Magyar Polgár, 1869. július-december (3. évfolyam, 77-154. szám)

1869-10-29 / 128. szám

öt kereső csendőröknek a nép ellenszegült volna. Ez ügyben nyomozások indíttattak. A nagyszebeni gyermekfertőztetés ügyében (1. október 27 -i számunkat) a hatóság elnyomná a keresetet. Az érdekeltek az igaz- ságügyminiszterhez fellebezik ügyöket. <] Küküllő megyének egy erőszakoskodásairól hírhedt alispánja közelebbről avval szerzett hivatalának tekintélyt, hogy egy szekeres embert, ki nem akart egy hosszabb útból eredő hasznát az alispán úr rövidebb szekereztetéséért feláldozni, e merészségért három napi fogsággal fenyített. □ Kutyaadó. Ezen városokban tagadhatlanul czélszerű adónemnek Szebenbe behozatalára vonatkozólag közelebbről egy munkálat fog az ottani communitás elé terjesztetni. A nagyszebeni postahivatal ellen méltó panaszt hallat odavaló levelezőnk. A nagyszebeni postahivatal —írja —harminckét személyből áll, s ezek között mindössze csak kettőre megy a magyarok, vagy magyarul tudók száma. E körülményből természetesen nagy hátrány háramlik a közönség magyar részére. A német tisztviselők a magyar levélről is német revényt adnak, mit a feladó gyakran nem ért, s a hivatalnokok német szórendre fogván a magyart, a keresztnevet jegyzik,gyakran vezeték helyett, mi természetesen sok zavarra ad alkalmat. Nem csoda, ha a magyar nyelvű közönség, mely az ily dolgoknak kárát vallja, elégedetlenkedik a postával, s azon méltányos óhajnak ad kifejezést, hogy az igazgatóság a postai személyzet magyar elemét gyarapítsa. Ezen méltányos kívánságunknak arcnál inkább remélünk a postaigazgató úrtól elégtételt, mivel ő különben is sokkal méltányosb a magyar igények iránt, mint alárendeltjei. Szorgalommal neki feküdt nyelvünk elsajátításának, míg subordinátusai annyi gondot forditnak a magyar nyelvre, mintha nem is a magyar korona, de Berlin területén hivataloskodnának. <] Magyar-Igenben a szüret minden várakozáson alól ütött ki. A termés jég által csökkentve, a mult évinek alig hatodát teszi, s habár minőségre nagyon jó, mégis felette csekély keresletnek örvend. A szüret egy baleset által is volt zavarva. Egyik birtokos sajtója szétrepedvén egy ember karját összezúzta, s egymást is könnyedén megsebesített. A gondatlan tulajdonos valóban megrovást érdemel. (Br.) Tudomásul a nobile par fratrum: Estilap és Kolozsvári Közlönynek. September 25 én tárgyaltatott a Lilfordi esküdtszék előtt a Most Gépe mellett történt borzasztó vasúti szerencsétlenség ügye. A vizsgálatból kitűnt, hogy a szerencsétlenség okozója Griffin tudta, hogy a kitérőn meg kell állania, de nem tette s mint vádlott foglalt helyet a nevezett esküdtszék előtt. A csel oly világos volt, hogy a védő ügyvéd elállótt a védelemtől s a közvádló maga hangsúlyozá a lehetséges könnyítő okokat, az esküdtek azonban „nem bűnöst“ ítéltek. A törvényszék, a közvélemény felháborodott, igen de az Ítélet ellen nincsen orvoslás Ugyan mit tett volna a mi Estikénk a Közlönnyel együtt? meghajoltak volna a törvény előtt, amelynél fogva az ítélet meg nem támadható és és hallgattak volna, természetesen, mert hiszen ezt követelik a tófalvi ügyben másoktól is. És mit tett Barret a Milfordi esküdtszék bírája? legelőször eleget tett a törvénynek s szabad lábra helyezé a vádlottat, azután előszállttá az esküdteket s körülbelül igy szállott hozzájok „Uraim! önök felmentettek