Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)

1871-05-26 / 118. szám

118-ik szám _______________ A „Magyar Polgár” előfizetési feltételei. Hirdetéseket a legjutányosb áron elfogad A M. Polgár kiadóhivatala. Egész évre . . 16 frt. Félévre ... 8 frt 50 kr. Negyedévre 4 frt 50 kr. Egy hóra 1 frt 50 kr. KOLOZSVÁR, MÁJUS 25. Pár szó a „Victoria“ ügyben. „ Uraml jó nekünk itt lennünk; csináljunk itt három hajlékot, neked egyet, Mólesnek egyet, és Illésnek egyet. Máté Evang. 17. rése 4. o. A „Victoria évi közgyűlése közeledvén, min­­den oldalról izgatási mozgalmakkal találkozunk; a pesti indítvány képezi a mozgató erőt, e körül csoportosulnak a vélemények, ez azon lepel mely alá a táplált utógondok rejteznek. A választmányi majoritás úgy, mint a mino­ritás közzé tette a pesti indítványra adott vélemé­nye indokait; mindkettő megegyezik abban,hogy a pesti részvényesek indítványát a társaság jól fel­fogott érdekében ignorálni nem lehet, a pesti rész­vényeseknek az ottani üzlet fejlesztésére, ellenőr­zésére az eddiginél több befolyást kell engedni, csak adás mérve, és a szervezés módozata körül van a két vélemény között eltérés. Honnan van mégis, hogy ennyire élére állít­­tatik a kérdés, és oly nagy szenvedéllyel szetik az izgatás? honnan van, hogy a Hintz párt kör- i levelekben, a részvényesekkel folytatott magán­be-­­­szélgetés közbe kiabálja, s a világgal elhitetni akar-­­­ja, hogy a „Victoria“-t Pestre viszik, a majoritást a­mely véleménye szerint ezen törekvést pártolja, s a „Victoria társaság érdeke ellen cselekvő párt­nak, magát ellenben a haza megmentjének törek­szik feltüntetni? Ezek felett az egyszerű részvényes valójá­ban eligazodni nem tudna, ha a színfalak közé be­pillantás által a bajok valódi felismerésére nem ve­zetnék; ezt téve a dologhoz higgadtan, és szen­vedély nélkül szólhatunk. Mindenekelőtt igen sajnos jelenségnek tart­juk, midőn egy pénzintézet vezetésére megbízott közegek a keblekben felmerült kérdéseket házilag és egyetértve elintézni nem tudják, hanem pártok­ra szakadnak; az ily jelenségek egy közeledő vi­harra mutatnak, mely aligha a társaság érdekét kényelműleg koc­kára nem teszi, s utóvégre is az ily férketetlenségek káros következését a részvé­nyesek fogják szenvedni. Ha okát vizsgáljuk a fel­merült izgalmaknak, arról győződünk meg, hogy itt a pesti indítvány csak másodrangú kérdés, a személyes ügy áll előtérben — a kisebbségi véle-­­ mény, mely többet ad a pestieknek, mint a majo­­ritási vélemény, nem egyéb, mint felállított mumus, mint szavazatgyűjtő eszköz, a közeledő közgyűlé­sen alelnök, igazgatók választása lévén megejten­dő, az alelnök és pártja attól tartanak, hogy a tár­saság megelégelte az eddigi vezetést, reformot kö­vetel, a vezető közegek közül a viszályt ki kívánja irtani, a túlsúlyra kapott személyi érdekeket meg akarja a társaság kebelében szü­nte­ni; szükség volt tehát a pesti indítványt kizsákmányolni, ab­­ból izgatási tőkét teremteni, itt van a baj forrása, mert hogy a Victoriát Pestre akarnák vinni, azt Hintz úr maga sem hiszi, különben az „Ország“ társasággal elnöksége alatt létrejött egybeolvadást és szerződést már akkor nem fogadta v­olna oly nagy hozsannával, meggondolta volna azon fuato horderejét, melynek a mai pesti indítvány termé­szetes következése. A részvénytársaságoknak a társadalmi életre és iparvilágra beható fényoldaluk mellett, azon árnyoldaluk is megvan, hogy azok igen gyakran visszaélések és veszélyek kutforrását képezik; a részvények ígéretek, ámítások által összedoboltat­­nak; az alakuló gyűlés megtartatik, ott néhány ko­­lompos a társaság elöljárójának felveti magát, s e naptól kezdve az intézet vagyonát privát vagyon­nak, magát az intézetet kedveltjei, s választottjai