Magyar Polgár, 1869. január-június (3. évfolyam, 1-76. szám)

1869-02-17 / 21. szám

térium visszalépésére nincs ok, tehát valami titkos ok bírhatta e lépésre.“ A miniszterelnök erre kinyilvánítja, hogy Joan Bratiano, a kamaratöbbség feje kinyilvánító neki: „ő, a miniszter, nem számíthat többé a majoritás többségére, miért ő a legjobbnak tartá, ha vissza­vonul. Erre élénk vita keletkezett. Georg Brati­ano, a független pártból, kéri a kamarát, hogy az ország helyzetét ne bonyolítsa még inkább, mert a kedélyek e nélkül is izgatottak. A keleti kérdés tekintetében az országra nézve kívánatosabb ez a minisztérium, mint egy vállalkozás vágyó kormány. Cernatescu követ azon aggodalmát fejezi ki, hogy a minisztérium visszalépése a külföldre rosz benyomást tehet. — Candiano a szélső bal­ról mondja, hogy a kormányt nem dicsérheti, azon­ban maradása mellett van. — Miután még több szónok szólott, a miniszterelnök még egyszer szól, kéri, hogy a kamra még egyszer határozottabban nyilatkozzék, mert Joan Bratiano állásánál fogva, annak nyilatkozata, hogy nincs bizalma többé a kormányban­,nem tekinthető magán nyilatkozatnak. Végre Joan Bratiano hallgatását félbeszakítja, azon nyilatkozattal, hogy ő ugyan úgy nyilatkozott, de csak 6 szem között. És csak személyes nézete volt s e komoly esetre épen nem kellett volna hogy okot szolgáltasson. — Egyébiránt kész a minisztériumnak bizalom nyilatkozatot adni, mind­addig, mig az a törvényes tért el nem hagyja. A miniszterelnök 2­or is egy világos votum mellett van, mire Vernesco következő javaslatot tesz: „A minisztérium által tett nyilatkozat követ­keztében, hogy beadta lemondását és a fejedelem ennek el nem fogadása melletti ragaszkodása, vala­mint a minisztérium azon nyilatkozata következté­ben, hogy a minisztériumnak a kamara szavazatot adjon, ha várjon számíthat e a gyűlés bizalmára és segélyére, — a kamra kinyilvánítja, hogy a minisz­térium bírja bizalmát és azonnal napirendre tér át.“ A javaslat 89 szavazattal 4 ellen elfogadtatott, 6 követ nem szavazott. HÍRHARANG. ,** A helyben állomásozó hadfogadó pa­rancsnokságnál ezideig 14 fiatal ember adta be bizonyítványait az egy éves önkénytesekhezi felvé­tel végett. ** A sétatéri részvényes társulat legközelebbi nagygyűlésén határozatba ment, hogy a sétatéri „Rozália szigeten, még a tavasz folytán lövölde állíttassék fel. A kivitel s a tervek fe­letti végleges megállapodásra új közgyűlés fog tar­tozni. A társulat továbbá részvényeinek számát 90 ről 150-re fogja emelni, úgy azonban, hogy a régi részvényesek elsőségi joggal fognak bírni az új részvényekre. A sétatéri zene­állvány, mely ren­deltetésének nem felel meg, a lövölde közelébe he­lyeztetik át a felállítandó étterem mellé, helyébe pedig czélszerűbb fog építtetni. Az erre vonatkozó tervezetek a közgyűlésnek már be is vannak mu­­atva. A jövő tavasz tehát új lendületet fog adni sétaterünknek, s egy hasznos intézet, a lövöldével gazdagodik Kolozsvár. Az eszme régi az igaz, de most a kivitel érdeme tagadhatatlanul Haller Károly tanár úré, ki fáradhatatlan buzgalommal küzdött meg a lövölde létesítése előtt állott aka­dályokkal. Óhajtjuk, hogy a