egy embert, a ki maga meg volt győződve bűnösségéről; az ügy olyan volt, hogy a védő lemondott róla. Elítélem önöket úgy , hogy a közvélemény is el fogja ítélni. A gerencsétlen áldozatok árvái és rokonai, akik elégtételt vártak, ujjal mutatnak önökre. Nem vizsgálom lelkiismeretüket, kötelességük megszűnt, menjenek! de kinyilatkoztatom, hogy ily jury előtt tárgyalást eszközölni nem fogok! És Barret nézetét az angol sajtó magáévá tette, márpedig Barret ugyancsak az ítélet igazságtalansága által ösztönöztetett a fennebbiek elmondására. És ez a mi nobile párunk! betömné a közvélemény száját, torkon fogná a humanitást, hallgat a midőn egy basa 300 embert, tűzzel fenyeget csak hogy teljék egy ősi dicsőségen élősködő embernek a passiója, a mely abban áll hogy a tizenkilenczedik század derekán középkoriasan benczeg. " A m. vásárhelyi m. kir. ítélő táblán 1869. év október 12 ik és következő napjain tartandó nyilvános ülésekre kitűzött ügyek jegyzéke. Az első polgári oszt. ülésében. Előadó kir. t. biró Lészai Lajos által. Fülöp Lajosnak Pap Györgye ellen, kártérítés iránt. Balázs Jánosnak Sipos Péter e. kötelezvény kiadása i. Schonwert Mártonnak Keantz Katalin e. birtoka i. Mészáros Lászlónak Tiboldi Pálné hagyatéka e. 30 f. i. Kopil Dochiának Varga Vaszilia e. gyermektarás i. Fegyverneki Sándornak Magyaró községe e. 250 véka törökbúza s 5 szekér széna bár i. Mengesnics Frigyes őrnagynak Czopel Frigyes e. kártérítés iránt. Rácz Nicolaenak Homopa György e. 20 f 80 kr. iránt. Móga Juonnak Antos Ferencz e. szerződés teljesítés. Folt Jánosnak Teutschhinder Mihály e. 10 ft. Berkovics Modhlának a kir. kincstár s Berkovics Izig e. N.Ludas községének Goldani János e. 49 ft 95 kr i. Grün Bernádnak Tyfor Josziv e birtokh i. Borsota Simionnak Székely János e birtokh i. Moska Simionnak Hetey Torna e. 138 ft i. Keresztesi Ferencznek Csákány Károly elleni Ügyek II. polg. osztály Ülésében. Előadó k. t. bíró Dózsa Dániel által. Adorján Pálnak Tőkés Imre e. 120 fr. i. Lőrincsi Istvánnak Fekete Albert e. adóság i. Selig Galmannak Feher Ádám e. visszahelyezés i. Kaufmann Józsefnek Mertyán Gavrila e. adóssági i. Kis Józsefnek Kis Imré e. adósság i. Köncsei Józsefnek Nagy Sámuel e. jogháboritás i. Jákó Amáliának Jákó György e. vagyon kiadás i. Sentei Veronikának Doberszki Jakab e. kiszakitás i. _ III. A bűnügyi osztályban. Előadó k. t. biró Vajda Simon által. Izsák Feri emberölési bűnügye. Bucsuj János nehéz testi sértés bűnügye Stefariu Nicolai nehéz testi sértési bűnügye. Seres Sándor és társai nehéz testi sértés bűnügye. _ Előadó kir. t. biró Csergedi János által. Molnár Izsák gyilkossági bűnügye. — Előadó k. t. biró Bárdosi György által. Blosz József tolvajság bűn- Ügye. Lengyel András tolvajsá bűnügye. Sebessg József súlyos testi sértés bűnügye. Dragouian Toma és társai súlyost testi sértés bünügye. Hj||a , nát lopási bűnügye. Arám Flora és társai Bunf testi sértés bünügye. Előadó ki t. pótbiró már Ferencz által. Brassai Mihály becsület biztonságáé kihágása. Reducz Moisze becsület biztonsága e°kihágása. — IV. Az úrbéri osztályban. Előadó k biró Antalfy Gábor által. Gr. Pejacsevich Herminának Juan Apostu és Szaudulus e. belsőtelek s külső tartozékai i. Horváth Józsefnek Muntyán Ádám Radu e. egy drb majorság föld i. Ujfelau Nekitának s illetőleg Ujfelau Szamvitának özv. Egyed Jánosné, Csiszár Luiza