Magyar Polgár, 1869. július-december (3. évfolyam, 77-154. szám)
1869-10-22 / 125. szám
125-ik szám la ügyét, miért nem gondol kormánya harmadik évében elvégre valahára azon nyomasztó osztrák adórendszernek czélszerűbb felváltására, melynek hátrányos voltát oly szépen bebizonyitá, — mielőtt a fináncztárczához eljutott?! S miért tett a közelebbi tőzsderázkódáskor az ily szilárdan álló magyar financzia oly keveset a honi pénzpiaczok zavarának szüntetésére? Egyébként az interpellate, mit Irányi Dániel a ház ezen ülésében benyújtott, s melyet válasz végett a pénzügyminister átvett, egy kis zavarba hozandja dicsekvő excellentiáját. „Szándékozik-e — kérni az interpellare és milyen intézkedéseket a m. kir. pénzügyminister úr a törvényhozásnak ajánlani, hogy a hazai ipar és kereskedelem érdekében, a magyar pénzügy az osztrák nemzeti banktól függetlenítessék.“ A Lónyay úr által fényesen vázolt magyar financzia csak jogosult egy önálló magyar nemzeti bankra?! —A pártok conferentiái a tárgyalásra kerülő törvényjavaslatok felett vitáznak. A balközép múlt vasárnapi értekezlete Iványi Dánielnek a botbüntetés eltörlésére vonatkozó javaslatát magáévá téve. Ezt pártolandja az igazságügyére ellenében. Iványinak a vallásegyenjogúsításra nézve beadott javaslatát szerkezetének hiányai miatt nem tette magáévá. A párt e kérdésben saját javaslatot készít, s azon határzati javaslatot teszi, hogy a kormány az országgyűlésnek még ez ülésszaka alatt adjon be a polgári házasság behozatala s a szentszékek megszüntetése ügyében törvényjavaslatokat. A deákpárt oct. 18 -i értekezlete is elveté Iványinak a vallásegyenjogúsítás tárgyában beadott javaslatát. A kormány maga fog e tárgyban javaslatot készíteni. Erdélyi közélet. Középlak, oct. 8. A „Kolozsvári Közlöny“ 121 ik számában a vidéki levelezések közt Szemerjai név alatt brassóvidéki tudósító azt írja, hogy a sorozás Brassó vidékén is beállva, most nem oly zsíros monopol, mint ezelőtt t. i. a provisorium alatt volt, ennek ellenkezője bebizonyitására nem tehetem, hogy elhallgassam, miszerint a provisorium alatt a reclamátiókért csak két */. 2 frtot fizettek, pedig nem volt ministerialis utasítás s a bezirkerek 5 forintot is vettek, most pedig több járások alkotmányos szolgabirái nem figyelve az 1867-ki alkotmányos sorozás végrehajtására kiküldött magyar felelős ministerialis utasításra, mely szerint reclamatiókért csak két frt fizetés engedtetik meg, három forinttal fizettették magukat s a reclamatiókhoz meg kivántató nyomtatott ivekért külön 25krral, senki azért az illetéket kérdőre nem vonta. Legyen tudósító úr nyugodt, hogy ha a provisorium alatt elég kihágások történtek, de a jelen alkotmányos világban is a nép sorsa könnyítve nincs, sem a törvényes eljárásoknál, mert most is egyszerre két három külön ügyben kiszállott hivatalnokok ugyanazon egy eljárások alkalmával, mint a provisorium alatt, külön számítják fel napi illetéküket és utazásukat; az adó által pedig még terhelve van, mert jóllehet a személyes kereset adó a mindent nyert, felszabadult polgároknál lejjebb szállott, a mindent vesztett birtokos osztálynál háromszorosan sőt négyszeresen is növekedett, a földadó pedig a pótlékkal együtt csakis 20%-ról 22-re szavaztatott meg az alkotmányos parlamentáris országgyűlésen, következőleg az alkotmányos életnek a megkezdett vasút és nevelési ügyet kivéve, nem sok áldása van a népre kiterjedve, sőt ha valaha a