Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)
1868-09-18 / 111. szám
Második tarfolyam.__ Előfizetési feltételek: Erre ............................... frt - kr. .................................... * * Negyedévre ..•••» » Havonként....................... » n Megjelenik heten kint háromszor: Vasárnap, Szerdán és Pénteken. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Szentegyház-utcza 467. sz. MAGYA 11-ik szám. :180 Hirdetési dijak. Ötször hasábozott sor ára 6 kr. Bélyegdij minden hirdetéstől 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadó-hivatal. Fiók-kiadó-hivatalok: Décsen: Krémer Sámuel. Enyeden: Vokál János. Tordán: D. Papp Miklós. Slamoensvártt: Csausz testvérek. Kolozsvárit: Stein János és Demjén László. POLITIKAI LAP. Előfizetési felhívás „MAGYAR POLGÁR“ osktober-ilecemfveri folyamára* Számot adunk tisztelt olvasóinknak utolsó negyedévi sáfárkodásunkról. S e számadás kimutatja, mennyiben voltunk méltók előfizetőink eddigi pártfogására a múltban, s irányadóul szolgálhat a jövőre: várhat-e a t. közönség a „Magyar Polgár“-tól oly lapot, mely a királyhágón inneni Magyarország politikai és közgazdasági, társaséleti és irodalmi közéletének hís visszatükrözője, Erdély öszérdekeinek gondos őre szerepére hivatott. Erdély politikai és közgazdasági, társaséleti és irodalmi érdekeiről szólunk, noha a ,,Magyar Polgár“ csak a „politikai lap“ czímét viselte homlokán. S talán joggal, kezdettől fogva oda irányult igyekvésünk, hogy a politika mellett a közélet minden eseményére kiterjedjen figyelmünk, minden érdekét előmozdítsa gyönge erőnk. E szempontból gazdagítók az utolsó évnegyedben lapunkat új rovatokkal, a nyitottunk tért hasábjainkon az addig leszorult érdekek képviselésére is. Lapunk eddigi politikai programjáról szólani és oly fölösnek tartjuk, mint megemlíteni azt, hogy e részben maradunk, kik voltunk: „az önálló és semmi más országnak alá nem rendelt Magyarország“ balközépi pártjának hívei. E programm alapján igyekeztünk lapunk belpolitikai vezérczikkeivel a felmerülő napi kérdésekhez tájékoztatólag hozzászólani, a Királyhágón túl máig csaknem a provisoriumtól örökölt kínos állapotának gyors jobbra fordítására hatni, párthíveinket a sorakozás által oda tömöríteni, hogy a cselekvés terén a hatóságokban elveink érvénye, s az uj választások küszöbén pártunk többségrejutása az öszhangos működés által is előmozdittassék. Tordamegyének, mely a balközép szervezkedésével igéinknek testet adott s lapunkat közlönyének nyilatkoztatta ki, példája mutatja, hogy megértettünk, s nem jutott irányczikkeinknek a pusztában elhangzó szó szomorú sorsa osztályrészül. Ugyancsak balközépi szempontból „Belpolitikai szemlénkében hazánk közügyeinek menetét folyton figyelemmel kisértük. „Furcsaságok“ rovatunkban politikai életünk kinövéseit igyekeztünk registrálni. „Erdélyi lapszemlénkében a királyhágóntúli sajtó nevezetes czikkeit saját megjegyzéseink kíséretében olvasóinkkal gyorsan ismertettük meg. „Hatósági élet“ rovatunkban az erdélyi megyék, székek, kerületek és városok politikai mozgalmainak adtuk lehetőleg kimerítő rajzát. Ezen rovatainkban belpolitikai életünk egy fontosabb tüneménye sem maradt érintetlen, s a figyelmes olvasó minden mozzanatnak a maga sajátos rovatában gyorsan föllelte sajátos helyét. Ha rövidebb keretbe zárt, de gonddal egybeállított rajzát adtuk a „külföldi politikának is. Külföldi szemléink állandó rovatát egyik belmunkatársunk a külföldi lapok tudósításaiból állíta össze; a nevezetes kérdésekre önálló vezérczikkekben vetettünk fényt, s egynéha eredeti külföldi levelezőink (turini, bukaresti, lipcsei, hessendarmstadti) tollai által a helyszínen szerzett közvetlen tapasztalatokból tájékozást. „Tárczát“ minden számunk hozott a társasélet (nyáron át a fürdői), a történelem, a szépirodalom, kül- és belföldi könyvpiac köréből. S e rovatunk czikkeit akként vegyítek, hogy a komolyabb és vigabb