tápintézetének tekinti; a pár óráig tartatni szokott közgyűlésen egy rakás szám, néha költött üzletje­lentés felolvastatik; egy nagy testület tanácskozása már magában nehézkes, a dolgok menetébe bele­nézni nem tud; a részvényes csak azt látja, hogy részvénye értéke csak felére olvadt, ha el akarja adni, így nem talál vevőt, az osztalék mind keve­sebbé válik, s végül jelentik, hogy a társaságot temetik, gyűljenek egybe a részvényesek az utolsó tiszteség megadására; a temetést intéző papok, kik a sírás diját már rég zsebre rakták, keserves köny­­nyeket hallatnak. E szokott sorsa lenni az oly részvényes társaságoknak, hol a részvényesek sze­meiket behunyják, s időnként a társaság létek­zél­­ját senyvesztő bajokat el nem enyésztetik. A „Victoria“ nem tartozik a társaságok ezen fajtájához, de oda fajulhat ha kebelében az egyet­értés megbomlik, ha a magánczélok és érdekek le­győzésére felhasználtatni tűzetik. (Vége. következik.) Uj „Erdélyi Muzeum.“ Látogatás a szamosujvári fegyintézetben. Irta: Szikszai Béla. Vége. A nehezebb megyei raboknak a fogházba való szállítások 1854-ben rendeltetett el, de a meglevő épületek nem voltak képesek befogadni a körülbelül 500-ból álló számot, s még a volt a baj, hogy a meglevő börtönök egy részint egész­ségtelen földalatti üregekből állottak, mik az újabb s kiváltképen az osztrák börtönrendszabá­lyoknak nem feleltek meg. Valóban sajnálattal s borzalommal tölti el az emberi lelket még szemlélése is e penészes sötét üregeknek, melyeket most csak egyes fékezhetet­­len rabok ideiglenes börtönéül csak ritkán és rö­vid időre alkalmaznak. 1856-ban tehát a kormány rendelete folytán megkezdék építését a nagy épületnek, a­hol jelen­legi lakásuk van a raboknak, ez 3 emeletü, 2 kis szárnynyal és mintegy 1500 fegyencz befoga­dására alkalmas helyiséggel bir. Ezen épület, mely a költségvetés szerint 450,000 frtba került, *) az 1859 ik évben be is fejeztetett s a megyei rabok beszállítása meg is történt, azon évben 500-an jó­val felül voltak, de ma csak 416-an vannak, az ily kevésre apadt létszám oka részint az 1867 ki amnestia, midőn többen bocsáttattak szabadon, ré­szint a nagy számmal történt elhalálozások. — Közelebbről valóban sokan haltak el aránylag. hoa mindenben lehet keresni az okát, de legin­kább abban, hogy lakásuk a 3-ik emeleten van, ez utat pedig sokszor kell naponta megtenniük, úrszékeik pedig lakszobáikba vannak elhelyez­ve, melyek megmérgezik a jéget; ily körülmények lehetnek aztán okai annak, hogy a két nagy te­remből álló kórház majd mindig tele van bete­gekkel. A fegyenczeket a meglévő adatok szerint következőleg osztályozhatjuk nemzetiség szerint: magyar és székely 137; német és szász 20; ro­mán 221; más 38; ezek között 1 olasz. Vallás szerint pedig: római katholikus 60, gör. kath. 128, gör. keleti 118, ev. református 70, ágost. evang. 22, unitárius 13, izraelita 5. — Minden felekezet számára külön csinosan berendezett ima­ház van s külön lelkész van alkalmazva, kik na­ponként kétszer, délelőtt az az reggel és estve is­teni tiszteletet tartanak. Iskolájok szintén van, hol a még elemi tan­tárgyakat nem tudók taníttatnak. Mindezen intéz­kedések 1869. július 20 ától keletkeznek egy m­i­niszteri rendelet által, s e börtönben, hol ezelőtt nagyrészint csak erkölcsrontó tétlenségben ültek fegyenczeink, ma már felosztva, munkáknál alkal­maztatnak; ezeken kívül, hogy azon munkát pon­tosan és jól betanulják, elemi és erkölcsi oktatás­ban is részesülnek. — Egészen meglepi a bör­tönbe lépőt a rend és tisztaság mellett, mi e szo­bákban honol, az, hogy a nagyrészint különben durva, vad kinézésű alakok olvasással és tanulás­sal is foglalkoznak. Reggel hat órakor már minden rab talpon van s a reggeli után, mely