bureaukratia fejét fenn hordozta, most, midőn szóval demokrata szerepet akar külsőleg minden hivatalnok játszani, szintén több hivatalnál bureaucraticus eljárásra lehet találni. Egy volt megyei hivatalnok. A kolozs-monostori magy. kir. gazdasági tanintézet tervrajza. Intézet czélja: egyrészről az intézetbe felvett növendékeket lehetőleg a mezei gazdaság minden ágában előjövő mindennemű teen. műveletekkel gyakorlatilag megismertetni, s a gyakorlatban napirenden levő műveletek körül előforduló műszaki kézfogásokba beleoktatni (gyakorlati tanfolyam); másrészről viszont ezen gyarlati oktatás alapján és kapcsolatban azokat, a mezei gazdasági üzlet sikerrel való vezethetésére ma már nélkülözhetlenül megkívántató tudományos ismeretek megszerzésére vezérelni. (elméleti tanfolyam.) II. A tanfolyam tartalma: három évre, terjed, és pedig: 1) az első év kiválólag a gyakorlati oktatásra van szánva, oly módon azonban, hogy míg egyrészről a növendékek lehetőleg a mezei gazdaság minden ágában előforduló mindennemű teendőkkel és műveletekkel gyakorlatilag megismertetnek, s az év folytán a mezei gazdaságban napirenden levő műveletek körül előjövő műszaki kézfogásokba tényleg begyakoroltatnak, addig másrészről gondoskodva lesz arról is miszerint a növendékek maguknak az elméleti tanfolyam tartama alatt előadandó tantárgyak teljes megértésére netán hiányzó előismereteket megszerezhessék, és igy a különböző fokú előképzettség _ 530 — növendékek ismeretei lehetőget az intézetbe lépőleg kiegyenlíttessenek. 2) A második és harmadik évben az elméleti oktatás lép előtérbe, azonban az összeköttetés az elméleti és gyakorlati oktatás között ez években is a lehető legbensőbb marad. ITT. Az oktatás módja: 1) A növendékeknek a gyakorlatbani foglalkoztatása az első, vagyis gyakorlati tanfolyamban: a) E tanfolyam közvetlen vezetését a gazdasági intéző viszi. Ö osztja és állítja be a növendékeket a munkába, ő gyakoroltatja be velük a műszaki kézfogásokat, s magyarázza meg nekik az egyes műveletek czélját, valamint az ő feladata legközelebb felügyelni azok előmenetele s erkölcsi magaviselete fölött is. b) Az intézetbe felvett növendékek az intézeti gazdaságban naponkint előforduló mindennemű az intéző által számukra kijelölt munkálatokban részt venni, s épen ezért a naponta történő rendelkezéseknél is kivétel nélkül jelen lenni köteleztetnek Természetesen a növendékeknek az egyes munkákhozi beosztásánál, úgy a munka időtartamát, mint a munka minőségét illetőleg is, az ifjak testi ereje, jövendő feladata, s az intézet czélja, mindenkor szem előtt lesz tartva. c.) Minden növendék tartozik egy, az igazgatóság által előírt alakban rovatozott munkanaplót vezetni, melybe a gazdaságban naponkint foglalkoztatott igásfogatok és cselédeik, s kézi munkások számának naponkint bejegyezve, s a naponta végbe vitt munkálatoknak részletesen felsorolva kell lenni. Ezen munkanaplót a tanfolyam vezetője hetenkint egyszer átnézi, s annak vezetésére vonatkozó véleményét, a szükséges felvilágosítás szolgáltatása mellett bejegyzi. A munka naplón kívül a növendékek még üzletviteli jegyzőkönyvet is tartoznak vinni, a gazdaságban találtató különféle mivelési ágaknak az évfolytáni mivelése, gondozása, valamint haszonvétele és terméseredményeiről. Ezen jegyzőkönyvbe p. o. a szántóföldeket illetőleg, minden egyes tábla vagy részlet térrajzának belé kell vezetve lenni, feltüntetésével annak, hogy minden