legközelebbi hónapok megszerezzék Haller polgártársunknak azt az örö­­met, hogy gyönyörködhessék közönségünkkel együtt az első lövész-ünnepélyen. *** Az itt állomásozó katonatisztek közül többen, kik az ezred nyelvét elsajátítani ké­pesek nem voltak, folyamodtak saját szülőföldjük­re más ezredhezi áthelyeztetés végett. A birodalmi hadügyministérium azonban kérvényeiket visszauta­sította, azt adván feleletül, hogy keressenek azon ezrednél, hová menni kívánnak, olyan tiszteket, a­kik velük cserélni fognak. íme, ilyen szépen váltja be a közös kormány adott szavát!­­ A szép példa vonz. Pojána erdélyi köz­ség is tiszteletbeli polgárainak sorába kívánja vá­lasztani Bratiano Jánost a „nagy románt.“ © „Az erdélyi múzeumegylet év­könyvei “-nek ötödik kötetéből az első füzet Bras­­sai Sámuel, múzeumi igazgató szerkesztése alatt megjelent. Tartalma a következő: Emlékbeszéd Mike Sándor felett Szabó Károlytól; A mezőség Hermann Ottótól; Állattani közlések Hermann Ot­tótól; Az erdélyi közkönyvtárak régi magyar köny­veiről Szabó Károlytól. E czikkeknek német kivo­natai és két díszes rajztábla mellékelvék a becses füzethez, melynek bolti ára csak 1 frt. , •,°rBr?nBieur Roussel bukaresti franczia tett^honnét ^ nejével egyUtt Bra880ba érke-Bili­nr, Napoleon "m. 411 keresztelésének. J ^szülöttje ünnepélyes □ Binder Mihály és n országgyűlési képviselők pár na^ot,ett volt berválasztóik gyűlésének törvén^'if11 számoltak dolgaikról. yholási viselt . Az időnek ugyancsak hóbortos kedve _ 04 — van. Folyó hó 16 án a legszebb meleg és derült napra viradtunk, délben nekieredt a szél, beborult az égboltozat s roppant, a házak fedeleit megrázó vihar között hullott a hópehely. Cserepe­ket szaggatott le a házak fedeleiről, s a magyar­­utczában vásárra kirakott fazekakat játszva emel­te a magasba és sújtotta a házfalakhoz. A szép derült idő ugyancsak zordon arczet öltött e vihar A posta­közlekedés szabályzása Kolozsvár és Szeben között, tekintettel az első érd. vaspálya menetrendébe. Az eddigi posta összeköt­tetés Szeged és az alvinczi pályaudvar között e hó 14-től fogva megszüntetett s e helyett a károly­­fehérvári pályaudvar jelöltetik ki oly pontnak, hol a postamenetek az erdélyi pályaudvarhoz csatla­koznak. Ezekből az alvinczi pályafői postahivatal Károlyfehérvárra helyeztetik át, s Alvinczen egy k. postahivatal állíttatik fel. Továbbá Szeben és Kolozsvár között naponkint kétszer fog közlekedni a levél- és személyposta. Az első csak 3­4 utazónak felvételére Szebenből berendezve, napon­kint reggel 6 órakor indul ki, harmadfél órakor Károlyfehérvárra érkezik, csatlakozva a vonatoknak Aradról megérkezéséhez. Aztán mint malle posta, mellyel 7—8 utazó szállítható a vasúti vonatok megérkezése után két órával, tehát 4 órakor dél után indul ki Károlyfehérvárról, éjjel 11 '/a órakor Tordára érkezik s reggel 3 órára Kolozsvárt van. — A második mint malle-posta 7—8 utazóra van szánva, kik közül legfeljebb 4 vehető fel Ko­lozsvárig, este 6 órakor megy el Szebenből, reg­gel harmadfél órakor Károlyfehérvárvárra ér, csat­lakozva a Károlyfehérvárról Aradra menő vasút­vonathoz. Itt személyszállításba megy át, 3­4 utazóval, hozzá