Magyar Polgár, 1870. július-december (4. évfolyam, 76-175. szám)

1870-11-02 / 129. szám

199-ik szám. __________ finotöszegecskét hiát­a keressük: míg Dmoden Király­hágón­­ál levő államintézetbeli taná­­ri'é­gietése föl jön emelve, addig ama reánk szánt összegecskét az országgyűlés kitörölte, hogy pe­dig ezen valóban mostoha atyai eljárásnak ellen valaki a kormány részéről az igazság és méltá­nyosság érvével hozott volna, sehol sem olvastuk. Nem igaz tehát az igen ügyetlenül cáfol­­tatni törekvőnek emez állítása,hogy a szebeni ta­nárok a kérdéses ügyben nem kérelmeztek volna, nagyon i­s igaz ellenben, miszerint ezen ta­nárokat lakpénzt és fizetésfölemelést illetőleg a m­inisterium, de még inkább az országgyűlés föl­tűnően mellőzte. Simon Péter, m. kir. államfőgymnasiumi tanár, Tour­s. A „Constitutionel“ írja, hogy a Francziaor­­szágban alakulóban levő négy hadtest egy millió emberből fog állani. Az első az északi hadsereg, Amiens és Lille között, a második Mans­ban, a harmadik Bretagneban, a negyedik Bourgogne-ban szerveztetik. . A L’ Italien tours­­ levelezője szerint Thiers iránt a katonák és polgárok egyaránt nagy bizalom­mal viseltetnek. Jelenléte eltávolíthatja az össze­­koc­czanásokat, melyek már nagyon régóta a hadi kezelés és belügyminiszérium között felmerültek. Fourichon tengernagy visszalépése nem bírt külö­nös indokokkal. Bármit akarjon is Thiers, nagyon valószínű, hogy kénytelni fogják a hadügyi tárcza elvállalására. Odaadó viselete eléggé ismeretes és biztosak lehetnek abban, hogy beleegyezését nem fogja megtagadni, bárminő ellenokai legyenek is. A lapok azt kívánják, hogy Thiers, Jules Favre példája után, küldetéséről nyílt jelentést tegyen. Azon hrit, mely szerint Párisban a marhavész uralkodik, a kormánynak ide érkezett sürgönyei meghazudtolják. A hatóság folyton egyenlő számú marhákat szolgáltat a mészárszékeknek. Tekintve pedig a gabnanemüeket, liszt, bor és száraz főze­lékeket, Páris négy bóra van ellátva. Pária tart­hatja magát s következéskép a daczháború lehet­séges. Toursból írja a „France“ e hó 23-áról: Tegnap tartottak a kormány tagjai egy rendkívüli értekezletet az érseki palotában. Thiers is részt­­vett e gyűlésen, mely több óráig tartott. Elmond­hatjuk róla, hogy miután a kitűnő történész kül­detése eredményéről, s az ez alatt tapasztalt benyo­másokról jelentést tett, a választási kérdést újból szőnyegre hozták. Azt mondják, a kormány tagjai e kérdés tekintetében eltérnek egymástól, a több­ség egy alkotmányozó gyűléshez ragaszkodik, míg Gambetta ellenkező nézetet vall. Beszélik, hogy megtörténhetik, miszerint Thiers Párisba fog menni, s ott e pontot a kormány elé terjeszteni, egyide­jűleg pedig lord Lyonénál az érintkezést továbbra is föltartani. Eugenia és a békealkudozások. A „Daily News“ 24 iki számában a követ­kező sorok közlésére van feljogosítva: „Daczára némely angol lapok insinuatióinak, sőt erősítéseinek, melyek állítólag a leghitelt ér­demlőbb informatiók alapján tétettek, Eugénia császárné legcsekélyebb részt sem vett a