évben mely és hányad részébe mi volt belevetve, továbbá fel kell jegyezve lenni az ilető táblán folytatott vetésforgásnak, valamint annak is, hogy mily mivelés és trágyázásban részesült az, és végre, hogy milyen volt rajta a termés, és pedig a gabonafajokból kereszt, s a takarmányfélékből mázsa számra. Az ekként feljegyzett tapasztalati adatok azután különféle kiszámítások alapjául szolgálnak. Végre egy külön füzetke arra szolgál, hogy abba a növendékek az egyes munkálatok czélja; egyes növények termelése körüli fogások , gépek haszonvétele s mikénti alkalmazásáról sat. a tanfolyam vezetője által tartott magyarázatokat, értekezéseket, emlékezetekből bele vezessék, s egyes kirándulások alkalmával szerzett tapasztalataikat abba bejegyezzék. Ezen frzetkét, valamint az épen érintett jegyzőkönyvet is az intéző legalább tiavonkint egyszer átnézi, s véleményét ezeknek vitelére vonatkozólag is bejegyzi. A napló rovatait a növendékek a munkából estve haza térve, naponkint kötelesek kitölteni, s a jegyzőkönyvbe tartozó adatok bevezetése, s a füzetkébe tartozók fogalmazása ellenben oly napokon történik, midőn esőzések vagy más okoknál fogva a növendékeket egyébként eléggé elfoglalni nem lehet, d) A mezőn előforduló munkáknál a növendékek egyszerre nagyobb számban foglalkoztatnak, oly módon történvén e foglalkoztatás, miszerint a munka alá vett területből, az ifjak általi bemunkáltatásra mindannyiszor egy bizonyos, a munkába állított növendékek számával arányban álló rész külön szakíttatik. Ezen területen azután a tanfolyam vezetőjének felügyelete alatt , utasítása szerint végzik a növendékek a napirenden levő munkát. c) Az egyes állattenyésztési ágak kisebb-nagyobb terjedelméhez s ahoz képest, amint időnkint az azok gondozása, s tenyésztése közöli teendők követelik, vagy az állattartás czélja kívánja, az istállókban is hetenkint felváltva egy, két vagy több növendék foglalkoztatik, kik úgy az állatok etetése s gondozása, valamint azok tartásából felmerülő munkában is részt venni, s egyszersmind az ez idő alatti takarmányzás minősége s feletetett takarmányszerek mennyiségéről, s p. o. a tehenészetben a naponkinti fejési eredményekről is jegyzéket vinni, és azt naplójukba bejegyezni köteleztetnek. Az istállókban előforduló teendőkhöz beosztott növendék kötelessége továbbá a naponkinti tejési eredményeket, valamint a naponta s fejenkint az állatok részére kiszolgáltatott takarmányadagok mennyiségét is, a folytonos nyilvántartás végett az istállókban e czélra kifüggesztett táblákra, — és pedig a fejési eredményeket naponkint, a takarmány adagokat pedig az időről-időre történő változtatás szerint, — feljegyezni. Végre az istállókban foglalkoztatott növendékek kötelességei közé tartozik a trágyakezelés is. f) Egy növendék naponta felváltva az udvari szolgálatot teljesiti. Ennek kötelessége a gazdasági intéző rendelkezését az igás- és kézimunkaerő fölött, az e czélra az intézet csarnokában kifüggesztett táblára naponkint följegyezni, s a szerint, a mint az ifjak egy vagy más munkával foglalkoztatnak, ezt az ifjak napontai munkálatainak kimutatása végett vezetett naplóba név szerint bejegyezni, — úgyszintén az udvari szolgálatra rendelt növendék van megbízva azzal is, hogy az igazgató és gazdasági intéző közötti folytonos érintkezés tekintetében Vezetett jegyzőkönyveket bizonyos órákban bemutassa, valamint e növendék feladata az időjárás minden tényezőinek