e több drb külsők kibocsátása. Az alsó kölézi volt ns. birtoksságnak odavaló volt úrbéresek és egyháziak e. erdő és közhelyek elkülönítése. Bothos Zsigmond jogutóda Bothos Katának Szöcs Áron utódai és Nyárady Antal ellen két belsőtelek és külső tartozékai visszabocsátása iránt. © Holländer tánczmester hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Mezei gazdaságunk hátramaradásáról, in. Aki mezei gazdászunk haszonbérlő osztályát kellő figyelemmel megvizsgálja, úgy fogja tapasztalni, miként kevesen vannak köztük, kiket fiatal koruktól fogva csak a gazdászat iránti előszeretet és vonzalom szólított volna ezen életpályára, hanem igen is sokan, kik — ab initio — egészen más életmódot választottak volt ki maguknak , mostoha viszonyok által szoríttattak le ezen pályatérről. Az ilyenek aztán, ha tehetik, jószágot bérelnek ki, és mezei gazdákká lesznek. Kimennek a bérelt jószágba; minden tárgy, minden pont előttök ott merőben idegen, nem tudják mihez fogjanak, hol kezdjék szokatlan foglalkozásukat; kérdezősködnek fűtői-fától, jobbra balra szomszédoktól, cselédektől, s a mondottakat ahogy épen hallották, a gyakorlat romájára vonják. Csoda e aztán, ha az új választás sehogy se megy, sehogy se akar aktív eredményt, azaz hasznot adni, és bérlő, és gazdaság mindennap hanyatlik és gyengül? Hogy itt is a szakképzetlenség és tudatlanság okozza legfőképpen, a bajt az tagadhatlan ; de, bár el kell ismernünk, hogy valamely üzletnek elméleti és gyakorlati nem tudása és ösmerése elég cardinális ok a káros és félszeg eredményre, itt, mindamellett is, egy más nem kevésbé lényeges ok járul még annak előidézésére. Ez pedig nem más, mint azon helytelen eljárás, miként birtokosaink jószágaikat egy pár vagy legfeljebb négy vagy hat évnél több időre nem igen szokták és szeretik bérbe adni. Márpedig az okszerű gazdászat nem csak hetekre, havakra, egy vagy két évre, de több évekre, sőt tizedekre kiható intézkedéseket, javítást, felszerelést és beruházást kíván és feltételez. És minthogy mindig igaz marad az, hogy „amor incipit ab ego“ innen magyarázható azon körülmény, miként a rövid időre szerződött bérnök azon igyekszik, hogy pár év alatt a jószágból minél több több hasznot sajtoljon, mivel a praxi tudja, hogy szerződése lejárta után a tulajdonos, ha észrevette, hogy bérnöke tán egynéhány forint haszonra szert tett, nem neki többé, hanem annak allondja bérbe jószágát, ki egy pár forinttal, ami neki tán épp a hasznot tette, valaminél többet ígért. Ilyen eljárással szokott aztán azon különös alternatíva eléállani, miként ha a bérnök kevésbé volt szerencsés, szemes, vagy előrelátó, akkor ő; ha pedig nagyon is szemes, circumspectus, és minden jövedelmi forrást kimerítni tudó volt, akkor a jószág bukott meg. Az eddigelé elmondottakból kiderül, hogy gazdasági hátramaradásunkat a különben is bőven lévő általános hajakon kívül, minek a többek közt a földhitelbank, telekkönyvek, közlekedési eszközök, tagosítás hiánya és a jövedelemmel kellő proportióba nem álló földadó, a mezei gazdák mindhárom kategóriájában ugyanazon egy ok, a tudatlanság, a szakképzetlenség befolyása okozza. Ki netalán nézeteinket hibásoknak, túlzottaknak, igen sötéteknek találná, ám tessék annak helyes kriticai ismerettel akár merre széttekinteni e hazában, könnyen meg fogja számlálhatni azon gazdákat, kiknek gazdaságuk künn, mezőn