olvasmány kedvelői egyiránt fölleljék tárczánkban a magokét. „Ilirharang“ rovatunk gyorsan hozta a királyhágón inneni Magyarország napi eseményeit. Városunk híreit illetőleg összeköttetéseink terjedtségéé, a vidékre nézve t. levelezőink és t. vidéki laptársaink közléseié az e rovatunk elevenségének főérdeme. A királyhágón túli ujságoknak csak rövid tért nyitottunk. Nem abban látjuk e részben is egy erdélyi lap feladatát, hogy a pesti lapoknak késő viszhangja legyen, hanem abban, hogy eredeti erdélyi közlemények által magát a pesti lapok olvasói előtt is nélkülözhetlenné tegye. De az Erdély határain túleső nevezetes mozzanatnak dióhéjba szorított registrálását sem halasztók el, azon olvasóink igényeire is kötelesek lévén figyelni, kik lapunkból merítnek Magyarország és a nagyvilágra nézve is minden értesítést. Az anyagi érdekek terén hazánkban új lendületet nyert, s gazdasági életünk minden ágát jótékonyan átható eszmemozgalomnak hü tükrét iparkodtunk adni „Közgazdaság“ rovatunkban, mely valamint jelenleg adórendszerünk kimerítő ismertetése által vezérfonalt nyújt olvasóinknak a közterhek tekintetében törvényhozásunk által létesítendő reformok horderejének megítélésére, úgy a körébe tartozó más kérdések megvitatása, az iparélet terén felmerülő nevezetesebb találmányok bemutatása és hazánk nevezetesebb piaczairól árfolyami tudósítások közlésében a királyhágón inneni sajtó egyik eddig sajnosan érzett hézagát akarja betölteni. Gondoskodtunk továbbá arról is, hogy teljesen kimerítő s pontos^J&’rendeleteket, kia „Hivatalos Értesítő “-nek, s gyorsan adhassuk a nevezések- s törvényeket. tát hozza „távirati tudósítások“-ra Ha lapunk eredeti távsürgönyeire, a leV. Kolozsvár érdekeinek nyitott „Vá-és a sodronyon érkező börzére utaltuk ■ „xigüi nyitva álló „Közönség körösi közügyek“, s a nap Közönség érdekeinek díja jut nyitva a keréből“ rovatunkat felemlitők: lapunk eddigi számaina aram politikai zászlónk nem S mi voltunk az utolsó negyedévben, leszünk a jövőben, ... tántoronó harczosai, közéletének őrei. Akik egyetértenek czéljainkkal, hegyesi eszközeinket, azokat felhívjuk lapunk további támogatására. nemzet újjáalakításának napját, nem régi, elavult alapon választott egyetemtől, hanem a magyar kormány erélyétől s az ezen egyetem által elveiben legkevésbbé képviselt szász nemzet életerejétől vártuk és várjuk politikánk diadalát. A mai egyetemre nem appelláltunk és nem is apellálunk; ez maholnap lejárja magát, s az, mely romjai fölé a nép soraiból választott képviselőkből emelkedend, megteszi majd a magáét a népért, a nép érdekeiért. Ettől várunk mi czélszerű intézkedést, helyes újítást, életrevaló tevékenységet, a nemzet regeneratioját. S mind e jó ügynek reménye, bizalma csak erösbült a mai, bár ószász színezetű egyetem megnyitása által bennünk, szilárdult az elnöklő comes beszéde által, mely a mily tapintattal biztositá a nemzet aggódóit az alkotmányellenesen életbeléptetendő újítások ellenében, épp annyi határozottsággal hangsúlyozá az alkotmányos újítás szükségét, emelé ki az ország alkotmánya s a mai egyetem alapja közti ellentmondást, s biztosítá az erélyről, a határozottságról, melylyel a kormány ss a kormány képviselője az újítást végrehajtani vállalkoztak. Az ósdiak segélyezett elégültséggel fogadták e beszédet. Szintett megnyugvásuk aligha volt őszinte, de mindenesetre helyén látszott. Mit is mivelhettek volna mást helyzetükben nézeteikkel, elveikkel. A szász comesgegybehívó irata ellen azon ürügy alatt csapták a zajt, hogy az alkotmányellenes kormány törekvéseket helyez kilátásba; a comes ügyesen tartott beszédében odanyilatkozott, hogy minden alkotmányellenes törekvés ellen önmaga elsősorban a tiltakozó elégületlenségeknek még ürügyétől is meg lőnek fosztva. A megnyugodtat kell egy időre adniok, játszaniok addig, míg az alkotmányos után életbeléptetendő reformok szabadelvű sílezásokat elvetni nem kényszerítik. Hogy