Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)
1871-05-26 / 118. szám
118-ik szám _______________ A „Magyar Polgár” előfizetési feltételei. Hirdetéseket a legjutányosb áron elfogad A M. Polgár kiadóhivatala. Egész évre . . 16 frt. Félévre ... 8 frt 50 kr. Negyedévre 4 frt 50 kr. Egy hóra 1 frt 50 kr. KOLOZSVÁR, MÁJUS 25. Pár szó a „Victoria“ ügyben. „ Uraml jó nekünk itt lennünk; csináljunk itt három hajlékot, neked egyet, Mólesnek egyet, és Illésnek egyet. Máté Evang. 17. rése 4. o. A „Victoria évi közgyűlése közeledvén, minden oldalról izgatási mozgalmakkal találkozunk; a pesti indítvány képezi a mozgató erőt, e körül csoportosulnak a vélemények, ez azon lepel mely alá a táplált utógondok rejteznek. A választmányi majoritás úgy, mint a minoritás közzé tette a pesti indítványra adott véleménye indokait; mindkettő megegyezik abban,hogy a pesti részvényesek indítványát a társaság jól felfogott érdekében ignorálni nem lehet, a pesti részvényeseknek az ottani üzlet fejlesztésére, ellenőrzésére az eddiginél több befolyást kell engedni, csak adás mérve, és a szervezés módozata körül van a két vélemény között eltérés. Honnan van mégis, hogy ennyire élére állíttatik a kérdés, és oly nagy szenvedéllyel szetik az izgatás? honnan van, hogy a Hintz párt kör- i levelekben, a részvényesekkel folytatott magánbe-szélgetés közbe kiabálja, s a világgal elhitetni akar-ja, hogy a „Victoria“-t Pestre viszik, a majoritást amely véleménye szerint ezen törekvést pártolja, s a „Victoria társaság érdeke ellen cselekvő pártnak, magát ellenben a haza megmentjének törekszik feltüntetni? Ezek felett az egyszerű részvényes valójában eligazodni nem tudna, ha a színfalak közé bepillantás által a bajok valódi felismerésére nem vezetnék; ezt téve a dologhoz higgadtan, és szenvedély nélkül szólhatunk. Mindenekelőtt igen sajnos jelenségnek tartjuk, midőn egy pénzintézet vezetésére megbízott közegek a keblekben felmerült kérdéseket házilag és egyetértve elintézni nem tudják, hanem pártokra szakadnak; az ily jelenségek egy közeledő viharra mutatnak, mely aligha a társaság érdekét kényelműleg kockára nem teszi, s utóvégre is az ily férketetlenségek káros következését a részvényesek fogják szenvedni. Ha okát vizsgáljuk a felmerült izgalmaknak, arról győződünk meg, hogy itt a pesti indítvány csak másodrangú kérdés, a személyes ügy áll előtérben — a kisebbségi véle- mény, mely többet ad a pestieknek, mint a majoritási vélemény, nem egyéb, mint felállított mumus, mint szavazatgyűjtő eszköz, a közeledő közgyűlésen alelnök, igazgatók választása lévén megejtendő, az alelnök és pártja attól tartanak, hogy a társaság megelégelte az eddigi vezetést, reformot követel, a vezető közegek közül a viszályt ki kívánja irtani, a túlsúlyra kapott személyi érdekeket meg akarja a társaság kebelében szünteni; szükség volt tehát a pesti indítványt kizsákmányolni, abból izgatási tőkét teremteni, itt van a baj forrása, mert hogy a Victoriát Pestre akarnák vinni, azt Hintz úr maga sem hiszi, különben az „Ország“ társasággal elnöksége alatt létrejött egybeolvadást és szerződést már akkor nem fogadta volna oly nagy hozsannával, meggondolta volna azon fuato horderejét, melynek a mai pesti indítvány természetes következése. A részvénytársaságoknak a társadalmi életre és iparvilágra beható fényoldaluk mellett, azon árnyoldaluk is megvan, hogy azok igen gyakran visszaélések és veszélyek kutforrását képezik; a részvények ígéretek, ámítások által összedoboltatnak; az alakuló gyűlés megtartatik, ott néhány kolompos a társaság elöljárójának felveti magát, s e naptól kezdve az intézet vagyonát privát vagyonnak, magát az intézetet kedveltjei, s választottjai