béke, avagy fegyverszünetet illetőleg világba dobott kü­lönböző combinatiókban. A chislebursti termek sem­mi tekintetben sem váltak hivatalos termekké, s a száműzetés egyszerű menhelyei maradtak. S ha ajtaik nyitva állanak azok előtt, kik bebocsáttatást kérnek, nem következés, hogy bennük béke és há­borúról vitatkozzanak. „Boyer tk., Bazaine küldötte talán Poroszor­­ország elé terjesztendő béke, avagy háboru-feltéte­­lekkel közeledett a császárnőhez, de előzékenyebb fogadtatásban nem részesült, mint Bismarck emis­sarinsai egy korábbi alkalommal. Midőn ugyanis nemrég az északnémet kanczellár küldötte béke­feltételekkel megjelent s kinyilatkoztatta, hogy Vil­mos király kész megelégedni 250,000 franczia la­kossal, Strassburgot is ide értve, — a császárnő amaz erélyes választ adta, hogy mig egyetlen el­lenség lesz Francziaországban s mig a legcseké­lyebb területátengedésről lesz szó, ő távol fogja magát tartani minden alkudozástól. A közelebbi hó eseményei legkevésbé sem változtatták meg el­határozását és Boyer tábornok öröködése, a­meny­nyiben e pontra voltak irányozva, tökéletesen meg­hiúsultak. „Boyer tk. küldetésének tárgya tovább nem is lehetett az, hogy tanácskozzék a császárnővel Mett feladásának lehetőségeiről a jelen pillanat­ban. Ez csak ürügy lehetett ide jövetele valódi czéljának elpalástolására. Bazaine marsal bízván szilárd állásában, mint oly tábornok, ki vereséget nem szenvedett s élén amaz egyetlen franczia had­seregnek, mely még létezik, feljogosítottnak érzi magát nem csekély befolyást gyakorolni ama kér­désre, váljon béke köttessék­e, vagy tovább foly­janak az ellenségeskedések. A marsal szeretné magát nélkülözhetlenné tenni, szeretné azon dicta­tor szerepét játszani, kivel az ellenség kénytelen lenne alkudozni megelőzvén mind a Toursban szé­kelő, mind a Párisba zárt kormányt. Dicsőségét lelné benne, ha Francziaország egyedül neki kö­szönhetné a békét vagy a győzelmet. Ez nagysze­rű és taláng túlzott becsvágy, ebből azonban nem szabad azt következtetnünk, hogy Bazaine marsal hajlandóbb oly békét kötni, mely inkább a Napo­leon dynastiának, mint az ország valódi érdekeinek kedvezne. „Eszerint egyetlen betű sem igaz ama közle­ményekből, melyet a chislehursti találkozásról ke­ringenek, s alig szükség felemlítenünk, hogy a csá­­szárnőnek Vilmos király főhadiszállására leendő közelebbi utazásáról szárnyra eresztett hirek is ama mesék országába tartoznak, melybe Poroszország fondor geniusa, jelen zavarának segélyére sietve a mait hetek alatt bennünket vezetni iparkodott! „Napoleon­ig. azoknak pártjára illván, kik talo azt óhajtják, hogy a császárod valami india­ __________________________— 681 cretiot kövessen el, hasztalan­­áradozott, a meny­nyiben heves recriminatiói a császárság m­últ poli­tikája ellen egyedül azt eredményezték, hogy kényszerült némely kemény igazságot meghallgat­ni felséges nagynénje szájából s kissé sebtében elhagyni a chislebursti kastélyt, hol fogadtatása valóban a leghidegebb volt.