és udvaron, a czélnak megfelelőleg rendben van, benn pedig szobájuk és könyvtárukban a szükséges gazdasági könyvek, asztalukon a hason tárgyú folyóiratok és lapok még nagyító üveggel is láthatók lennének. Bocsánat, ha már sokszor elmondott dolgokat talál az olvasó e helyt újra felhozva; az ismétléseket nem lehet elkerülni, midőn majdnem mindenfelé, a vastag előítélet, restség és fukarság, elszántan bezárva füleit százszor elmondott tanácsokra, fenhangon kiáltja: nem kell könyv, nem kell tudomány, apáink is anélkül éltek és gazdálkodtak. Nem mondjuk mi, hogy valaki a könyvek tanácsait, és a theoria tanait a viszonyok és körülmények számbavétele nélkül, derure-borára, rögtön alkalmazni siessen; de az ép és egészséges észnek szükséges kritériuma kell hogy legyen, minden hasznosnak mutatkozó útmutatást és tanácsot elfogadni, azt a maga idejében lassan-lassan a gyakorlat terére vinni és alkalmazni. Továbbá igen jól tudjuk, miként mezei gazdáinknak financiális helyzetük nehezen teszi lehetővé az igazán igen drága gazdasági könyvek, folyóiratok és lapok megszerzését, mely terhelő körülmény megszüntetése, vagy legalább enyhítésére kormányintézkedés vagy valami olcsó gazdasági könyv terjesztő hazafias egyletnek állítása lenne szükséges, de mindaddig, amíg ezek megtörténnének, végre is akárhogy , akár minő megszorítással, és egyebeknek, tán szükségtelenebbeknek lehető nélkülözésével, az illetőknek tulajdon érdekükben egy néhány forintot áldozni szükséges lenne. És ha egy könyv, lap, vagy folyóiratból csak egy helyes, életrevaló dolgot, vagy eszmét sajátított el az ember, már az arra fordított költség bőven visszafizetve, a fáradtság eléggé megjutalmazva van. Ráadásul mindezek mellett még azon hazafias kötelességnek tett eleget, miként az életpályájához tartozó szakirodalmat tettleges pártfogásával előmozditá. Ha minden tekintetben ajjművelt és előkelőbb népek közé számíttatni, ha kellő műveltségre és jól létre szert tenni akarunk, mindenek felett mezei gazdászatunkat, mely, conditio sine qua non, és a mely a különféle ipar, kereskedés és ezekből kifolyó jóllét és műveltségnek legelső alapja, vezértényezője és irányadója, az okszerű tudományok kívánalmai és szabályai szerint kell átalakítanunk; mindaddig tehát, valameddig a gazdasági iskolák, tanintézetek és akadémiák életbe léptetnének, múlhatatlanul szükséges a jelenleg működő gazdáknak is a gazdászati munkák és lapok szorgalmas olvasása és tanulása által magukat legalább némileg kimivelni. És ha e czélra kivántató kiadásaikat egyéb szükségük gátolná, azon netalán létező akadály legyőzésére vegyék gyakorlatba, és alkalmazzák a már sok és nagy dolgokat eredményezett egyesülés üdvös rendszerét, mi még az eszmecsere tekintetéből is szükséges és megbecsülhetetlen. Egyesüljenek ketten, hárman, tizen, százan, akárhányan vagy akárhogy, de az életpályájukat oktató, elősegítő és útmutató eszközöket megszerezni semmi áron, semmi tekintetben el ne mulasszák. Az idő halad, és senkit se vár. — Vetkezzünk le tehát már végre minden avult gondolkozást és sötét előítéletet. — Ne tétovázzunk és ne kapkodjunk egyéb körünkön kívül álló és hozzánk nem tartozó dolgok után; ne vesztegessük el a mindeneknél legdrágább időt hasztalan, hanem tanuljunk s magunk is hasánk jóllétének kiküzdésére, fogjunk komolyan a munkához. Szenkovich Márton: A „M. P.