adatván egy személyszállító kocsi. Reggel 3 órakor kiindulva, tizenegyedfélkor Tor­dára, másfél órakor pedig Kolozsvárra ér. — Ko­lozsvárról az első 7—8 utazóra szánva, kik kö­zül legfölebb 4 vehető fel Szebenig, délután 4 órakor indul el, nyolczadfél órakor Tordára s reg­gel 2­/2-kor Károlyfehérvárra ér, s csatlakozván az Arad­ felé induló vasútvonalakhoz, egy órával később elindul s déli tizenkét órakor Szebenben van. A második csak 3—4 utazóra berendezve, reggel 3 kor megy el Kolozsvárról, hetedfélkor Tordára ér s délután l*/a órakor Károlyfehérvárt van, onnan 7—8 utazóval 3­/2 órakor megy tovább és éjfélre Szebenbe ér.­­ Dr. Pataki Dániel­nek, Erdély főorvo­sának egészségi állapota a fővárosi kúra által any­­nyira helyreállott, hogy pár nap múlva Kolozs­várra visszatérve újból átveszi hivatalát.­­ A temesvári értekezletről A temes­vári nemzetiségi conventiculum elnöksége a gyűlés határozatait már elküldötte Andrássy ministerel­­nökhöz. A gyűlésen Babosiu, volt képviselő is tett egy határozati javaslatot, mely, egy tudósí­tónk szerint, következőleg hangzik: „A váda­kat, melyek ellenünk, románok ellen különböző oldalról emeltetnek, hogy t. i. ügyünk és küzdel­münk annak érdekében támadást foglal magában a trón és haza ellen, nemzetünk múltja és jelene határozottan megc­áfolja, s tendentiosus rágalmak­nak bizonyitja. A gyűlés a haza érdekében azok fölött mély sajnálatát fejezi ki, de az igazság ér­dekében azokat egész erélylyel visszautasítja.“ □ A keleti marhavész Erdélyben a mult január hó 2-ik felében már csak egyedül Hunyad­­megye környékére szorítkozott és jelenleg ezen megyének még Valisora, Bábolna, Furksora és Kri­­vadia községeiben uralkodik, a­hol is január 31-n még 11 részes marha maradt orvosrendőri fel­ügyelet alatt. □ Utazók és iparosok ismételten pa­naszkodnak azon önkényes megadóztatások ellen, melyekkel a felső­ tömösi veszteglőintézet a határ­szélen behozott áruczikkeket tisztítási illetékek és napidíjak fejében meg szokta terhelni. Valóban ide­je volna már, hogy a kormány a veszteglőintéze­tek czélszerű szabályozása által legalább részben elhárítsa a határszéli kereskedésünket anynyira zsibbasztó, igen gyakran ész- és czélszerűtlen aka­dályokat. *** A kolozsvári m. k. gyógyászati akadémia rendes tanára s több tudományos tár­saság tagja, dr. Láng Gusztáv, f. hó 5-én esti 8 órakor, élete 31-ik évében, Pozsonyban, szülői kö­rében, vízkórban jobb létre szenderült. Elhunytát a szülők s rokonokon kívül, különösen a nevezett akadémia növendékei fájlalják, mert benne egy mélytudományú szakférfiút, előadásaiban tapintatos és minden tekintetben szeretetreméltó tanárt vesz­tettek. E veszteségük fölötti fájdalmuknak — Forray Géza, másodéves növendék által fogalmazott—a boldogultnak szüleihez intézett részvétnyilatkozat­ban adtak kifejezést.