száraz kenyérből s vízből áll, dologra mennek az előudvarba, hol asz­talos, kádár és kovácsműhelyek vannak; másré­sze, a könnyebb rabok s a gyengébbek a kert­ben, nagyobb rész, a gyapjuszövök, czipészek, sza­bók, szalmafonók, benn a szobákban dolgoznak. Nyolcz óra után isteni tiszteletre mennek s azután folytatják reggel elkezdett munkájokat. Tizenegy órakor az udvaron sétájukat teszik, s m után mindnyájan megvizsgáltattak, nehogy valamit, mi által szökésöket eszközölhetik, bevigyenek, külön lakosztályba záratnak, ily lakosztályba 30—40-ig vannak, hol foly az étkezés, mely leves, has és vastag ételből áll. — Kenyerek, úgyszintén más eledelek tápláló és élvezhető. — Ebéd után egy órai szünet s ismét dolgozni vitetnek, honnan 6 — 7 óra tájt vitetnek vissza, midőn isteni tisztelet tartás után bezáratnak. A szigorú de szelíd bánásmód ily körülmé­nyek között, mint ez, csak jót eredményezhet, továbbá még az, hogy erkölcsi magaviselet sze­rint osztályozva vannak, s a különböző osztályu­­aknak lakásuk is együtt van; csakis azok része­sülnek jutalmak és kedvezményekben, s azok szá­míthatnak fogságuk idejének kitelése előtti szaba­dulásra, kik jól viselik magukat; a börtönben is kihágást követők pedig szigorúan büntettetnek. Nagyrészt fogházainkban a genfi börtönrend­szer van alkalmazva, másrészben pedig az ameri­kai vagy javító; a fegyenczeknek a beszéd nincs eltiltva dolgozás közben sem, de csak az olyan mely az erkölcsre nem hat károsan; az úton szál­lított rabot fogsága idejéhez arányosítva 3—7 hé­tig csak egymagára zárják el, hogy ott vezekel­jen; azonban ennek, hogy mily hatása van a fe­­gyenczre, relative adhatni feleletet; mindenesetre a mód alkalmazásánál különbséget teszünk erköl­csileg félig vagy egészen megromlottak, művelt és műveletlen egyének között. A fegyenczek kézi munkájok közé tartoznak az alább elősoroltak, hol meg van határozva az is, hogy az egyes munkanemekkel hányan fogal­koznak. Szabó 33, czipész 22, asztalos 9, kádár 12, szalmakalaposok (szalma fonók) 105, kerekes 5, esztergályos 5, festékeső 2, ács 7, kanalos 1, kovács 4, kefekötő 1, posztómunkás 30, szakács 9, pék 6, kertész 8, kömives 40, kik most épen egy munkahelyen dolgoznak. Beteg 42, beteg ápoló 14, gyengélkedő 6, munkaképtelen 5, házi munkás 50. * 7 *) Ez a munkanemekkel foglalkozók­nak a felosztása, elég sajnos az, hogy egy nem nagy mérvben kiterjedő ipamemmel, mint a szal­­matonás 150-en foglalkoznak, kiket egyébre is lehetne tanítani, mivel nagyrészint fiatalok. Pár évvel ezelőtt a bérlők gyufagyárt is állí­tottak fel, de a kormány beszüntette egészségtelen kigőzölgése miatt. Itt közlök még egy sorozatot, mely a tegyen ezeknek bűnnemeik szerinti felosztását, mikért elítéltettek, foglalja magában. Az Ö87V68 létszámból (416) egyszerű börtönre 18, súlyos börtönre pedig 398 van elitélve. Közcsend háborításért.............................................1. Nyilvános erőszakoskodás és az elöljáróság elleni ellenszegülésért..................................3. Pénz és perhitel hamisításért..................................6. Hamis esküért.............................................................1. Erőszakos nemi közösülésért..................................3. Természet elleni fajtalanságért.............................1. Közönséges gyilkosságért.....................................20. Minősített gyilkosságért......................................13. Gyilkossági kísérletért.............................................3. Emberölésért.........................................................106. Halált okozó vérengzésért........................................2. Súlyos testi sértésért...........................................44. Tolvajságért........................... .... 