“ távirata a bécsi börzéről. Oktober 28. 5%. Metaliques 59.60. — Május és októberi kamatos 50/0 metalliques 68.90. — 5°/0 nemzeti kölcsön 93.60. — 1860-diki államkölcsön 94.30. — Bankrészvény 709. — Hitelrészvény 239.—. — London 123.10. — Ezüst 120.85. — Cs. k. arany 5.87./10—Föd tehermentesitési kötvények,4. magyar 79.—. — Fiumei 77.50.— Erdélyi 74.75. — Horvát 81.75. T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS. Ideigl. felelős szerkesztő: MATRAY ERNŐ. Cégnek a legpontosabb szolgálat mellett a legválogatottabb ételek és italokkal a mindég rendelkezésére áll. Elfogad étkezési megrendeléseket hosszabb időszak, fiúkra is akar helyt a vendéglőben, akár azon kivül. A n. é. közönség kegyébe ajánlja magát Alesius Károly, vendéglős. 12 Előleges hirdetés. 3 november első napjaiban Kolozsvárit iJL. d?“’ » ugyancsak el október ga a2 a fjének megérkezésemig türelemmel lenni és becses bizalmokkal megaján-Jt edöné ________________________ dékozni, melyet tisztelettel alulírott kitartó szorgalom, legjobb s legújabb és kedveltebb tánczdarabok alapos tanításával fogok kárpótolni. Magamat a nagyérdemű közönség kegyes pártfogásába ajánlva maradok alázatos szolgája Holländer László, (2) f—i táncztanitó. Eladó gyümölcsfák. Tisza László m.-n.-csáni faiskolájából több száz 3—6 éves alma, cse ___ge, körtve csemete eladó. Mind válogatott faj a főoroszvári növénymivelő intézetben. Csomagolásért ____| faSresznye, körtve csemete eladó. Mind válogatott fajok. Az ár körülbelül az, mi£ filőoroszvári növénymivelő intézetben. Csomagolásért darabonként 3 kr. vétetik. ^Megrendeléseket elfogad, bérmentett levelekben, az udvari kertész Ritter. A® vétetik.^ enogau, ucxmeden leveiesoeo, ai uu.»...«will juitter. 17v.kiadás ősszel s tavasszal a megrendelés sorozatán történik, utánvétel mellle lett. A czim és szállitás-mód pontos megjelenése szükséges. Haszonbérbe adandó. Torda várossá határán minden fordulón 100—100 véka férőn első osztályú, s a város körül 90 véka férön szántó és 30 holdnyi legjobb minőségű szénát tesfi) kaszáló — tetszés, szerint egy, — vigy több évekre. — (51 (3—1) Értekezhetni Kolozsvárt, ügyvéd Ferenczi Miklóssal Szentegyház Utcza 173 sz. a. levél által, vagy személyesen. — Nyomatott az ev. ref. totanova betűivel (Del-Farkas utcaa 74. sz.) Kolozsvárit. 144 . (1-3) Eladó fa. Gyaluban a gr. Bánffy részesek raktárában kapható tűzifa, jó minőségű , jól ölezett. Ára egy kurta ölnek 9 forint. Szalványokat válthatni Kolozsvárit sétatérutcza 16 szám alatt Mikó Lörincz házánál. — 544 — Oktober 29 * lyiktér. *) Az ügy folyamban van, melynek eredményéről e becses lap hasábjain, a t. közönséget értesíteni fogom. C. Ondelko Sándor és Juhász József ellen pedig a M. P. 126 számában elkövetett becsületbeli vétségéért a hatóságnál a panaszt benyújtottam s annak idejében az ítéletet közzé fogom tenni Kolozsvárt, oct. 26. Szenti Bálint. Nyilatkozat. E becses lapok közelebbi számaiban megjelent párbajügyet többen az én személyemmel hozták névcsere folytán tévedésből kapcsolatba. Figyelmeztetem az illetőket, hogy e sorok alá jegyzett nevem mindkét része különbözik az enyémmel egybetévesztett C. Onderka Sándor ur nevétől, hogy részemről az egész párbaj ügyön kívül állok. Kolozsvár, 1867. oetch. 27. Onderka Marczel, mérnök *) E rovat alatt megjelenő csikkért a szerkesitüség semmi felelősséget nem vállal el. Szerk.