a reactionarius szerepről lemondani az első kudarcz után sem jár eszék ágában, az ószász majoritás nézeteit képviselő Theil beszédének „az alkotmányos szabadság“ megvédését hangsúlyozó passusa eléggé elárulja. Ki ellen óhajtják „az alkotmányos szabadság“-ot megvédni? A szász alkotmány fölött mai napság a magyar törvényhozás hivatott ítélni. Amint ez változtat rajta, alkotmányosan módosul, s amennyiben változtatott a régi institutiókon, azok kitörülnek a törvénykönyvéből. Az országgyűléssel szemközt nem harczolhat ki sem, s a szász nemzetnek az országgyűlés mellett nincs legislatív hatalma. Kíváncsian pillantunk a jövőbe, meghozza az ósdiak további viseletében e „megvédés“ magyarázatát Egy ifjú szász. II. A jelen évtized rövid időtartama alatt másodszor történik meg, hogy ő Felség , királyunk sírunk által a szász színed fyC “18 kék vezetésével ideiglenesen megbízott korman, hivatalnok, ideiglenes comes vagycomeshelyettes elnököl ezen nemzeti egyetemben. Első ízben, az 1861-ik évben, mi itt nyilvánosan is ki lön mondva, a nemzeti egyenjogúsítás elvének keresztülvitele s Erdélynek az osztrák egységes államhoz szorosabb kapcsolása forgott szóban. Hogy mi volt feladata az én küldetésemnek, s mi feladata most is, erre nézve csak ismétlésbe kellene esnem, mivel terjedelmesen és minden visszatartás nélkül kimondom mártius 10-ről kelt hivatalelfoglaló köriratomban s augustus 1-i köriratomban, melynek folytán Önök uraim jelenleg itt egybegyülvek. Az 1861-dik évben ignorálták az 1848. évet s annak nagy eseményeit. Az alkotmánynak kettészakadt fonalát az 1847-ik évhez köték újra, a régi három rendi nemzet s négy bevett vallás szerint tágult erdélyi államjog jött ismét szóba; a rajta véghez viendő változtatások az ismert 1860- diki octoberi diplomára és 1861. februári pátensre lőnek alapítva. Ma már s alaposan nem mondhatunk ellent az állításnak, hogy ama régi erdélyi államjog már az 1848-ki törvények által mellőzve jön. Ezen ma újra helyreállított 1848-diki törvények -teljes mérvben kezesei a teljes egyenjogási Folyó évi martius 1- ről kelt köriratomban kifejtem, miként alakult át ama régi, nem felelős dicasterialis kormánya rendi rendszer a divó felelős parlamentáris kormánya népképviseleti rendszerre, és miként viendő ezen utóbbi rendszer minden következményeivel keresztül, úgy, hogy minden egyes rész alárendelendő az egésznek. Utaltam azonkívül a szász municipiumok egy átalában elismert szükségességű reformjára, s végül határozottan kimondom, hogy municipális intézményeinknek mindezen nyomós következményű, mindenesetre bekövetkező változásai alkotmányos úton lépnek életbe. S ha mindemellett Uraim! augustus elsejéről kelt köriratom az Önök küldőinek körében bizonyos ingerültséget szült, s ez ingerültségből olyan utasítások eredtek, melyek a bevégzett tényeken felül alkotmányos állapotaink megsértését, ha nem mint történtet, de legalább mint biztos kilátásban állót feltételezték, s Önöknek törvényes állapotainknak törvénytelen utoni másítása ellen tiltakozni adatott utasítás, ez, őszintén mondva, csodálkozásba ejt. Az 1848 ki törvények elleni harcz be van fejezve. Ő Felsége némi változtatással ugyanazokat elismerte , megesküdött rájok. Mindezt ma már senki sem isnorálhatja, ez minden kétségen kívül álló tény és ép igy Erdélynek Magyarországgal a törvényeken alapuló uniója. Ezek tényleges és teljes keresztülvitelének mindenesetre törvényesen kell szabályoztatnia, de mégis csak a pesti országgyűlésen, mivel ez is törvényesen jön megállapítva. S tekintve minderre sokat mondok-e a következőkben: a szász nemzetnek előbbi alkotmányos intézményei az országnak és intézményeinek nagy keretébe csak a törvényhozás által fognak beillesztetni, s kell hogy beillesztessenek? S csak is ebből ered véglegesen a nemzeti egyetem mai politikai illetősége? Úgy vélem, alig, mert minden az 1848-diki törvényekkel s a mai országos intézményekkel meg nem