Magyar Polgár, 1869. július-december (3. évfolyam, 77-154. szám)

1869-09-17 / 110. szám

110-ik szám Harmadik évi folyam. Előfizetési feltételek: Évre ............................. frt — kr. Félévre..........................® n — ff Negyedévre .... 3 „ — „ Havinként ..... 1 B — „ Megjelenik hetenkint háromszor: Vasárnap, Szerdán és Pénteken. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Monostor utcea L. Bányai ház alatt. ■ —■! ,AGYAR POLITIKAI LAP. Kolozsvárit, péntek September 17. 1869. Hirdetési dijak. Ötször hasábozott sor ára 6 kr. Bélyegdíj minden hirdetéstől 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadó-hivatal. Fiókkiadó-hivatalok: Déésen: Krémer Sámuel. Enyeden: Vokál János. Szamosújvártt: Csausz testvérek. Kolozsvárit: Stein J. és Demjén L. M.Vásárhelytt: Wittich Józsefetéi. KOLOZSVÁR, SEPTEMBER 10. A „M. Polgár“ magántársförgönye. Pest sept. 16. Eötvös kultuszainiszor tegnap indult el Erdélybe. Útját Szolnokon és Aradon keresztül Kolozsvár felé fogja venni. Távolléte körülbelöl három hétig fog tartani. Berlin, sept. 15. A Humboldt-ünnepély nagyszámú néptömeg és egyletek részvétele mellett tegnap ment végbe a megállapított programm szerint. Humboldshamban a főpolgármester tartá az ünnepi beszédet. Erdély telekkönyvezéséről: „Magány hitel jóllét, Köztisztelet biztonsági“ Junius. Társalgás közben nem egyszer fordult elő, miért oly meghunyászkodott Erdély népe a jelen s az előbbieknél kevésbé nehézkezű kormány előtt, miért vadász oly kiéhezett mohósággal hivatal után, miért tagadják meg gyalázattal ott anyian politikai meggyőződésüket, mert oly gyáva, tehetetlen képviselőinek összesége? stb. Ezekre mindig az a felelet, mert szegények vagyunk. Igaz, oly szegények vagyunk, mint azon föld, melyet mindig zsákmányoltak, bár sohasem javítottak. Lám, érezzük : szegénységünk felfalja becsületünk és önérzetünket, fenyegeti nemzetiségünket. De ha mi ezeket meg akarjuk menteni az éhes Minotauiustól, nem akarunk szemérem nélküli koldusok lenni, meg akarjuk magunk s utódaink számára menteni az emberi méltóságot, tehát javítsuk anyagi viszonyainkat. Jön avasút, mondják mindent tudóink, majd máskép lesz dolgunk. Vizsgáljuk, mit hoz nekünk a vasút. Földbirtokosaink a sorompók lehultával most dívó gazdasági rendszerük melett az egyenlő termékenységű talaj mivelével sem álhatnák ki a versenyt. De a talajt terméketlen, föl kell hagyni a nem jövedelmező gabna termesztéssel a czélnak megfelelő marha tenyésztési rendszert kell életbe léptetni. Az ugarról a váltó, a gabna tenyésztéstől az állattenyésztési rendszerhez az átmenet pénzt kiván, ami nincs. Az erdőtulajdonosnak eddig haszon nélkül korhadó fáját hozzáférhetővé és áruczikké (donga fa, zsendely, deszka,) kell tennie. Éhez csatornák, épületek, gépek szükségesek, ami mind csak pénzel szerezhető meg A vasút meghozza nekünk az olcsó gyártmányt, melyel az eddig kézműveseink által fedezett szükségleteinket fogjuk kielégíteni. Tehát ha az iparosnak nincs kedve éhen halni, magának is gyártani kell, vagy mindjájuknak munkát adó gyárakat kell létrehozni. De hol van a szükséges egyesülési szellem és a pénz? Ily körülmények között elhozandja a vasút más országok üdvét, a szabadversenyt, hogy annyira zsebünkbe markojon, hogy azt hosszú időre kilyukassza. Földbirtokosainkat a termékenyebb földdel bíró szomszédok, iparosainkat az idegen gyárosok látandják el koldustarisnyával. Pénz vagy