149. Sikkasztásért.............................................................2. Rablásért................................................................44. Gyújtásért .............................................................4. Csalásért..............................................................4**) Kevés a száma az egyszerű börtönre elitélt­­teknek, ha nem inkább súlyos, az­az vagy élethosz­­sziglan, vagy 10—30 évre va­nnak ítélve; nehéz rabságban a fegyenczek közt most egy sem szen­ved; a vas láncz is egészen el van törölve. Megrovást érdemel itt az 1864-iki kormány, mely a fegyenczek ellátását s munkaerejét haszon­bérbe adni rendelte. — Egy rabért az állam fizet a haszonbérlőnek évenként 115 frt 88s/» kr, ezért tartozik õ élelemmel, ruházattal s minden szükség­letekkel ellátni a fegyenczet­ .» fegyenczek munka erejéért fejenként naponta 5 krt. fizet az állam­nak vissza a haszonbérlő. — Minő aránytalanság? Egy ember munkaerejéért 5 krt, még azért is, ki naponta 2—3 frt árát dolgozik ; a napi jelentésből láthatólag nem mindenik rab dolgozik minden nap a bérlőnek, akkor a bérlő nem fizeti a napi diíja­­kat az államnak. Fizet még azon kívül a munká­soknak mégpedig munkaképességük szerint, melyet a haszonbérlő és munkavezető arányosít naponta 4—30 árig, ez a minimum és maximum, de ezen pénzből csak a szelíd és erkölcsös magaviseletűek kapnak kezükhöz könyvekre, egy kis dohányra, vagy kevés italra; ez nagy kedvezmény, vagy jutalom gyanánt tekintendő. Hanem benn tartatik a hivatalnál, honnan kiszabadulásukkor kapják ki, vagy halálozása esetében temetési szükségletekre fordíttatik. E fennebbi haszonbérbe adás az államra nézve káros, mert a rabok a­mennyit dolgoznak 20%-ig fedezik a fegyintézet feltartására fordított költségeket, ha az állam kezelteti; de haszonbér mellett a 10°/0-ot is alig haladja meg azon öszveg, melylyel ők a nagy kiadáshoz munkájok erejével járulnak. Továbbá még rosz hatása is van ennek; az t. i. hogy a bérlő nem látja el mindig amőbá­val a rabokat s a tanya tétlen ülés pedig káros hatású minden tekintetben. A hivatali személyzet áll egy igazgató, egy ellenőr s 3 irodai tisztből; ezek viszik a fő felü­gyeletet az öszves fegyenczek és fegyőrök felett, úgy szintén azok ellátására is ügyelettel vannak. Fegyőrök közül tényleges szolgálatban van mintegy 82, ezek jelenleg két beteget kivéve, felosztva éjjel és nappal teszik szolgálatokat — ezek közzé számitjuk a munka felügyelőket is. — Vén kiszolgált katonák, rendszabályaik, vezény­szavak az, mi a honvédeké. A műipari czikkek közül czélszerű volna a selyem termelést és annak bár primitiv felkészíté­sét meghonosítani az intézetben, mi végett történt is felterjesztés a minisztériumhoz; talán csak a haszonbér leteltét várják s mihelyt az állam keze­li ezt, azonnal megkezdik a termelést, czélszerű volna ez csak azért is mivel a mintegy 3 boldogi eperfa erdő ide csak egy futamodásra van, s azt ma semmire sem használják. A jövő évre nagyszerű dolgozóhelyek készül­nek, hol kormányi kezelés és czélszerű munka­fel­oszlással előnyösen eszközöltetik a productio. Kívánatos is ez, mivel a naphoszszig való zárva tartás, tétlenül ülés a legrosszabb hatással van a fegyencznek ruiod physieumára, mind morális érzü­letére, munka közben feledi szenvedéseit és sötét gondolatainak nem ad helyet. — Megvan ugyan rendelve, hogy a reál tudományokból is nyerjenek oktatást a fegyenczek, s hogy részökre könyvtárt állitsanak fel, de mind­ez mostanig nem foganato­síttatott. A fennebb helyen megnevezett rend­szer, bánásmód és oktatás alkalmazása által lassan­ként aztán fegyintézeteink a rabokra nézve nem erkölcstelenítő, mint régentén volt, hanem javító lenne. Ily módon hány azelőtt