egyezőt már a 48. törvények megsemmisitenek, mindaz tehát ma törvényesen nem létező. Azon kivül a magyarföldi VII. törvényczikk 1848 átalában s igy a szászok részére is különös és különböző törvényeiért és szabadságaiért jót áll, in ’specie mindazért, mi nem áll a nemzetek teljes egyítésének, szabadságának s jogegyenlőségének útjába. Ezen álláspontból uraim! őszintén biztosíthatom Önöket, hogy törvényes intézményeink alkotmánytalan változtatásának minden gondolata,meszsze áll a magas kormánytól. Ne ismerjék uraim! annak találó bizonyságát félre abban sem, hogy ezen egyetem ily módon s egyátalában egybe jön hiva. Már régóta nem a szék és vidéki képviselőtestek, hanem a nép maga választja a képviselőt. A nemzeti egyetem erre nézve, sohasem hozott jóváhagyó határzatot, s mégis átalános az elégültség ezen eljárással. Egy ily szélesebb alapra fektetett egyetem mindenesetre nagy nyeremény leendne, a nép előtt sem volna népszerűtlen s öszhangzásban állana az 1848 diki törvényekkel. Ily ilyen egyetem illenék a mi alkotmány épületünk benseje alkalmazásához, s újításához, nem is mondhatnék, hogy ezt mi nem magunknak és önkormányzati utón készítők s ehhez a magas kormány a szabad kéz által fedezve leendne s igy nem is járt volna el alkotmányellenesen, a mint itt, mint nékem látszik csak annak meghatárzása körül forog a dolog, mi törvényes és alkotmányos ma. S valóban ha mindennek daczára ez nem történt meg, ha mindennek daczára Önök Uraim ~ -A", -'«jogosított választók által küldethetlek ,de, ebben i, i,„e.„» . tekareteesb érve rejlik annak, hogy a magas kormány alkotmányunk sértésének még látszatát is kerülni van elhatározva, és a magam részéről is biztosíthatom Önöket, noha nem választott feje vagyok e nemzetnek, de mint ennek egyszerű fia kötelmemnek tartanám minden valódi alkotmánysértés ellen és úgy tiltakozni, amint távol fekszik tőlem a gondolat, a t. nemzeti egyetem tagjait a szólás vagy az indítványozás szabadságában korlátozni akarni. Csak óvni akajtam előre ez irányban és az utasítások kiállításától is, mivel ezt később az országos törvényhozás illetőségi körébe vágó avatkozás vagy mindenároni oppositio ellen, holott mindkettőt őszintén mondva, legalább haszontalannak, ha nem károsnak vallom, — tennem késő leendett volna. Engedjék Uraim!, kimondanom hitem, hogy a nép tőlünk s az egyetemtől kézzelfogható eredményeket vár. Mindezeket legelőbb s legszembetűnőbben az anyagi téren érhetjük el; folytatásával a nemzeti kincskezelés a múlt egyetem által munkába vett szigorú szabályzásával, a tárgyalás előtt álló ipar- és földművelési képzőintézetek kivitelével. Önök indokolva találják eszerint, ha én ezen ökonomikus ügyekre, úgymint azt egybehívó iratomban tevem, ma is a fősúlyt fektetem. Előfizetési feltételek: October—november—december hóra.......................................3 frt. Vidékre egy hóra előfizetést a kiadóhivatal a czimszalagozás miatt nem fogadhat el. mm A megrendeléseket kérjük minél előbb megtenni, hogy pontosan fHildhesse kiadóhivatalunk is, s teljes számú példányokkal szólglhassunk, mert fölösleges számokat semmi szín alatt nem nyomathatunk. “ ‘ A szász, nemzeti egyetemről. Nagy-Szeben, September 15. I. A mai nap nevezetes tényt jelez a szász nemzet politikai életében: a szász egyetem megnyitását az új, alkotmányos érzelmű kormány által kinevezett ideiglenes szász comes által. Más szókkal így fejezhetnek ki magunkat: a szászföld avult, az ország mai közjogi rendszerének, népképviseleti alkotmányának keretébe nem illő politikai institutiói a korszerű reform stádiumába léptek. Nincs szász nemzetünknek intelligens fia, a ki e ténynek horderejét m értené át, ki e ténynek neszét ne érezte volna előre: az ó-szász párt a kezei köz levő, érdekeinek kedvező rendi választói utasításaival igyekezett ósdi érdekeit utasításokkal körülbástyázni, mi „új szászok “-t a jó ügy bajnokainak bizalmával várjuk ki Papp Miklós.