­­ Az érd. kir. Ítélő táblánál 1869. évi febr. 10-re és következő napjaira a következő ügyek lettek előadásra kitűzve. I. Az első osztály,­ban. Előadó k. t. ülnök Kabos László által. Sibi­sán Józsefnek Rácz György elleni 2 pisztoly visz­­szaadása iránti keresete. Budai József és társának Barabás József és társa elleni zálogkiváltási Ügye. Jámbor Jánosnak a k. kincstár elleni igény kere­ste. Bardóczszéki hatodbirtokosságnak André Mi­hály e. végrehajtás II. Almási Amáliának Mósa ■erencz e. végrehajtásos ti. B. Bánffi Jánosnak eres József e. zárlati ügye. Kagerbauer Mihály­nak Grácza Emilia e. végrehajtásos u­. Maurer Gá­bornak Knoll Károly e. 2000 frt iránti keresete Ugyanannak ugyanaz e. 300 frt iránti ügye. Elő­adó k. t. ülnök Móga Demeter által: Jancsó An­talnak Jancsó György e. fekvők feletti U. A dévai királyi uradalomnak Moldován Izailla e. 150 frt kötbér i-­ü. Az országos pénzalapnak Oltyán Lász­ló e. 229 frt 42s/10 kr. i. U. Késmárki Ferencznek Pál Immre elleni 12 frt 33 kr. i. u. Sándor Domo­kosnak Elek Lajosné e. 30 frt 95 kr. i. U. Faczó Sándornak Forró István e. 80 frt 23 kr. i. U. Nik Ferencznek Szentpéteri Kristóf e. 117 frt 43 kr. i. U. Veres Pálnak Kis József e. 200 frt i. pere. Előadó k. t. ülnök Bodolla János által: Sgalitzer Samunak Bárdosi János e. betáblázási U. Léczfal­­va községének N. Borosnyó községe e. birtokb. és 249,283 frt i. pere. Roth Márknak Goró Lajos e. 100 frt i­ pere. Molnár Ferencznek Knebel Zsig­­mond e. 60 frt i. U. Kincstári ügyészségnek Szen­­kovics Bogdánná és Király János e. U. Demény Katalinnak és testvéreinek b. Löwenthal Samuné e. 1282 frt feletti U. Labancz Jánosnak Nagy Do­­m­okosné e. tulajdonjog­i. keresete. Kis Károlynak Márton Marczi és társa e. bh. U. Alzner Reginá­nak Csongrádi István elleni 780 frt i. U. Petrik Juonnak Petrik Danilla e. 48 frt i. U. Tóth Ger­gelnének Mikola József e. birtok feletti pere. Ko­vács Ferencznek Krajlik János e. kártérítési Ügye. Galiszter Lajosnak Fülöp Samu e. 1000 pert i. u. Bárány Mártonnak Szilasi János e. kártérítési pe­re. Előadó k. t. ülnök Dózsa Dániel által. Istvánfi Istvánnak Kozák Tódorné e. adósságos pere. Be­nedek Gyulának Anna Juon lui Hanics e. adóssá­gos pere. Ráduly Sárának László András e. gyer­mektartás feletti pere. Daczó Ferencznek Pap Elek e. bh. p. Kovrig Ignácznak Kovrig Veronika e végrehajtásos U. Sinon Józsefnének Erdős Lajos e bh. U. Román Petrunak Ábrahám Torna e. bh. p Gábor Andrásnak Bak Sámuel e lakbérfelmondá­sos ügye. Kovács Dánielnek Albert Mihály e. per költségek feletti U. Koncz Lajos­ és Rozáliánál Henter Mihály örököse e. 173 frt 30 kr. i. ügyek Gedő Zsuzsánnának Lászlóczki Dániel e. végrehaj­tásos U. Bálintzi Károlynak Benkner József e. kir adó megfizetését tárgyszó Ugye. Előadó k. t. ül­nök Ferencz Károly által: H.-Keményfalva közsé­gének H.-Abásfalva községe e. szolgalmi jog­­. A Birtalan Juliánodnak Birtalan Mihályné e. zárlati Ugye. Ifj. Abódi Istvánnak Oltyán János és társa e. haszonbérhátralék feletti U. Májer Márkusnak üzv. Szabó Gligáné e. végrehajtásos U. Krajnik Máriának Tamasin Nikuláj e. végrehajtásos U. Gr. Kán Farkasnak Csingor Josif­lus Ábrahám e. bh. U Lichter Dávidnak Görög Péter e. végrehajtásos U. Zahn Onitiunak Koszté Nutzia e. fekvők i. p. Sándor Istvánnak Bere István e. fekvők i. pere.­­ Az erdélyi nemzeti muzeum k­ö­l­­tségvesté 1869re. Bevételek: 300 pft névértékű nemz. kölcsön kötvény kamatja ... 