romlott embert adhat­nának vissza a börtönök a társadalomnak ? •) Lásd a levéltárban levő kimutatókat. *) Kiírva az 1870. ang. á-ki jelentésből. Sz. B. **) Mindezek az Ang. 3-iki napi jelentésből. Sz. B. Szemle. (in.) A reichsrati delegátio megtette tisz­telgését az államfőnél , képzelhető, hogy a beszé­dek és viszonzások tele voltak bizalommal s a jö­vőbe vetett jó reményével. A császár válaszából kiemeljük, hogy a birodalom helyzete a külfölddel szemben jó, illetőleg semmiféle oly változás nem állott be, mely komoly bonyodalom vagy a béke megzavarásának aggályát kelthetné. Ezt örömmel constatáljuk. Annál szomorúbb a persp­ectiva, mely a belviszonyokra nyílik. A fejedelem ezekre nézve oly általánosság­ban beszélt, hogy a jövőbe alig vethetni egy bizo­­dalmas pillantást. A miniszteriális és nemzetiségi, centralista, autonomista és foederalista vajúdások közepette ez nem is csoda.­­Frankfurtból értesülünk, hogy a ratifikált bé­keszerződések tegnap cseréltettek ki Biimarck herczeg, másrészről Favre de Pouyer Quer­­tier között. Mindazáltal 21-én este újabb értekez­let történt, és 22 én is lesz még conferencia. Szá­mos magánház lobogót tűzött ki a békekötés foly­tán. Midőn a franczia megbízottak tegnap esti 6 óra körül körülkocsiztak a városban, a sokaság által tiszteletteljesen üdvözöltettek. Az angol parliamentben megtörtént a mérkő­zés Lowe és Disraeli között s az előbbi előnyére ——————■ HI . IJ S. 360-S — dőlt el. A warez a budget körül forgott s Disrael mindent elkövetett arra, hogy a budget­ javaslatai együtt ellenét is megbuktassa. Az érdekeltség ál­talános, a ház tömve tele volt s a kitíyert többség nagy diadalt szerzett Lowének, azért nem is szólva, hogy a budget oldaláról ismét egy évre biztosította a mostani kormány. Chislehurst, Napoleon lab­oratóriuma igen élénk kezd lenni, s úgy látszik, hogy az excsászár­­i köszvény csökkenésével új erővel neki állott retor­máinak, a­melyekből a Napolionidák restauratiója készül­ kikelni. A conspiratiónak az alapköve és reménye Mac Mahon, s ez úgy, mint Bazaine sűrű levelezésben áll a chislebursti intrienssal. A mellett nyílt titok, hogy Bismarck jobban szeretné a csá­szárság restauratióját, egy gyenge láb a köztársa­ságnál, mert bizonyos benne, ho­gy az adott lecske Napóleont féken, Németországé biztonságban tar­taná mely utóbbira kevés kilátá­st nyújtana a köz­társaság, s a kevésnél alig valamivel többet az Orleaosok restauratiójában. A bonapartismus látha­tára tehát tisztulni kezd, annyi­val inkább, miután a polgárháború egyenes előkés­ztője a tervbe vett merényletnek. Azt beszélik, hogy a jövő miniszte­rek jegyzéke már Napóleon zsebében van. Spanyolországból tüzetesebb tudósítások fe­­küsznek előttünk. A congressus, mely az elszakadt republicani gyűlésnek ellenlábasa, megalakult a megválasztotta tisztviselőit. Élni k­­ett Olozata, al­­elnök Herero. A congressus műk­ödése jelenít­i csak az ügyrend megállapítása, illett­e a reformálá­sa kö­rül forog. A republicans gyülés ellenben egy fee­deralisticus köztársaság alkotmány kidolgozását tűzte ki czéljául. Compensier bg. trónkövetelő be­választatott a kamarába, helyét azonban nem fog­lalta el, e helyett felkereste az aragoni fürdőt, a­hol bevárja, míg pártja a trónt kivívja. VII. Ká­roly trónkövetelő új premiert választott a hírhedt Gonzales Bravo személyében. E bonyodalmak kö­zepette az elválasztott király a pártok között le­begve, jövő nélkül várja a dolgok fejlődését. Táviratok a külföldről. Karlovitz, máj . 