“ Napoleon hg. és a békealkudozások. Napoleon hg. a következő levél közzétevésé­­re kérte fel a „Daily News“ cz. angol lapot: London, 1870. oct. 26. „Szerkesztő ur. Lapjának 26-ki számában egy czikket olvastam, mely nevemet is felemlíti s oly fellépést tulajdonit nekem, a mely tökéletesen valótlan és a melyet én részemről határozottan meg­­czáfolok. Én Angliában magán ügyekben jöttem; én nem láttam Bourbaki­­bookot, ki megérkezésem előtt utazott el; nem láttam Boyer­ékot, kinek küldetéséről hírlapokból értesültem. A mi érintkezé­semet Chislehursttel illeti, erre nézve a valódi tényállás a következő: megérkezésemkor bemutat­tam tiszteletteljes hódolatomat nagynénimnek és gyermekének s onnan egy távsürgöny által elhivat­va tértem vissza. A mi köztem s a császárnő kö­zött történt, bocsásson meg, ha ezzel nem foglal­­koztatom a közönséget; kik engem ismernek, tud­ják, hogy érzelmeim mindenkor ép oly loyálisak, mint szabadelvűek voltak. Én a legnagyobb becsül­­éssel vagyok Bazaine marsai­s dicső serege iránt, mely oly nagy ragaszkodást tanúsított Francziaor­szág és adott esküjéhez, s melynek megmentésére nézetem szerint mindent meg kellene kísérteni. „Sajnálom, hogy nem tudom ki által fel­ha­talmazott czikke kényszerítőit megtörnöm a hallga­tást­, melyet megtartani óhajtottam. Fogadja szer­kesztő úr kiváló érzelmeim biztosítását. Napoleon (Jerome.)“ Francziaországi események. Kelet­­-Francziaország. A „Manb. Journál“ több f. hó 14—16-ról Epinalból kelt levelet tesz közzé, melyek a badeni hadosztályhoz tartozó katonáktól származnak. Ezen levelekből a következőket veszszü­k át: „Előrenyomulásunk Elsassból, a Vosgeseken keresztül Felső Lothringenbe, a talaj- és időviszo­­nyokkal való küzdelem szakadatlan lánczolata volt. E mellett folyvást harczban álltunk a franczia sza­­badcsapatokkal, úgy, hogy semmi időnk sem volt a pihenésre. Osz. 11-én Levoirren keresztül Bruyeres felé vonultunk. Bronvelliérer mellett az 1. század, mely oldalvédnek volt detachirozva, a franc-tirennök által megtámadtatok A franc­tireurök azonban visszaverettek. Bruy­­eres mögött ismét csatát álltak a fracziák, de is­mét elűzettek. Lavalettében a mire és több franc­­tireur háza felgyújtatott általunk. Okt. 12-én Fauxempierre rekognoszczkrozta­­tott; itt azonban csak elhagyott táborhelyet talál­tunk. Az innét tovább vezető útón két ízben kellett hidat verni. Okt. 13-án Epinalba érkeztünk, hol a lakosság elég józanon mutatta magát, mert nem sok zajt ütött bevonulásunk alkalmával. A Voge­­sekben a franc-tireurökkel folytonos harczot visel­tünk, mely harczokban azonban csak néhány halá­lozás, s sebesülés történt. Az elfogott franc-tizeurök­kel röviden végeztünk.“ Cambriel tábornok sürgönye a legutóbbi be­­sangoni ütközetre vonatkozólag következőleg hang­zik : „Werder tábornok túlnyomó erővel ismét meg­támadta, Chatillou­ le Dacot, de 7 óráig tartó heves harcz után visszavettetett. A következő év miatt nem üldözhettük a visszavonulókat, de számos fo­goly került kezünkbe. Az ellenség abbeli félelme hogy visszavonulása elvágathatnék, Epinalnál ösz­­szevonja csapatait, hol Beyer tábornok landwehr­­hadosztályával egyesül. Cambriel.