tápintézetének tekinti; a pár óráig tartatni szokott közgyűlésen egy rakás szám, néha költött üzletjelentés felolvastatik; egy nagy testület tanácskozása már magában nehézkes, a dolgok menetébe belenézni nem tud; a részvényes csak azt látja, hogy részvénye értéke csak felére olvadt, ha el akarja adni, így nem talál vevőt, az osztalék mind kevesebbé válik, s végül jelentik, hogy a társaságot temetik, gyűljenek egybe a részvényesek az utolsó tiszteség megadására; a temetést intéző papok, kik a sírás diját már rég zsebre rakták, keserves könynyeket hallatnak. E szokott sorsa lenni az oly részvényes társaságoknak, hol a részvényesek szemeiket behunyják, s időnként a társaság létekzélját senyvesztő bajokat el nem enyésztetik. A „Victoria“ nem tartozik a társaságok ezen fajtájához, de oda fajulhat ha kebelében az egyetértés megbomlik, ha a magánczélok és érdekek legyőzésére felhasználtatni tűzetik. (Vége. következik.) Uj „Erdélyi Muzeum.“ Látogatás a szamosujvári fegyintézetben. Irta: Szikszai Béla. Vége. A nehezebb megyei raboknak a fogházba való szállítások 1854-ben rendeltetett el, de a meglevő épületek nem voltak képesek befogadni a körülbelül 500-ból álló számot, s még a volt a baj, hogy a meglevő börtönök egy részint egészségtelen földalatti üregekből állottak, mik az újabb s kiváltképen az osztrák börtönrendszabályoknak nem feleltek meg. Valóban sajnálattal s borzalommal tölti el az emberi lelket még szemlélése is e penészes sötét üregeknek, melyeket most csak egyes fékezhetetlen rabok ideiglenes börtönéül csak ritkán és rövid időre alkalmaznak. 1856-ban tehát a kormány rendelete folytán megkezdék építését a nagy épületnek, ahol jelenlegi lakásuk van a raboknak, ez 3 emeletü, 2 kis szárnynyal és mintegy 1500 fegyencz befogadására alkalmas helyiséggel bir. Ezen épület, mely a költségvetés szerint 450,000 frtba került, *) az 1859 ik évben be is fejeztetett s a megyei rabok beszállítása meg is történt, azon évben 500-an jóval felül voltak, de ma csak 416-an vannak, az ily kevésre apadt létszám oka részint az 1867 ki amnestia, midőn többen bocsáttattak szabadon, részint a nagy számmal történt elhalálozások. — Közelebbről valóban sokan haltak el aránylag. hoa mindenben lehet keresni az okát, de leginkább abban, hogy lakásuk a 3-ik emeleten van, ez utat pedig sokszor kell naponta megtenniük, úrszékeik pedig lakszobáikba vannak elhelyezve, melyek megmérgezik a jéget; ily körülmények lehetnek aztán okai annak, hogy a két nagy teremből álló kórház majd mindig tele van betegekkel. A fegyenczeket a meglévő adatok szerint következőleg osztályozhatjuk nemzetiség szerint: magyar és székely 137; német és szász 20; román 221; más 38; ezek között 1 olasz. Vallás szerint pedig: római katholikus 60, gör. kath. 128, gör. keleti 118, ev. református 70, ágost. evang. 22, unitárius 13, izraelita 5. — Minden felekezet számára külön csinosan berendezett imaház van s külön lelkész van alkalmazva, kik naponként kétszer, délelőtt az az reggel és estve isteni tiszteletet tartanak. Iskolájok szintén van, hol a még elemi tantárgyakat nem tudók taníttatnak. Mindezen intézkedések 1869. július 20 ától keletkeznek egy miniszteri rendelet által, s e börtönben, hol ezelőtt nagyrészint csak erkölcsrontó tétlenségben ültek fegyenczeink, ma már felosztva, munkáknál alkalmaztatnak; ezeken kívül, hogy azon munkát pontosan és jól betanulják, elemi és erkölcsi oktatásban is részesülnek. — Egészen meglepi a börtönbe lépőt a rend és tisztaság mellett, mi e szobákban honol, az, hogy a nagyrészint különben durva, vad kinézésű alakok olvasással és tanulással is foglalkoznak. Reggel hat órakor már minden rab talpon van s a reggeli után, mely száraz