23. Határozatképesség hiányában tegnap csak bizottsági ülések tartottak. A mai határozatképes gyűlésben a congressus ügy­rendet egészíti ki: csütörtökön az iskolai törvény kerül tárgyalás alá. Flórencz, máj. 23 A kormány­­javaslatot terjesztett be a kamarának, mely szerint Flórencz városának, a fővárosnak Rómába áttétele folytán, 12.160.000 Ura szavaztatik meg kárpótlás fejé­ben. München, május 23. A pünkösdi üzonep alkalmával ismételten nagy katholicus gyűlés fog tartatni, melyre a nők szintén meg vannak hiva. Michelis tanár ma Innsbruckba és Gráczba u­­zik és a pünkösdi ünnepen tartandi gyűlésre vis­­sza tér. Stumpf Koblenzból és más theologusok szintén ide váratnak. Bukarest, május 22. Károly fejedelem trónra léptének évfordulóját ma a lakosság lelkes résztvevése mellett népünnep által ülik meg. Ő fen­sége az ország minden részéből vett hódolati fel­iratokat. Konstantinápoly, május 25. Megerősítik a hírt, hogy a spanyol király azon óhaját fejezte ki, miszerint az itteni olasz követet, Barbolani UTIiaon crrAmnt. noTuriA mi­nnaAohan hillvAZZÁk át Május 26 - ig; az olasz kormány erre nézve még nem határozott. . . .. St-Denis máj 23. (d. u. 2. 6.) A Mont­martre, csúcsán a háromszinű zászló lobog. Versailles, máj 23. A nemzetgyűlés mai ülésében Thiers így szólt: „Az ‘g»Z tagj­a..r®nd és a civilisatió, hála vitéz hadseregünknek, diadal­maskodott. A tábornokok, tisztek és a közlegények egyenlően megtették kötelességüket, üdvözlöm a hadsereget, mely nemeslelk­ben ontotta vérét, hogy hivatásának megfelelhessen.“ Ezután az ütegek működéséről tett jelentést. Elmondá, hogy nem remélte, miszerint két-három nap előtt és pedig roppant vérontás és erőfeszítés nélkül Párisba jut­hassanak katonái, e kegyetlen kényszerűség azon­ban szerencsére elmaradt. „Hajlandók vagyunk hinni — folytatá Thiers — hogy Páris valódi fejedelmének, mely nem más mint Francziaország, ismét vissza fog adatni. A törvény szigorúan fog a felkelők ellen alkalmaztatni, e tölénynyel kezünkben, lépünk fel a gonoszok ellen, kit sem magánvagyont, sem emlékszobákat nem kímél­tek.“ Versailles, máj. 23. Algírból jelentik, hogy a fellázadt néptörzsek túszokat adtak s a rend már helyre állott. P­áris, 17 — 19. Párisban elkeseredetten foly a torlasz­­harcz. Miután a poroszok elmetszették Páris észa­ki részén a távirdasodronyokat, csupán a Versail­les sürgönyökre kell szorítkoznunk, melyek elég­gé egyoldalúak. A kormánycsapatok versaillesi sürgönyök szerint teljesen benyomultak Párisba. Minden pon­ton torlaszharcz foly. Versaillesban azt remélik, hogy négy nap múlva vége lesz a felkelésnek. A hadsereg már az új operatéren, tehát a nagy bou­­levardokon áll. Cissey tábornok főhadiszállása a katonai tanoda épületében van. A rokkantak pa­lotája közelében nagy felrobbanás történt, tűzvés­- szel egybekötve. A csapatok mindinkább nyomul­nak Páris belsejébe. Eddigelé 10,000 foglyot ej­­tettek a kormánycsapatok. Pirisból a be- és kime­netel tilos mindaddig, míg a felkelés főnökei el nem fogatnak. Dombrovszky tábornokról azon hír terjed, hogy árulást követett el. Nem valószínű, de mindenesetre sajátságos, hogy az utóbbi napok­ban oly kevés halatszott e tábornok fegyver­tényeiről. A franczia nemzetgyűlés tegnapi ülésében Thiers tudata a kormánycsapatok által kivívott si­kert, mely nagy áldozatok nélkül éretett el. Kije­lente, hogy a kormány szigorral fog eljárni a vét­kesek irányában. Jules Simon törvényjavaslatot nyújt be, hogy a Vendome-oszlop újra felállíttas­sék, és rajta Napóleon szobra helyett Francziaor­­szág szobra helyeztessék el. A nemzetgyűlés egy­hangúlag köszönetet határozott szavazni Thiersnek s a hadseregnek. A commune kebelében nagy az izgatottság és bizalmatlanság, írja a D. News levelezője 1- ről. A befogatások napirenden vannak. A Verité reménytelennek látja a commune helyzetét; ő úgymond, kezdetben azt hitte, hogy a communális eszme sok szépet és jót rejt magá­ban, de a­mint látja, mindent elrontott azoknak

Next