“ * * Garibaldi főhadiszállásáról f. hó 20 dikán keltezett egy leveléből a következő helyet vesz­szü­k át: „ A Poroszok a mait éjjel megszállták Greyt- úgy látszik, ez alkalommal megfeledtkeztek Be­­sangon és Belfortról, valamint az álta­lnk megszállott helyek közti összeköttetésről. A franc-tizennek siet­ve hagyták oda a fenyegetett pontokat, s a Donba folyó felé vonultak vissza. A zavar átalános. Egye­düli Garibaldi ismeri ki magát e nagy zűr­zavarban ki nem veszti fejét. A panique akkora,fokot ért el, hogy a prefek­tusok, kik valamenyien bonapartisták, ha egy uri­rárist pillantanak meg, már egész egy hadtest közeledtével ijesztgetik a népet. Pedig minden túl­zás nélkül el lehet mondani, hogy több, mint 1.800.000 franczia áll fegyverben. Ezen szám ter­mészetesen ezer felé van osztva az ország nagy területén, s mi még roszabb, mindenki egy-egy jeles tábornokot vél rejteni magában; a legénység azonban általában harczias tekintetet nyújt; csak­nem valamennyi derék szál legény. Van egy szá­zad, mely csupa milliomosokból áll; legalább igy hívják őket, Garibaldi hadtestében levő szabad lövészek a többi csapatoktól külön és függetlenül akarnak működni. Francziaország ma roppant bonyolult köztár­saság. Sokat tartanak Bouroakira és Bazainera. Itt a jezsuiták és a papok mindenhatók. Olvashattott ön a Rómából visszatérő pápai csapatok győzelméről. Ez azonban csak a balh. lapok szemtelen hazugsága. A pápai zuávok először Orleansnál verekedtek hol harminczhat embert vesztettek. — London 122.10. — Er­si 120.75. —­ Cs. k. arany 5.83. Napoleonhol 20 franc 9.83. Földtehermentes­i­t­ési kötvények: Magyar 77.50. — Temesi 77.50. — Erdélyi 75.25 Horvát 80.—. *% A nagym­. m. kir. földmivelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium f. évi aug. 16 án, 12,442. sz. a., a méz- és viaszkeres­kedésben előforduló visszaélések czéljából a kö­vetkező kör rendeletét bocsátotta ki: „Az iránt emeltetvén panasz, hogy a mézkereskedésben szo­kásjogig megállapított 10 °/o'nyi tara nem tar­­tozik meg, hanem majdnem kivétel nélkül a méz eladásánál oly vastag fadongákból készült hordók használtatnak, melyek a szokásos 10 %-nyi tarát (göngysúlyt) nagyon is túlhaladják. Ezen csalárd eljárás mézkereskedésünknek nagy hátrányára szol­gálhat s egyrészt a külföld kereskedőit elijeszti piaczainktól, másrészt azon irányban is mutatja már szomorú hatását, hogy más országbeli méz, különösen a havannai jobban kél el, mint hazai terményünk. Hasonlólag panasz emeltetett az iránt is, hogy a viasz vegyítve és hamisítva jön a ke­reskedésbe. Nehogy ezen visszaélések által keres­kedelmünk tovább is szenvedjen, figyelmeztetnek a törvényhatóságok ezen hazánkra nézve fontos ügyre és legjobb belátásukra bízom, mily eszkö­zök által hiszik az említett visszaéléseket rendőri utón leghathatósabban akadályozhatni, magától értetvén, hogy minden egyes előforduló csalárdság esetén a büntető eljárás egész szigora lesz alkal­mazandó.