kenyérből s vízből áll, dologra mennek az előudvarba, hol asztalos, kádár és kovácsműhelyek vannak; másrésze, a könnyebb rabok s a gyengébbek a kertben, nagyobb rész, a gyapjuszövök, czipészek, szabók, szalmafonók, benn a szobákban dolgoznak. Nyolcz óra után isteni tiszteletre mennek s azután folytatják reggel elkezdett munkájokat. Tizenegy órakor az udvaron sétájukat teszik, s m után mindnyájan megvizsgáltattak, nehogy valamit, mi által szökésöket eszközölhetik, bevigyenek, külön lakosztályba záratnak, ily lakosztályba 30—40-ig vannak, hol foly az étkezés, mely leves, has és vastag ételből áll. — Kenyerek, úgyszintén más eledelek tápláló és élvezhető. — Ebéd után egy órai szünet s ismét dolgozni vitetnek, honnan 6 — 7 óra tájt vitetnek vissza, midőn isteni tisztelet tartás után bezáratnak. A szigorú de szelíd bánásmód ily körülmények között, mint ez, csak jót eredményezhet, továbbá még az, hogy erkölcsi magaviselet szerint osztályozva vannak, s a különböző osztályuaknak lakásuk is együtt van; csakis azok részesülnek jutalmak és kedvezményekben, s azok számíthatnak fogságuk idejének kitelése előtti szabadulásra, kik jól viselik magukat; a börtönben is kihágást követők pedig szigorúan büntettetnek. Nagyrészt fogházainkban a genfi börtönrendszer van alkalmazva, másrészben pedig az amerikai vagy javító; a fegyenczeknek a beszéd nincs eltiltva dolgozás közben sem, de csak az olyan mely az erkölcsre nem hat károsan; az úton szállított rabot fogsága idejéhez arányosítva 3—7 hétig csak egymagára zárják el, hogy ott vezekeljen; azonban ennek, hogy mily hatása van a fegyenczre, relative adhatni feleletet; mindenesetre a mód alkalmazásánál különbséget teszünk erkölcsileg félig vagy egészen megromlottak, művelt és műveletlen egyének között. A fegyenczek kézi munkájok közé tartoznak az alább elősoroltak, hol meg van határozva az is, hogy az egyes munkanemekkel hányan fogalkoznak. Szabó 33, czipész 22, asztalos 9, kádár 12, szalmakalaposok (szalma fonók) 105, kerekes 5, esztergályos 5, festékeső 2, ács 7, kanalos 1, kovács 4, kefekötő 1, posztómunkás 30, szakács 9, pék 6, kertész 8, kömives 40, kik most épen egy munkahelyen dolgoznak. Beteg 42, beteg ápoló 14, gyengélkedő 6, munkaképtelen 5, házi munkás 50. * 7 *) Ez a munkanemekkel foglalkozóknak a felosztása, elég sajnos az, hogy egy nem nagy mérvben kiterjedő ipamemmel, mint a szalmatonás 150-en foglalkoznak, kiket egyébre is lehetne tanítani, mivel nagyrészint fiatalok. Pár évvel ezelőtt a bérlők gyufagyárt is állítottak fel, de a kormány beszüntette egészségtelen kigőzölgése miatt. Itt közlök még egy sorozatot, mely a tegyen ezeknek bűnnemeik szerinti felosztását, mikért elítéltettek, foglalja magában. Az Ö87V68 létszámból (416) egyszerű börtönre 18, súlyos börtönre pedig 398 van elitélve. Közcsend háborításért.............................................1. Nyilvános erőszakoskodás és az elöljáróság elleni ellenszegülésért..................................3. Pénz és perhitel hamisításért..................................6. Hamis esküért.............................................................1. Erőszakos nemi közösülésért..................................3. Természet elleni fajtalanságért.............................1. Közönséges gyilkosságért.....................................20. Minősített gyilkosságért......................................13. Gyilkossági kísérletért.............................................3. Emberölésért.........................................................106. Halált okozó vérengzésért........................................2. Súlyos testi sértésért...........................................44. Tolvajságért........................... .... 