folytonos figyelemmel kisérése tekintetéből vezetett napló rovatainak kitöltése is. 2) A növendékeknek a gyakorlatbani foglalkoztatása a második és harmadik vagyis elméleti tanfolyamban. Az elméleti (2. és 3 ik évi) tanfolyamból a növendékek gazdasági külmunkákra csak annyiban alkalmaztatnak, mennyiben azt azok további tudományos kiképeztetése megkívánja, hogy azonban a növendékek ezen időtartam alatt is, a gyakorlattal folytonosan a legbensőbb összeköttetésben maradjanak, részint pedig hogy magukat a gazdasági levelezés, egyéb irodai munkák, s kivált a könyvvitelben belegyakorolják, heten kint felváltva más más két növendék mind a két tanfolyamból az irodába rendeltetik. Ezek az előadási órákat kivéve, a részükre eső egész idő alatt az irodában kötelesek tartózkodni, s mig a másodévesek főleg levelezésekre s apróbb irodai munkákra alkalmaztatnak, addig a harmadévesek kiválólag a könyvvezetéssel foglalkoztatnak, mely czélra az intézeti gazdaság számadási könyvei külön példányban állíttatnak ki. Ezen számadási könyvek azután kellő ellenőrizhetés végett, vagyis hogy bármikor is lehessen mutatni, hogy az egyes növendékek mily pontossággal vezették a reájuk eseti idő alatt a könyveket, ezek az illető hetes könyvvezető ifjak által aláíratnak. Ezenkívül köteleztetnek a növendékek, úgy a gazdaságban történő mezei munkákat, mint az állattartást is folytonosan éber figyelemmel kisérni, mely tekintetbeni követelménynek viszont hogy mennyire tettek a növendékek eleget, arról a hetenként szombaton délután tartandó colloquiumok alkalmával teend módjában a tanári testületnek meggyőződést szerezni. 3) A gyakorlati tanfolyambeli növendékek elméleti oktatása két részre oszlik, tudniillik: a) benn az intézetben tartandó rendszeres tudományos előadásokra, és pedig a téli félévben: a ) számtan, természettan, növény- és állattanból, s a nyári félévben: a gyakorlati mértan, a meteorológia , a növény- és állattanból, b) a munkakörben történő felvilágosításokra, melyek részint a mezőn az egyes napirenden levő mezei munkák czélja, s legczélszerűbb mikénti teljesítésére, továbbá a különféle gépek, eszközök mi czélra, mikénti legelőnyösb használatára, s benne az állatok okszerű gondozása és tartására vonatkoznak, részint a naplók átnézése alkalmából történő, szintén teljesen gyakorlati irányú magyarázatokra szorítkoznak, melyeket a növendékek, valamint az egyes kirándulások alkalmával szerzett tapasztalataikat is, amint már fentebb érintve volt, az e czélra rendelt füzetkébe esetről esetre leírni, s a tanfolyam vezetőjének bírálat végett bemutatni tartoznak. Ezenkívül a növendékek különféle gazdasági kiszámítások, s gazdasági eszköz-, gép- és épületrajzok építésével is foglalkoztatnak. 4) A második és harmadik évi tanfolyamban a következő tantárgyak a következő csoportosítással adatnak elő. A második évben: általános és gazdasági vegytan, ásvány- és földtan, átalános és részletes növénytermelés és rétmivelés, s ezzel kapcsolatban a kiszárítási és vizesítési miveletek, átalános és részletes állattenyésztés kapcsolatban a tejhasznosítással, gazdagépészet és építészet s a kertészet. A harmadik évben: nemzetgazdaságtan, gazd. Üzlettan s könyvvitel, erdészet, gazd. ipar- Üzlettan, állat egészség és gyógytan, agrariális és közjogi törvények s gazd. statistika, szőlőmivelés, borkezelés, hal széhtenyésztés. A növendékek elméleti oktatása: 7 rendes, és két segédtanár, és