hitel segíthet csak. Pénz nincs, hitel nincs. Az idegen tőzsér hitelünket kikacagja, azt bemutatták neki főáraink. A legszebb birtokra sem kaphatni, csak teljes biztosítékra kölcsönt, s ez csak a telekkönyv. Pénzünk kevés van, s ha ezt társulás útján össze lehetne is hozni, de kölcsönintézet csekély kamatából (pedig ez kell nekünk) telekkönyv nélkül nem existálhat. Szükség tehát a telekkönyvezésnek a vasutat megelőznie. A kormány e téren a vétkes könnyelműség egész tunyaságával mozog, a munkához nem kezdett elegendő erélylyel, s erővel. A hivatalnokok nem tekintve s talán nem is értve a minden nappal közeledő veszélyt, csigabuzgóságtól lelkesülnek. Látom előre miként fognak a félhivatalos fogmegek reám rivalni: „uram! ez csak ronzakaratú rágalmazás, hol a bizonyíték?“ „Összehasonlítás és számokban“ félelem én. Biharmegye 200 mrfld. 508 községgel két sz. k. várossal a m. N. Várad s Debreczen, és 470,439 lelekkel. A nagyváradi járás egy része s az egész belényesi járás 158 községgel hegyesvidék. Ezen megyében a tellekkönyvi helyszínelés 1856 június 1én kezdetett meg, és 1857 septemberben annyira be volt végezve, hogy ugyanazon év october 1-én a tellekkönyvek rendes vezetése kihirdettetett Nyarádon, és Belényesen. Tehát Debrecen kivételével a munkálat befejeztetett 16 hónap alatt 12 biztos és 80 tollnok által. Erdélyben a telekkönyvi előmunkálatok megkezdése végett a kinevezett hivatalnokok már 1867 decemberben szállingóztak Kolozsvárra. S hihetőleg a nagy tél miatt tegyük áprilban kezdettek (bár belsőséget télen is lehet tellekkönyvezni) a munkálathoz. Működés terelő hó óta 15 biztos és 92 tolnoknak egyelőre Kolozsmegye 85 mrfld, az igaz hegyes területe 142.000 lakossal volt. A telekönyvi munkálatok még nem végeztettek el. Legalább nem olvastam, hogy készek, ekkor meg ekkor kihirdettetnek s nyilvános vezetésre az adatnak. Összehasonlításunk után kérdhetjük, mikor lesz így Erdélyben telekkönyv? Sóhajainkra felelnek a számok. Erdély 997 Qmrfld. És ha 85 mérföldet 16 hó alatt nem bírtak telekkönyvezni, akkor hasonló munkásság és erővel körülbelül még 15 év szükséges a be nem fejezéshez. Szorgalmas nem szorgalmasságról vitázni fölösleges. A kormány egy semmittevő kezéből kivette a tellekönyvezés vezetését s nyakába varta a tevékeny, de tulhalmozott Nagy Eleknek, kit a köztett templomukat itt hagyták, az emberiség egyik martyriumának emlékéül. Időnk szép, meleg, a tenger méltóságteljes, nyugodt, a hajó és gondola egyaránt akadálytalanul hasítja büszke keblét. Megyek a velenczei operába, mely este 9 kor kezdődik, addig zenét hallgatok a St. Mark terén a szép szemű derült arezu olasz leányok látásával elfoglalva. — Ölel barátod Sándor, ügy nevében kérek, ha a kir. biztos exjának alteregosági min. tanácsossága, az unitárius egyház fögondnoksága s terjedelmes birtokai úgy igénybe nem veszik, hogy marad a telekkönyvezési elnökség tenedeinek is egy pár pillanat, méltoztassék megrendelni hogy évnegyedenként vagy egy évben legalább egyszer megnyugtatásunkra tétessék közzé a munkálkodás eredménye. Ez helyzetünkben, azt hiszem nem túlhajtott, sőt kétszeresen jogos kérelem. Ha pedig méltóságodtól emberfölöttit kívánnak bokros hivatalai, mint hivatalba lépését, úgy önkéntelen belátását közhelyeslés kisérné, ha — csak például mondom — a telekkönyvezési elnökséget egy túl nem terhelt szakértőnek engedné át. Mi által az ország jólétben és méltóságod a