“ A kereskedelmi és iparkamarától. Ko­lozsvárit, 1870. oct. 31-én. *** A valuta a bécsi tőzsdén az utóbbi napokban nagyon felment, sokan azt vélik, hogy ennek a politikai helyzet az oka. Azonban most az egyszer ennek még­is csak helybeli körülmé­nyek voltak indokai. Midőn Metz feladása a tőzs­dén köztudomásra jutott, minden értékpapír feljebb ment, de az értékekben nem történt változás. A valuta áremelkedését leginkább az okozta, hogy külföldről nagy mennyiségű papír folyt Bécsbe, ez utóbbi pedig azért történik, mivel a külföld a nagy porosz és franczia kölcsön fogadtatására készül.­­ A magyar királyi udvar alakítására s magyar lábra állításáról, akkor, midőn az ország­gyűlés először emelte fel a kir. civillistát 3,600,000 írtra, a jobboldali hírlapok azt is írták, hogy a ma­gyar kir. koronaőrség gránátosai egyenruhája, mely ma bakanadrágból quackerből és medvesüvegből áll meg fog változtatni és középkora magyar szabású öltöny­yel fog felcseréltetni. Ez sem valósult de ha jól értjük a honvédelmi minisztérium költség­­vetésének e sorait: „a koronaőrség ruházata és felszerelése első beszerzésének költségei mint dísz­csapatnak fejenként 250 írtjával 56 ember után 14,000 fr,“ akkor a miniszterelnök e tervet a jövő évben valósítani szándékozik. Ex miniszteriáliák. Kisült, hogy az az Olli­vier Emil, a kit pápaszemmel, borotvált arczczal Szegszárdon b. Augusznál láttak Liszt társaságában, egy jámbor német muzsikás, a ki­nek semmi része Francziaország mostani vesze­delmében. — Dr. Giskra, exminister e napokban azon vette magát észre, hogy otthon feledte a tár­ozóját , nem tudja kifizetni a bérkocsist. A ki­s­pesti fiákerek gorombaságát ismeri, annak tehet némi halvány fogalma a bécsiekéről is. Ő excel­­lentiája és a bécsi fiáker között tehát a követke­ző mulatságos párbeszéd keletkezett az arra járók nagy gyönyörűségére. 0 excellencziája: Hajtasson lakásomra, ott az inasom kifizeti. — Bérkocsié: Des gibt’s xuit! will z’erst mein Geld. — Exc. Itt a névjegyem, erre meg kapja pénzét. — Bérk: Könnt a Jeder sagen, — da fahren’s una mit. — Ex: De nem érek rá megmondom a nevemet, az elég, — én dr. Giskra vagyok. — Bérk: Giskra her, Giskra hin! Sans wer’s wollen, machen’s ka­ne Sachen. Will mei’ Geld, i’ zahl’ mei Fader und' s Kosz bab’ i’ a nöt g’stohln, — wanss ka Geld haben, so lahren’s nöt, käogen’s z’Fusz. Den kennen mir schon! — Végre is egy arra menő ismerőstől kellett pénzt kölcsönöznie, hogy a kér­­lelhetlen Phaetont kielégítse. Necrolog Hallerkől id. gróf Haller Fe­­rencz belső titkos tanácsos és kamarás, arany gyap­jas­ vitéz, Szent István és Lipót-rend nagykeresztese, lovassági tábornok, magyar testőr­kapitány stb., benső megilletődéssel jelenti egye­len szeretett test­­vére királyi kamarás ballerkei gróf Haller Ig­nác­znak folyó hó 25-kén déli 11 órakor végel­gyengülés következtében, 76 éves korában, a hal­doklók szentségének áhitatos felvétele után történt halálát. A boldogult hűlt tetemei folyó hó 28 kán délelőtti 10 órakor a kerelő szentpáli családi sír­boltba elhelyeztettek lelkéért pedig az engesztelő szent mise áldozat ugyanakkor kerelte Szentpálon, és M.