ki e ténynek neszét ne érezte volna előre: az ó-szász párt a kezei köz levő, érdekeinek kedvező rendi választói utasításaival igyekezett ósdi érdekeit utasí­tásokkal körülbástyázni, mi „új szászok “-t a jó ügy bajnokainak bizalmával várjuk ki Papp Miklós.

Next