köztiszteletben nyerne. Scaevola. □ „A magyar keleti vaspályáról különös hirek kerengenek; annyi bizonnyos, hogy a pálya a megállapított időben nem leendő forgalomnak átadható. Érdekes gróf Spanochi-nak egy irata a pályáról, melyben figyelmessé tesz az Erdély technicai, pénzügyi és stratégiai érdekei ellen e pálya építése körül elkövetetett visszaélésekre. S valóban ezek annyira szembeötlők, hogy csak csodálkozzással szemlélhetjük a kormány közönyös tétlenségét velük szemben. Az alépítmény és felépítmények mérnökei különböző tervek szerint dolgoznak. Helyenként bizonyos irányban indultak meg a munkálatok, jött egy másik mérnök, s a tengelyirányt tetszése szerint változtató meg, mégpedig nem valami csekélységgel, hanem 5—6 méternyire is. Indóházakat is kezdtek építeni, de minden határozott terv nélkül; egyszerűen annyi volt az utasítás, hogy az elkészítendő épület e vagy ama indóházhoz hasonló legyen Tapasztaltatott továbbá, hogy tervrajzaik hiányosak, s hogy a talaj egészen más természetű, mint azokban leirva volt. A pálya a Körös koszában vonul el; az építmények biztosítására correctiok tétettek s a vállalkozók feladata lett volna a kőlerakás után ily correctiok alkalmával a védgátakat és a felhalmozott anyagot eltávolítani, hogy a folyó ágya szabaddá tétessék; ez azonban nem történt, s valószínűleg arra számítanak, hogy a Körös maga fog a dolgon segíteni. A körakványok néhol egészen haszontalanok, másutt pedig oly esetlenül állíttattak össze, hogy a jövőben méltán szolgáltathatnak aggodalmakra okot. 1870 septemberig a károlyfehérvár-marosvásárhelyi vonalrészt törvény szerint a forgalomnak kellene átadni. Ítélje meg bárki, vajon lehetséges e az, midőn még mindig csak a kisérlettevés és a felmérési munkálatok kezdetleges stádiumában van e vonalrész.“ A közönség megnyugtatása érdekében óhajtanak, hogy a vaspálya vállalkozói e vádakat, melyek a „N. F. Z.“-ban emeltettek ellenök, a vaspálya munkálatok jelen állapotának tárgyilagos leírása által minél előbb eloszlassák. □ A határszabályozás ügyében Románia részéről kiküldött biztosok, Negri Constantin, ja, s mint egy olvasott jogász nyilvánítá nekem, az olaszok éppen nincsenek megelégedve vele. Nem tartják elég szabadelvűnek. Azonban Velenczében (ez Olaszország Erdélye most) csak egy év múlva fog életbe lépni, addig az osztrákok fognak uralkodni. Egy bankjegygyel leföztek, mert hát én szegény osztrák alattvaló, nem gondoltam meg, hogy nem szükséges egy országban csak a kétfejű sasnak uralkodni a bankjegyeken, és nem tudván, hogy minden egyes városnak külön jegyei vannak, mely helyben teljes érvényben forog, másutt pedig nem: emlékül elhoztam egy velenezei jegyet, melyet sem Veronában, sem Milanóban el nem vesznek, mert itt más van használatban. Bizony mondom, az a viribus unitis még ostobává teszi az embert. Hanem azért tisztelem „ötét“. — Ölel barátod Sándor. TARCZA, levelek a külföldről. 