-Vásárhelyit oct. 29 kén a kisebb rendű szent ferencziek templomában a Mindenhatónak bemutat­ni fognak. Legyen nyugodt és boldog a halálban, ki az életben szivjósága által oly sokaknak kívánt jóltévője lenni. Kerele Szentpálon, October 26-kán, 1879. Idegenek névsora nov. -lén. 1. Biasini szállodában: Burján Károly, orvos Csúcsáról. Elekes, ref. lelkész Fejérvárról. Hirsch Emanuel, sószállitó M.-Portus. Gracza György, ügyvéd B. Hányad. Farkas Albert, keres­kedő N.-Várad. Zakariás A. kereskedő. N. Kellesch birtokos Fejérvár. Hernán Ring, gyógyszerész. Schapman, válalkozó Londonról. Bányai Károly, kerekedő Sz. Ujvárról. Weber János, kereskedő Sz.-Újvárról. Fekete Lukács, kereskedő Egeresről. Doktor Máténé, Hunyadról. Sebes Ferenczné, bir­tokosáé Zilajról. 2. Nemzeti szállodában: Némethy Károly Mező Nagycsánból. Dr. Rácz, ügyvéd Tordáról. Konrád Gyula kereskedelmi utazó Neustadtból. Saszberger Móricz kereskedő Pestről. Bakó Lajos, birtokos Zilahról. Klékner Gyula birtokos Zilahról. Szomgoth József, Sy.-Uj­várról. 3. Törökfő fogadóban: Erdélyi György, birtokos Biharmegyéből. Lászlófi Bogdán, keres­kedő Deózsról. Rimóczi Gyula birtokos Biharme­­gyéből. Sauer József, vendéglős N.-Bányáról. Kis­­koos mérnök Apahidáról. Szöllösi József, haszon­bérlő Ajtopból. Mohai Károly birtokos Kajánból. * h­irhaeang. A „M. P.“ távirata a bécsi börzéről. Okt. 31. 5% Metaliques 5745 frt. 57.15. — 6­­0 nemzeti kölcsön 66.85. — 1860-diki államkölcsön 93.20. Bankrészvény 715. — Hitelrészvény 795.60. ______November 2 Gr. Kornis Victor, Benedekről. Nisztur János,­ orvos Mocsról. Zabolik Lukács, kereskedő Rettegröl. Ká­polnai Gyula birtokos Biharmegyéből. Rácz Izsák kereskedő Zabáról. Voger Gusztáv gyógyszerész Szilágy-Csehből. Judovits Móricz, birtokos Sz.­­Csehből. 4. Veres fogadóban: Fűzi Elek, birtokos Kajánból. May Paulo vasúti épitész Olaszbonból. Baletto Carlo, Brugini Claudio, vasúti építészek Olaszhonból. Barbara Novotur, hárfás Königgrätz­­ból. Angyal János, ügyvéd Sz. Somlyóról. Schilin­­ger György, vasúti felügyelő Würtenbergből. Za­­chariás Kristóf, kereskedő Sz.-Újvárról. Majer J. segédszolgabiró Száváról. 5. Angolló fogadóban: Csiszér János, birtokos Robiból. Rimai Márton haszonbérlő Szar­vadról. Rebak Ferencz, mérnök. Belcső Józsefné Kis Sármásról. 6. Három liliom fogadóban: Ferencz Izsák, haszonbérlő Detrehemből. Goldstein Dávid haszonbérlő Szinyéből. Salamon Sámuel, haszon­bérlő Sósmezőről. 7. Vereskereszt fogadóban: Nagy János lelkész Alsó Bánról. Krauchuk Matisné, Podrujáról. Signer Jakab N.­Váradról. 8. Három csillag fogadóban: Brüll Far­kas kereskedő Sz. Somlyóról. Kohn Lezik keres­kedő N. Váradról. Grosz Sámuel, birtokos Banff­ Hunyadról. 9. Zöldkoszoru fogadóban: Mantyán János, lelkész Aszonfalváról. Kolozsvárit, nov. 1. 1870. Müller Sándor, alkapitány. A kolozsvár-nagy-váradi vasútvonal me­netrendje I. Kolozsvárról Nagy-Váradra. II. Nagy-Váradról Kolozsvárra II. Nagy-Váradról Kolozsvárra T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS Állomások. Délelőtt Délután Érkezik Indul Érkezik |Indul Kolozsvár.6 óra 2 p-12 ó- 61 p Magyar-Nádas6 6. 