149. Sikkasztásért.............................................................2. Rablásért................................................................44. Gyújtásért .............................................................4. Csalásért..............................................................4**) Kevés a száma az egyszerű börtönre elitéltteknek, ha nem inkább súlyos, azaz vagy élethoszsziglan, vagy 10—30 évre vannak ítélve; nehéz rabságban a fegyenczek közt most egy sem szenved; a vas láncz is egészen el van törölve. Megrovást érdemel itt az 1864-iki kormány, mely a fegyenczek ellátását s munkaerejét haszonbérbe adni rendelte. — Egy rabért az állam fizet a haszonbérlőnek évenként 115 frt 88s/» kr, ezért tartozik õ élelemmel, ruházattal s minden szükségletekkel ellátni a fegyenczet .» fegyenczek munka erejéért fejenként naponta 5 krt. fizet az államnak vissza a haszonbérlő. — Minő aránytalanság? Egy ember munkaerejéért 5 krt, még azért is, ki naponta 2—3 frt árát dolgozik ; a napi jelentésből láthatólag nem mindenik rab dolgozik minden nap a bérlőnek, akkor a bérlő nem fizeti a napi diíjakat az államnak. Fizet még azon kívül a munkásoknak mégpedig munkaképességük szerint, melyet a haszonbérlő és munkavezető arányosít naponta 4—30 árig, ez a minimum és maximum, de ezen pénzből csak a szelíd és erkölcsös magaviseletűek kapnak kezükhöz könyvekre, egy kis dohányra, vagy kevés italra; ez nagy kedvezmény, vagy jutalom gyanánt tekintendő. Hanem benn tartatik a hivatalnál, honnan kiszabadulásukkor kapják ki, vagy halálozása esetében temetési szükségletekre fordíttatik. E fennebbi haszonbérbe adás az államra nézve káros, mert a rabok amennyit dolgoznak 20%-ig fedezik a fegyintézet feltartására fordított költségeket, ha az állam kezelteti; de haszonbér mellett a 10°/0-ot is alig haladja meg azon öszveg, melylyel ők a nagy kiadáshoz munkájok erejével járulnak. Továbbá még rosz hatása is van ennek; az t. i. hogy a bérlő nem látja el mindig amőbával a rabokat s a tanya tétlen ülés pedig káros hatású minden tekintetben. A hivatali személyzet áll egy igazgató, egy ellenőr s 3 irodai tisztből; ezek viszik a fő felügyeletet az öszves fegyenczek és fegyőrök felett, úgy szintén azok ellátására is ügyelettel vannak. Fegyőrök közül tényleges szolgálatban van mintegy 82, ezek jelenleg két beteget kivéve, felosztva éjjel és nappal teszik szolgálatokat — ezek közzé számitjuk a munka felügyelőket is. — Vén kiszolgált katonák, rendszabályaik, vezényszavak az, mi a honvédeké. A műipari czikkek közül czélszerű volna a selyem termelést és annak bár primitiv felkészítését meghonosítani az intézetben, mi végett történt is felterjesztés a minisztériumhoz; talán csak a haszonbér leteltét várják s mihelyt az állam kezeli ezt, azonnal megkezdik a termelést, czélszerű volna ez csak azért is mivel a mintegy 3 boldogi eperfa erdő ide csak egy futamodásra van, s azt ma semmire sem használják. A jövő évre nagyszerű dolgozóhelyek készülnek, hol kormányi kezelés és czélszerű munkafeloszlással előnyösen eszközöltetik a productio. Kívánatos is ez, mivel a naphoszszig való zárva tartás, tétlenül ülés a legrosszabb hatással van a fegyencznek ruiod physieumára, mind morális érzületére, munka közben feledi szenvedéseit és sötét gondolatainak nem ad helyet. — Megvan ugyan rendelve, hogy a reál tudományokból is nyerjenek oktatást a fegyenczek, s hogy részökre könyvtárt állitsanak fel, de mindez mostanig nem foganatosíttatott. A fennebb helyen megnevezett rendszer, bánásmód és oktatás alkalmazása által lassanként aztán fegyintézeteink a rabokra nézve nem erkölcstelenítő, mint régentén volt, hanem javító lenne. Ily