1. Velencze, sept. 5. Édes barátom ! Itt volnék Velenczében, a lagúnák hazájában. Mi újságot tudnék neked irni ez óságok hazájából? Ha csak újságnak nem veszed azt, hogy már csinálják azt az emelvényt, melyen zenélni fognak a franczia császárné tiszteletére rendezendő regattán, meg azt, hogy festik azt a szobát, melyben Lord Byron lakott, pedig ez Velenezében csakugyan újság, mert itt építeni nem divat, sőt a legszebb, de azért ódonszerű részén, a St. Marcon nem szabad még csak javítni se a tanács beleegyezése nélkül, pedig most nem uralkodik a tizek tanácsa, bár ez is csak olyan tizek tanácsa volt, amilyen septemvirátus a miénk, már számban t. i., mert rendesen 17 tagja volt 10 helyett. Ítéleteinek következményeként van a doge palotához építve a sóhajok hídja, melyet midőn megnéztem, én is sóhajtottam, de semmiféle „hoch politisch“-okból, hanem azért, mert „reá“ gondoltam. Már pedig ez nagy mesterség; olyan jól telik az időm a sok mindenféle tudós és nemtudós közt. Velencze lejárta magát; az új kor embere csak az ókor emlékét idézheti fel emlékében ; de az újkor nyomát nem látja, legfeljebb abban, hogy a jezsuiták az osztrákokat 2 hónappal megelőzve, elmentek és szép, sok művészi kincseset gazdagiII. Milano, sept. 7. Miután a Lido szigetét megnéztem, s azt a két rész lovat is, melyet tartanak a közéletű velenczeiek mulatságára, elindultam Milanóba. Ha Velencze ódonaág és nem akar ujulni, épül Milano. A gyönyörű Galerie már csaknem egészen készen van és Dante, Rafael, Columbus, Visconti, Volta és az Isten tudja még hány nagy ember óriási márványszobra alatt sétál a szép milánói hölgykoszorú, fényes világítás mellett. Az esti 4 órai vonattal érkeztem és 4 óra alatt itt több szép leányt láttam, mint egész életemben. Márványlapok jelzik azon házakat, melyekben pl. Volta lakott (1814), vagy Bekkaria élt (1738—98); minden lépten-nyomon művészetre akad az ember s Canova óriási Napoleon szobrát bámulhatja a Brema-múzeum udvarán. Az olasz háládato8, minden hősét, nagy fiát megörökítő és a bankjegyeken is a viribus unitis helyét Cavour, Dante, Columbusés Mania arczképei foglalják el. Igen, mert ezek az olaszok olyan bolondok, hogy még a pénzben is a nemzet nagyjait dicsőítik és nem a viribus uuitist. Az olasz code penale megjelent. Az 1859 nov. 20 -i rendelet és a Code Napoleon leforditá III. Turin, sept. 9. Ezt a napot a szivembe vésem, ma láttam Kossuthot. Hogy hogy tudtam meg szállását, nem irom meg, mert az titok. Elég, hogy ma 10 órakor egy ház 2 cd emelete egyik ajtajának csengettyűjét húztam meg, a azon egy sima, jámbor képű, magas ember jött ki, s midőn mondom, hogy kit keresek, bevitte névjegyemet s kijött azon üzenettel, hogy most reggeliz, hanem jöjek egy óra múlva. A közellevő S. Alfonso-templomba tértem be, s itt a képeket nézegetem, de nem nyughattam, hanem egy sétányra mentem s ott vártam a 11 ütését. Az órával vert szivem is. 11 kor bejelentettek. Egy hoszti szűk folyosón balra egy szobába léptem be, s előttem állott bársony sipkával fején, feketeselyem háló-öltönyben és fekete papucsban Kossuth. Bemutatott az éppen nála levő Ihász és Dunyov ezredesnek. A beszélgetés tárgya a békeliga, Európa és a munkás osztály jövője volt, mezekben Kossuth szép ropogós magyar-Donkcin volt minister és Penkovits ezredes elvégre Brassóba megérkeztek. A két bizottság folyó hó 12 én együttes ülést tartott. A jegyzőkönyv Béldi indítványára franczia nyelven fog vezettetni. Az előzményekből kiindulva, a tárgyalások békés eredményére lehet kilátásunk. Mindkét bizottmány öszszes tagjai igen műveit, sokoldalú ismeretekkel biró egyének. A magyar orvosok és természetvizsgálók XIV-ik vámsorgyilléséről. (Fiumei tudósitónktól.) Fiume, sept. 9. (Kg.) A tegnapi kirándulás leírását a látni, hallani és megírni valók özöne miatt félbe kellett szakitanunk. Felvesszük tudósításunk fonalát ott, hol a kémutazási hajók Veglia város irányába jutottak. Mire a mai