12 frt 45 kr. 20250 frt n. é. urb. papír kam. föl0 frt — kr. 500 frt magyar földhitelintézeti záloglevél kamatja . . . 155840 frt kiadott kölcsön kam. 9350 frt 40 kr. 17320 frt befizetetlen alapítvány kamatja............... 866 frt kr. 400 részvény......... 2000 frt kr. Bevételek összege: 13266 frt — kr. Kiadások: I. Rendszeres fizetések. 1. Szállásbérek . • 1800 frt. 2. 3 hivatalnok fizetése 3000 „ 3. Pénztárnok „ 4 Segédszemély. „ 5. Kertész „ 6­ 2 szolga n 7. 2 kertészlegény „ 360 „ 8040 frt. II. Átalányok. 1. Igazgatás . • 300 frt 2. Utaztatás . • 400 „ 3. Beruházás . . 400 „ 4. Könyvtár • • 1000 „ 5. Természetiek tára 800 „ 3- Régis­égtár . . 500 „ 7. Kert . 150 „ 8. Épületfenntartás 300 „ 9- Kiadvány . • 600 „ 10. Rendkívüliek . 400 „ 5050 frt 13090 frt Marad. . 176 frt 35 kr.­­] Uj földesur lesz nem sokára Alsó-Fe­­hérmegyében; a „Feder.“-ban ugyanis olvassuk, hogy egy erdélyi jeles román meg van bízva a drasgói domíniumot a hírhedt Bratiano számára megvásárolni, s ezért a kivontató 25,000 arany már kezei között is van. Sok szerencsét kívánunk A. Fehérmegyének Bratianohoz s Bratianonak e nemes megyéhez!!! A Macellariu Illés nemzetiség körüli rop­pant érdemeiért a bukaresti torna- s lövész-egylet tiszteletbeli tagjává lön megválasztva. Ezután hát remélhetőleg még több bakot fog lőni! Mme Mesnier Valléry jeles külföldi munkatársunk, ki most erdélyi utazását írja, álta­lunk felhívást intéz a fényképészethez, hogy erdé­lyi tájakról, különösen Brassó, Hátszeg és Abrud­­bánya vidékéről szíveskedjenek neki tájképeket postai utánvétellel küldeni, Párisba, Ilive­fontaine St. Georges N. 35. 600 1500 300 480 360 27 frt 50 kr. Február 17 A közönség köréből. *) Valami „Osten“ nevű hírlapban többek kö­zött valaki azt is állítja, hogy S___ tanár úrnál levő nehány román tanulónak —, „kik egy szót sem tudnak magyarul“ — naponta magyarul kell imádkozni az egységes magyar államért.“ Ezen szerencsétlenek mi vagyunk ! Igaz ugyan, hogy naponta kérjük háromszor az Istent, hogy adjon nekünk erőt és kitartást, mi­szerint szorgalmasan tanulva „becsületes emberek, — hasznos állampolgárok, — és buzgó honfiakká váljánk“; igaz továbbá az is, hogy esedezünk: „áldd meg közös magyar hazánkat békével, bőséggel, koronázott királyunkat bölcsességgel, nemzetünket minden szellemi s anyagi javakkal;“ igaz végre, hogy kérjük a királyok királyát, „hogy ne feledkezzék meg árva nemzetünkről, a melyet mostanig minden ellenség ellen csodálatosan oltal­mazott, de nem igaz, sőt szemtelen hazugság az hogy mi magyarul nem tudunk. Tudunk ám, és tudjuk jól, mit imádkozunk, és az, miért Istenhez fo­­hászkodunk, szivünkből fakad. Azért mert közös ma­gyar hazánkat és koronázott apostoli királyunkat Isten oltalmába ajánljuk — még mindig jó romá­nok maradunk, — de az „Isten“ hivei nehezen leszünk. I.