módon hány azelőtt romlott embert adhatnának vissza a börtönök a társadalomnak ? •) Lásd a levéltárban levő kimutatókat. *) Kiírva az 1870. ang. á-ki jelentésből. Sz. B. **) Mindezek az Ang. 3-iki napi jelentésből. Sz. B. Szemle. (in.) A reichsrati delegátio megtette tisztelgését az államfőnél , képzelhető, hogy a beszédek és viszonzások tele voltak bizalommal s a jövőbe vetett jó reményével. A császár válaszából kiemeljük, hogy a birodalom helyzete a külfölddel szemben jó, illetőleg semmiféle oly változás nem állott be, mely komoly bonyodalom vagy a béke megzavarásának aggályát kelthetné. Ezt örömmel constatáljuk. Annál szomorúbb a perspectiva, mely a belviszonyokra nyílik. A fejedelem ezekre nézve oly általánosságban beszélt, hogy a jövőbe alig vethetni egy bizodalmas pillantást. A miniszteriális és nemzetiségi, centralista, autonomista és foederalista vajúdások közepette ez nem is csoda.Frankfurtból értesülünk, hogy a ratifikált békeszerződések tegnap cseréltettek ki Biimarck herczeg, másrészről Favre de Pouyer Quertier között. Mindazáltal 21-én este újabb értekezlet történt, és 22 én is lesz még conferencia. Számos magánház lobogót tűzött ki a békekötés folytán. Midőn a franczia megbízottak tegnap esti 6 óra körül körülkocsiztak a városban, a sokaság által tiszteletteljesen üdvözöltettek. Az angol parliamentben megtörtént a mérkőzés Lowe és Disraeli között s az előbbi előnyére ——————■ HI . IJ S. 360-S — dőlt el. A warez a budget körül forgott s Disrael mindent elkövetett arra, hogy a budget javaslatai együtt ellenét is megbuktassa. Az érdekeltség általános, a ház tömve tele volt s a kitíyert többség nagy diadalt szerzett Lowének, azért nem is szólva, hogy a budget oldaláról ismét egy évre biztosította a mostani kormány. Chislehurst, Napoleon laboratóriuma igen élénk kezd lenni, s úgy látszik, hogy az excsászári köszvény csökkenésével új erővel neki állott retormáinak, amelyekből a Napolionidák restauratiója készül kikelni. A conspiratiónak az alapköve és reménye Mac Mahon, s ez úgy, mint Bazaine sűrű levelezésben áll a chislebursti intrienssal. A mellett nyílt titok, hogy Bismarck jobban szeretné a császárság restauratióját, egy gyenge láb a köztársaságnál, mert bizonyos benne, hogy az adott lecske Napóleont féken, Németországé biztonságban tartaná mely utóbbira kevés kilátást nyújtana a köztársaság, s a kevésnél alig valamivel többet az Orleaosok restauratiójában. A bonapartismus láthatára tehát tisztulni kezd, annyival inkább, miután a polgárháború egyenes előkésztője a tervbe vett merényletnek. Azt beszélik, hogy a jövő miniszterek jegyzéke már Napóleon zsebében van. Spanyolországból tüzetesebb tudósítások feküsznek előttünk. A congressus, mely az elszakadt republicani gyűlésnek ellenlábasa, megalakult a megválasztotta tisztviselőit. Élni kett Olozata, alelnök Herero. A congressus működése jeleníti csak az ügyrend megállapítása, illette a reformálása körül forog. A republicans gyülés ellenben egy feederalisticus köztársaság alkotmány kidolgozását tűzte ki czéljául. Compensier bg. trónkövetelő beválasztatott a kamarába, helyét azonban nem foglalta el, e helyett felkereste az aragoni fürdőt, ahol bevárja, míg pártja a trónt kivívja. VII. Károly trónkövetelő új premiert választott a hírhedt Gonzales Bravo személyében. E bonyodalmak közepette az elválasztott király a pártok között lebegve, jövő nélkül várja a dolgok fejlődését. Táviratok a külföldről. Karlovitz, máj . 