21 p.6 ó- 22 p-1 ó- 16 p-1 ó- 24 p-Egeres6 ó. 47 p.6 ó- 62 p-1 ó- 68 p-2 ó- 8 p-B.­Hunyad 7 6- 36 p-7 ó- 39 p3 ó- 11 p-3 ó- 26 p-Csúcsa8 ó- 17 p-8 ó- 22 p4 ó- 11 p-4 ó- 31 p-Brátka8 ó- 68 p-8 ó- 59 p-6 6- 11 p-5 ó- 13 p-Rév 9 ó- 22 p-9 ó- 27 p-6 ó- 40 p-5 ó- 60 p-Élesd 9 ó- 46 p-9 ó- 47 p-6 ó- 14 p6 ó- 24 p-Mezö-Telegd 10 ó- 6 p-10 ó* 6 p-6 ó- 47 p-6 ó- 67 p-Nagy-Várad 10 ó- 40 p-7 ó- 42 p- Myllttér. *­ Nyilt levél Gróf Bethlen Istvánhoz! Azon állítás, hogy t. i. én a kötelességemet nem teljesitettem volna, miután azt mindég telje­sítettem, és teljesiteni is fogom — nem való. Sőt meg fordítva éppen a méltóságos Gróf úr nem akarja telj­esiteni, s mind­addig mig ez meg nem történik az Ön és bérenczei által el­terjesztett meg­alázó és becstelenitő elnevezéseket ezennel, mint valóságot nyíltan Önre ruházom. M. Vásárhelyt 1870 okt. 29 én. Gr. Rhédey István: Beküldetett. Minden szenvedőnek gyógyu­lást ad a kellemes Revalesciere du Barry, mely által orvos nélkül elmúlnak a következő bajok: gyomor-, ideg-, mell-, tü­dő-, mirigy-, nyákhártya-, légzés-, hólyag-, és vesebaj,­­gü­mó és vízkór, köhögés, dugm­ás, aranyér, álmatlanság, gyöngeség, szédelgés, vértolulás, fülzugás,­­terhesség, alatt hányáéi inger, fehér folyás, bokór, elsoványodás, csúz, köszvény, sápkor — 72,000 betegség, melyek minden orvosságnak ellenállottak. Bi­zonyítványok pápa ő szentségétől, gr. Pruskou adva a mar­­chall-tól, de Brehan marquis-nétól. Táplálóbb tevén mint a húsz, felnőttek s gyermekeknél 60-szer takarítja meg a Reva­lesciere az orvosszerek árát. Újvár, Magyarország. Valahányszor köszönetet mondok a teremtőnek azon ki­­számithatlan jótéteményeiért, melyekkel a természet gyógyitó­­an mű­ködő erői utján eláraszt, megemlékezem önökről. Több év óta nem örvendhettem teljes egészségnek, emésztésem min­dig zavart volt s gyomor­bajokkal kelle küzdenem. A bajok­tól a Revelesciere 11 napi használata megszabadított, s hiva­tási teendőimet háboritlanul végezhetem. 8 tér­ne­r L. I. nép­tanító. Pléhszelenczékben *­, fonti ft 60 kr, 1 font 2. 60 k. 2 font 4. 60 k. 6 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 66 frt. — Revalesciére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4. 60 s póralakban 12 csészére 1 frt, 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.60, 120-ra 10 ft, 288-ra 20­ ft, 676-ra 36 ft. — Kapható: Barry du Barry és T.-nál- Bécsben, G­ol d sch m i dg a s s e. 8, Kolozsvárit Kron­­staedter J.-nél (KUl-Monostor utcza 114) Binder K. gyógy­­szertárában, b.-m­onostorutcza a Bedönt során. Besten Töröknél, Prágában Fürst J.-nél, P­ozs­ony­b­an Pis­ztoly­­nál, Linczben Has­el­mayer-nél, Brünnben Ede­ F.-nél, Gr­aczb­a­n Ob­e­ra­nz mey er­­a Grabblovizo nál, Lembergben Rottende­r-nél, s postautalvány általi megrendelés útján mindenütt. *) E rovat alatt megjelenő czikkért a szerkesztőség ««min­­lösséget nem vállal. Litik.

Next