­Szeben, 1869. Február 12 én. Gragu­s August, Krizsa István, Oprişiu Miklós, Drágíts Péter, Dávid József, a n. szebeni m. kir. államgymnásium növendékei Mi újság túl a Királyhágón? — Honvédünnepély Aradon. E város 1349 febr. - án megtámadtatván, megmaradását csak a honvédek vitézségének köszönheté. Ez em­­lékezetes nap 20 ik évfordulóját ünneplé a város febr. 8-án, s az ünnepélyt az agg Boczkó Dániel megjelenése e városban csak emelte, ki mint kor­mánybiztos a megmentésnek fűrészese volt. A vá­ros Ünneplés szint öltött. A honvédegylet, tűzoltó­­kar és dalegylet testületileg zászlóik alatt a főté­ren összegyűlve egyesültek, kikhez ezehek és szám­talan egyesek csatlakozva, a menet a tűzoltók ze­nekarával élén, 9 óra után szép rendben a hely­beli sirkertbe indult. Itt a kápolnában isteni tiszte­let tartatott, végeztével a honvédek sírjához vonult a menet, hol a sir beszentelése és halotti ének eléneklése után Vas István, a honvédegylet alel­­nöke tartott alkalmi beszédet. Ezután az agg Bocz­kó Dániel, febr. 8-kának egyik hőse, ki e napra 80 éve daczára, Arad kérésére megjelent, lépett a sirdombra. Megható volt látni a tisztes öreget, ki beszédét azzal végzé: „Éljen a haza!“ mit ezer meg ezer „éljen“ viszhangozott. Innen Vas István felhívása folytán a szomszéd gör. kath. temetőbe, hol a febr. 8-án 1849-ben elesett szerbek vannak eltemetve, indult a menet s itt először sőt. Petro­­vita Tivadar szerb lelkész tartott beszédet szerb nyelven, azután pedig Vas István kiemelvén beszé­dében, hogy e nap legyen az engesztelődés napja, felejtsük el a múltak keserveit s testvérileg egyet­értve igyekezzünk a haza boldogitására. Ezzel az ünnepély befejeztetvén, a menet azon rendben, a mint jött haza távozott. — Választási adomák A választás za­jából egy egy vidám adoma is kikerül. Állítólag Baranyában történt, hogy két földmives, egy jobb- és egy baloldali, együtt mentek az erdőre fáért. Egyiknek azonban fával rakott szekere megfenek­lett. Vontasson ki kend­ő­kéri a másikat, majd visszaszolgálom. Szívesen — felel ez, ha kend is pártunkra áll s jelöltünkre szavaz. Ez fejvakarva ígérte. Nem addig ám — mondja amaz, bicskájá­val ostornyelére keresztet faragván, hanem esküd­jék meg kend erre a keresztre. Mi volt mit tenni, az elsülyedt szekerü reáesküdött s a másik kivon­tatta ; igy egy párton ballagtak aztán haza. — A másik eset állítólag Erdélyben történt, hol egy be­teg úri­ember orvost hivatott." Ez, mielőtt rendelt volna, politikai vitába ereszkedett, s miután meg­tudta, hogy pátense nincs vele egy párton, vette a kalapját s betegét a faképnél hagyta. — Hogy a nősüléseknél nagy szerepet játszik a pénzkérdés, bizonygatást sem szükséges. Hanem oly mennyasszonyalku, mint Asabachban Steyertől egy órajárásnyira végbement, mégsem mindennapi. Egy szerető jegyespár már háromszor ki volt hirdetve, erre X-nek eszébe jut, hogy jó volna Y. helyett haza vinni a menyasszonyt. Fel­kereste­­a vőlegényt s kérdte, mily áron engedné át menyasszonyát. 600 írtért volt a felelet. X. csak 250 frtot ajánlott, végre hosszas alku után 450 írtban megegyeztek. 8 nap múlva a menyasszony Y. felesége lett Oh élet költészete! _Német regények magyar szerzőtől. Lipcséből Pardubitz kiadó Kászonyi Dániel hazánk­fiának két művére hirdet előfizetést egyszerre. Mindkettő regény lesz, az első humoristikus, e cím *) Midőn e rovatunkat a közönségnek közérdekű ügyek­re felajánljuk, kijelentjük egyszersmind, hogy minden e rovat­ban közölt czikkekért csak a sajtóhatóság irányában vállal fe­­lültfelséget a szerk.

Next