az intézeti kertész által történend, nevezetesen: a) Az igazgató, egyszersmind tanár, előadja: a nemzetgazdaságtant, gazdasági üzlettant és a gadasági könyvvitelt, b) A gazdasági intéző, ki az intézeti gazdaság vezetésével van megbízva, s egyszersmind a gyakorlati műszak tanára előadja: a szőlőművelést és borkezelést, méhészetet és tejhasz□ositá8t. c) Az állattenyésztés tanára előadja kapcsolatban az állatboncz- és élettannal az átalános és részletes állattenyésztést, s az állategészség- és gyógytant. d) A földmivelési vegytan tanára előadja : kapcsolatban a szerves és szervetlen vegytannal a földmivelési vegytant, ásványtant és gazdasági iparüzlettant. e) A növénytermelés tanára előadja: kapcsolatban a föld- s talajtannal az átalános és részletes növénytermelést s a rétmivelést. f) Az erdészet tanára előadja: az erdészetet, kertészetet, a szám- és gyakorlati mértant, a a vizesítési és kiszárítási miveleteket. g) a természettudományok tanára előadja: a gazd. természettant, az állattant, kísérve a szükséges microscopiai vizsgálatokkal, s a növénytant kapcsolatban a növényboncz-, vegy- és élettannal, s a haltenyésztést, b) Az első segédtanár előadja: a gazdasági gépészet és építészetet, s az építészeti és gépészeti rajzban ad oktatást, i) A második segédtanár előadja: az agrariális és közjogi törvényeket, s a gazdasági statistikát. k) Az intézeti kertész végre, a kertészeti gyakorlatból ad oktatást. 5) Gyakorlati taneszközökül szolgálandnak a) Az intézeti m. e. 755. kat. holdra terjedő bérgazdaság, mely mig egyrészről úgy talajának minősége, mint fekvése e helyzeténél fogva is az ország viszonyait teljesen képviseli, s az ennek megfelelő mindennemű gazdaműveleti ágak üzletére alkalmas, addig másrészről, épen elhagyatott állapotánál fogva hivatva van példát szolgáltatni arra, hogy egy ily birtokban, rendes kultúra alá fogva azt, mint kell a gazdaság berendezése és kezelése körül, a kezdetlegességből kiindulva, eljárni, egyszersmind a Szamos két partján terülvén el a birtok, alkalom van szolgáltatva gyakorlatilag odautalni a víz használatának a mezei gazdaságbani kiváló fontosságára, b) Vegytani műhely, c) Gazdasági botanicus kert. d) Erdészeti botanicus kert e) Gyümölcsös és konyhakert. f) Az intézeti szőlő és pincze. g) Négy hold kísérleti telek, melyeknek berendezése az intézet megnyíltával azonnal kezdetét veszi, valamint 6) Az elméleti oktatás segédeszközeiül szolgáló különböző szakbeli gyűjtemények, s az intézeti könyvtár is a másod- és harmadévi tanfolyamok megnyíltáig be fognak szereztetni. IV. Fölvételi feltételek: legalább 17 éves kor, s 6 gymnasium vagy 5 reáliskolai osztálynak sikerrel való bevégzése; munkára képes egészséges testalkat, s jó erkölcsi magaviselet. Fölvétetik pedig az intézetbe : 1) Az erdélyi részekből (ide értve tudtunkkal az egykori kapcsolt részeket: Kraszna- Közép-Szolnok, Zaránd megyéket és Kővár vidékét. A szerkesztő, mindedik tanosztályba 12 kiválóan jó törekvésű, vagyontalan ifjú az erdélyi országos alapból, egyenkint 156 forint segélyezéssel évenkint, mely összegért az intézet convictusszerű berendezés mellett, amint az ellátás házilag eszközölhető leend, a növendékeket lakás, élelmezés, mosás, fűtés, világítás és orvosi segélylyel is teljesen elláthatni reményű. 