tempói szorosból (visszajövet) a fiumei öbölbe értünk, a fellegek oszlani kezdtek, s előbb kellemes tavaszi hüvöségű idő lett, azután pedig szépen sütött mindvégig. A természet nem kedvezhetett volna jobban a természettudósok kirándulásának. Veglia irányában a két hajó tengerészeti mutatványt rendezett. A vén, súlyos „Vulcan“ megállóit a tenger közepében s elbocsájtotta maga mellett öcscsét, Afrikát. Afrika aztán „hálából“ mikor az öreg bátya mellé ért, elsütötte két ágyúját. Aztán mindkét hajó fölvonta összes díszzászlait, érdekes látványt nyújtván köteleken mászkáló, árboczokon függő matrózaival azoknak, kik a merész mozdulatokban gyönyörködnek. Két hajó most a Cherso és Veglia közti Quarnerolo szorosból ki, egyenesen az istriai partoknak tartott, jelenséhenek, s Cherso szigeten felül, magas partok tövében halad tovább északnak Fiume felé. Az istriai félsziget ez oldalán a Karst lejtői nem oly kietlenek, mint Dalmatia felé; a magas emelkedések terjedelmes ernyőt tartanak a szélekbe, s ha amott az olajfa szűk határok közt gyéren tenyészik, itt terjedelmes erdők vannak gesztenyéből, s az egész tenyészet sokkal nyájasabb. Nyájasabbak úgy látszik, az emberek is, hacsak az nem okozta a különbséget, hogy a dalmát partok körül csúnya szélvészben jártunk, mig itt a legbarátságosabb nap mosolygott ránk. Moschenizze, Lovrana, Ika, Jeichi és Preluka községekből, a cesarai, medvejai és voloscai öblökből és az Abazziából, melyek mellett elhaladtunk, mindenünnen ervival kiáltoztak, kendőt lobogtattak és zászlót tűztek ki elénk a nagyszámban kigyülekezett lakosok s a szétszórtan fekvő házakból mindenünnen üdvözölték a magyarokat, így haladtunk végig a 2000 lábra emelkedő Monte Maggiore hegylánczolatai közt. D. u. 3 órakor a hajó meglassította meneté , a nagyerejü viszhang bemutatása végett egy ágyút elsütöttek, s csinos fekvésű béjlak, egészséges tenyészetü kert és szép kis kikötő tárult ki előttünk. Az Abazzia irányában állunk, nyelven, sok eredeti ötlettel, elevenséggel fejté ki nézeteit. Azután megmutogatá azon köveket, melyeket a Mont Blanc egyik völgye a Vala Ascalaban közelebbről tett kirándulásából hozott haza. Erős, izmos alkata, szép fehér márványszerű homloka, szelíd tüzü kis kék szemei, ezüst-fehér ritka körszakálla, melynek szálai közt láthatni az élet színével, de a szenvedés halványságával is vegyült arczszint, — mindez, mondom, engem nagyon meghatott ; de még inkább az az erő, hév, mely beszédmódodban van, az a tözs gyökeres magyar kiejtés, szófüzés, mely beszédét jellemzi és az a martyr-koszorú, melyet homlokán láttam azon redökben, melyeket a vész szántott rá. Kossuth egészséges, habár, mint Ihász mondja, lelkileg beteg. Szobájában neje portreitje az egyedüli arczkép. Aranyrámába van foglalva a London város polgári diplomája. Asztalán astronómiai és természettudományi művek. Magyarország legkissebb mozgalmáról is jól van értesülve, minden magyar (még a vidékieket is) lapot olvas, tehát nem áll az, hogy nem ismeri a helyzetet. Dunyev ezredes ballába el van vágva. Különben magas, barátságos, szép barna ember. Ihász kövér, kerek szakálla, szőke, termete közép, izmos. Ragaszkodások, tiszteletük Kossuth iránt határtalan, hévvel beszélnek róla, az „öregről“ és megvetéssel, keserűséggel rágalmazóiról. — Ölel barátod Sándor. *) •Jó magány, de közlésre igy is érdemes levelek írója [Hegedűs Sándor a „Hon“ ügyes tollú belmunkatársa. Szerk.