23. Határozatképesség hiányában tegnap csak bizottsági ülések tartottak. A mai határozatképes gyűlésben a congressus ügyrendet egészíti ki: csütörtökön az iskolai törvény kerül tárgyalás alá. Flórencz, máj. 23 A kormányjavaslatot terjesztett be a kamarának, mely szerint Flórencz városának, a fővárosnak Rómába áttétele folytán, 12.160.000 Ura szavaztatik meg kárpótlás fejében. München, május 23. A pünkösdi üzonep alkalmával ismételten nagy katholicus gyűlés fog tartatni, melyre a nők szintén meg vannak hiva. Michelis tanár ma Innsbruckba és Gráczba uzik és a pünkösdi ünnepen tartandi gyűlésre vissza tér. Stumpf Koblenzból és más theologusok szintén ide váratnak. Bukarest, május 22. Károly fejedelem trónra léptének évfordulóját ma a lakosság lelkes résztvevése mellett népünnep által ülik meg. Ő fensége az ország minden részéből vett hódolati feliratokat. Konstantinápoly, május 25. Megerősítik a hírt, hogy a spanyol király azon óhaját fejezte ki, miszerint az itteni olasz követet, Barbolani UTIiaon crrAmnt. noTuriA minnaAohan hillvAZZÁk át Május 26 - ig; az olasz kormány erre nézve még nem határozott. . . .. St-Denis máj 23. (d. u. 2. 6.) A Montmartre, csúcsán a háromszinű zászló lobog. Versailles, máj 23. A nemzetgyűlés mai ülésében Thiers így szólt: „Az ‘g»Z tagja..r®nd és a civilisatió, hála vitéz hadseregünknek, diadalmaskodott. A tábornokok, tisztek és a közlegények egyenlően megtették kötelességüket, üdvözlöm a hadsereget, mely nemeslelkben ontotta vérét, hogy hivatásának megfelelhessen.“ Ezután az ütegek működéséről tett jelentést. Elmondá, hogy nem remélte, miszerint két-három nap előtt és pedig roppant vérontás és erőfeszítés nélkül Párisba juthassanak katonái, e kegyetlen kényszerűség azonban szerencsére elmaradt. „Hajlandók vagyunk hinni — folytatá Thiers — hogy Páris valódi fejedelmének, mely nem más mint Francziaország, ismét vissza fog adatni. A törvény szigorúan fog a felkelők ellen alkalmaztatni, e tölénynyel kezünkben, lépünk fel a gonoszok ellen, kit sem magánvagyont, sem emlékszobákat nem kíméltek.“ Versailles, máj. 23. Algírból jelentik, hogy a fellázadt néptörzsek túszokat adtak s a rend már helyre állott. Páris, 17 — 19. Párisban elkeseredetten foly a torlaszharcz. Miután a poroszok elmetszették Páris északi részén a távirdasodronyokat, csupán a Versailles sürgönyökre kell szorítkoznunk, melyek eléggé egyoldalúak. A kormánycsapatok versaillesi sürgönyök szerint teljesen benyomultak Párisba. Minden ponton torlaszharcz foly. Versaillesban azt remélik, hogy négy nap múlva vége lesz a felkelésnek. A hadsereg már az új operatéren, tehát a nagy boulevardokon áll. Cissey tábornok főhadiszállása a katonai tanoda épületében van. A rokkantak palotája közelében nagy felrobbanás történt, tűzvés- szel egybekötve. A csapatok mindinkább nyomulnak Páris belsejébe. Eddigelé 10,000 foglyot ejtettek a kormánycsapatok. Pirisból a be- és kimenetel tilos mindaddig, míg a felkelés főnökei el nem fogatnak. Dombrovszky tábornokról azon hír terjed, hogy árulást követett el. Nem valószínű, de mindenesetre sajátságos, hogy az utóbbi napokban oly kevés halatszott e tábornok fegyvertényeiről. A franczia nemzetgyűlés tegnapi ülésében Thiers tudata a kormánycsapatok által kivívott sikert, mely nagy áldozatok nélkül éretett el. Kijelente, hogy a kormány szigorral fog eljárni a vétkesek irányában. Jules Simon törvényjavaslatot nyújt be, hogy a Vendome-oszlop újra felállíttassék, és rajta Napóleon szobra helyett Francziaország szobra helyeztessék el. A nemzetgyűlés egyhangúlag köszönetet határozott szavazni Thiersnek s a hadseregnek. A commune kebelében nagy az izgatottság és bizalmatlanság, írja a D. News levelezője 1- ről. A befogatások napirenden vannak. A Verité reménytelennek látja a commune helyzetét; ő úgymond, kezdetben azt hitte, hogy a communális eszme sok szépet és jót rejt magában, de amint látja, mindent elrontott azoknak