2) Mindenik tanosztályba felvétetik még az intézeti szabad helyekre 8, iskoláit sikerrel végzett ifjú, egyenként oly összeg lefizetése mellett, mint amenynyibe az intézetnek a segélyzett ifjak ellátása tényleg kerül, ezek ezen fizetésért ugyanazon ellátásban részesíttetnek, mint a segélyezett convictusbeli növendékek. Az állami segélyben részesülő s az intézeti szabadhelyekre felvett növendékek tandíjt nem fizetnek. 3) Mindenik tanosztályba felvétetnek még külnövendékek is évenkénti 20 forint tandíj fizetés mellett. A külnövendékek élelmezésükről s lakásról maguk gondoskodnak. 4) Mind a három tanosztály részére egy-egy, már tudományosan előképzett, s jelesebb ifjú gazda vétetik fel segédi minőságben. Ezen intézeti segédek az erdélyi országos alapokból évenkint 200 forint segélypénzt húznak. 5) Az intézetben levő 12 állami alapítványi helyekért folyamodó ifjak, az iskolai és szentségi, az intézeti szabadhelyért folyamodók pedig iskolai és a szülök vagyoni állásáról szóló hiteles bizonyítványokkal felszerelt felvételi folyamodványaikat évenkint aug. hó 15 ig az intézeti igazgatónak nyújták be, ki e folyamodványoket azután az erdélyi országos gazdasági egyesületnek, — a ministeriumhoz felterjesztendő ifjak nevei kijelölése végett, — bemutatja. Az intézetbe való felvételért folyamodni csak az első évben szükséges, miután új növendékek csupán a gyakorlati tanfolyamra vétetnek fel, s az egszer megtörtént felvétel, ha az illetők magukat szorgalom, jó erkölcsi magaviselet, s átalában előmenetelük által az intézetbeni maradásra érdemeseknek bizonyítják, mind a három évi tanfolyamra érvényes. A külnövendékek csupán előleges, azonban szintén a fent kiírt határidőig benyújtandó bejelentés alapján vétetnek fel, mely bejelentés kapcsolatában természetesen, úgy a felvételi feltételeknek megfelelő iskolai előképzettségüket, mint egyébkent kiírt követelményeket is, bizonyítványokkal okadatolva tartoznak kimutatni. Az intézetbe való felnétetésükről az ifjak a folyamodások beadására kitűzött határnaptól, egy hónap leforgása alatt személyesen, s hírlapok útján is értesittetnek. 6) Az első, vagyis gyakorlati tanfolyam évenként november hétfén veszi kezdetét, s tart a jövő év október 31-ig, mikor is e tanfolyamot jó sikerrel bevégzett növendékek azonnal a másodévi tanfolyamba lépnek. E tanfolyamban szünidő, csupán ünnep -és vasárnapokon van. Az istállókben udvari szolgálattal kirendelt növendékek azonban e napokon is helyt állani kötelesek. 7) A másod- és harmadévi elméleti tanfolyamra szintén november - én veszi kezdetét, azonban csak augustus hó végéig tart. Szept. és október hónapok képezik e másodévi tanfolyamnál a rendes évi szünidőt. Évközben a tanfolyamokban is csupán ünnep- és vasárnapokon van szünidő, s ezenkívül husvétkor két hétig. V. Ismétlési és évi vizsgák s bizonyítványok. 1) A gyakorlati tanfolyam növendékei, úgy az elmélet mint gyakorlatból is vizsgát tenni kivétel nélkül köteleztetnek. Ezen vizsgán, mely évenkint aug. hó utolsó hetében tartatik meg, az ifjaknak úgy az egyes tantárgyakban tett előmenetelük szigorlat alá vettetik, valamint a gyakorlati teendők ismerete s helyes felfogásáról, s a műszaki kézfogásokbani jártasságuk s ügyességükről is alkalom szolgálati tanúságot tenni. Ezenkívül a napló vitele, s az év folytán fogalmazott írásbeli gyakorlatok szintén alapját képezik, a bizonyítványokba bevezetendő osztályzati fokozatoknak. Habár azonban a vizsgák a gyakorlati tanfolyamban is augusztus hó végén tartatnak meg, e tanfolyambeli növendékek szept. és október hé- Október 22