Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)

1871-06-23 / 140. szám

llő üres hely betöltésére elrendelt pótválasztások alkalmából úgy számlál, hogy e számból 25—30 legitimista, ugyanannyi orleanista, mintegy 40 mér­sékelt republikánus, 15 szélsőbaloldali és 10 impe­rialista fog beválasztatni. Az imperialista jelöltek nagy erőfeszítéseket tesznek már is, és épen nem kímélik a pénzt, kilátásuk azonban alig lehet a si­kerre s ha némi erőben mutatkoznának is a kama­rában, a többi pártok bizonyosan készek lennének ellenök szövetkezni. Az „Op. nationale“ szerint eddig a követ­­kező imperialista jelöltek léptek fel a departementokban: Vuitry, a császár egykori minisztere Ain departementban, La Gueronnière Basses Alpesban, Duvernois H. Alpesban, Hauss­­mann a tengermelléki Alpes departementban , azon­kívül Pári­sban is,­­ About Edmond B. du Rhone­ban, Duvergier Cherben, Ronder Corsikában, Mag­­ne Dordogneban, Garnier de Cassagnac Gersben. — G­l­a­i­s Bizain már közzétette programmját Paris­ban, s ígéri hogy Thirst fogja támogatni. A párisi nemzetközi m­u­n­k­ás­o­k hallo­más szerint közelebb összejövetelt tartottak Belse­­villeben, számra mintegy hatvanegyen. Bizonyos Charlet foglalta el az elnöki székét s a gyű­lés különböző gyujtogatási tervek fölött vitatko­zott. Páriában és közvetlen környékén a két ostrom és az utczai harczok alatt jól rosszul elásott hullák a közelebbi forró napok alatt dögleletessé tették a léget. A kormány előbb a hullákat fel­­ásatni s az erődök körül ismét eltakarittatni szán­dékolta, e tervvel azonban a főváros körül fekvő községek lakosainak egészségi szempontjából fel­hagyott s most megégetteti a hullákat. E szerint Páris déli részén, különösen Châtillon táján egész nap magas füstoszlopokat lehet látni, éjjel azonban lángok is tűnnek elő az elhullott és kiásott porosz, franczia hadseregbeli és felkelő harc­osok hullái fölött. A nemzetgyűlés 20-kán elfogadta azon­­javas­latot, mely szerint cselekvő és szenvedő választási jog adandó azon elsassi és lotharingiai lakosoknak, a­kik Francziaországban települtek le, ha ugyan kijelentik, miszerint állandólag itt szándékoznak lakni.­­ Ezután elfogadtatott azon indítvány is, mely szerint a fegyvergyártás és kereskedés bizo­nyos szabványok alá vettessék. Egyik interpellátió­­ra felelvén kijelenti a külügyér, hogy naponként 3—4 ezer fogoly tér haza s hogy a kormány min­dent megtesz a vizsgálatok gyorsítására. Hatósági élet. Aranyosadék, jun. 15-én 1871.*) A szer­kesztő ur engedélyével Írok e kis Aranyosszobről is. A belügyminiszter által kitűzött rendkívüli bi­­zottmányi gyűlés mai napon tartatott meg főki­­rálybiránk elnöklete alatt, melyben törvényha­tóságunk jövő szervezetére a terv kidolgozására főkirálybiró úr által tapintatosan kiszemelt küldött­ség 30 személyben az egész bizottmány által is megválasztatott. A küldöttség megválasztása, s egy pár kebli ügy letárgyalása után, fökirálybiró úr a bizottmányi gyűlést eloszlatván, a jelenlevő küldöttségi tagokat egy előleges értekezletre hi­ván fel, azt küldöttségi gyűléssé alakítva át, fö­királybiró úr előadva a teendőket, a munka fel­oszlását két osztályba kilencz tagot egybe választ­va ajánlott, mely ajánlatnak elfogadása előtt G. M. képviselő, Sz. J. Aranyosszék existentiájáért szót emeltek, a­mit természetesen mindenki helye­selt. Azonban T. G. röviden és szárazon fejezte ki azon aggodalmát, hogy a miniszteri tervezet szerint nincs biztos reménye arra, hogy Aranyos­szék a maga erején úgy állhasson fen, hogy a Szerk. *) Tárgy hal­mazunk miatt késett el. 431 nép már is elviselhetlen terheinek egy újabb terű sza­porításával a legnagyobb megelégedetlenséget ne szülné, mert hogy a kiszámítás szerint in status­­quo fennállhassunk, évi adónk 32%-el szaporod­unk, ezt pedig kívánom­m meg is fizetni, egy kissé olyan áldozat, miután az ország alkotmányos ön­­állása,­­ a megyei önkormányzat hatásköre is anynyira módosítva van, hogy talán párhuzamba téve, nem fizetné ki magát. Azért szóló T. G. in­dítványozza, hogy a küldöttség a bizottmány ne­vében egy feliratot intézzen a minisztériumhoz, melyben kérje Aranyosszék kikerekítését, s egy általában a megyéknek egy új és czélszerű­ fel­osztását, rendezését, a­mint azt közelebbről Ko­­lozsmegya is tette. Valóban igen szomorú dolog lenne az, hogy Aranyosszék históriai múltjánál fogva s nemzeti szempontból is véve, más megyéhez csatoltassék, csak azért, mivel közigazgatási költsége jelenben annyira felszaporodott, hogy azt az adóval túlter­helt népe fedezni nem képes. A felirati indítvány megbukott. A tervezet készítésére, a küldöttségi elnökök határnapot tűztek ki, s a gyűlés azon jó rem­énynyel oszlott el, hogy ha hivatalnokainak lét­számát és fizetéseit leszállítja, akkor biztosítva van fennállása s önkormányzata. Adja Isten sike­rüljön ! Gyűléseink után kedélyes kirándulást tet­­tünk Vörösmartra, a szokott főkirálybirói patriar­chális ebédre, hol a pohárköszöntés és jó kedély annyira fokozva volt, hogy egyik asztal melletti szomszédom azon megjegyzést tette nékem, „vár­jon ezen jókedv nem egyik hattyúdala a Aranyos széknek.“ Adja az ég, hogy ne legyen. .. A szent lászlóiak ügye. A szerencsétlen szent­ lászlóiaktól a követke­ző sorokat vettük: Tekintetes Szerkesztő úr! A folyó évi pünkösd harmadnapján egy szervezett gyujtogató-társulat által gonosz indulatból okozott gyújtás következtében, helységünkben 83 belső épület, azokban találtató gabona, élelemszerek és öltöző ruhák elhamvadván, ezen szerencsétlenség által okozott nyomor enyhítéséül több kolozsvári tisztelt polgárok és szomszéd községek pénz és élel­mi czikkekkel járultak, miért is fogadják forró kö­­szönetünket. De legfőképen indíttatva érezzük magunkat megyénk szeretve tisztelt főispánjának migs báró Kemény György urnak forró hálánkat és köszöne­tünket nyilvánítani, ki mai napon helységünkbe ki szállván, a leglelkiismeretes­ utánjárás után szám­bavevén a tűzvész által szerencsétlenné tett 95­ családfőt, azok között kiosztotta a magával hozott 1011 (egy ezer tizenegy) frt 85 kr segélypénzt, pótolván azt 3 frt 15 krral, mely összegből kir. biztos gr. Péchy Manó ő exolája kegyeskedett aján­dékozni 200 frtot, a „Kelet“ t. ez. szerkesztője gyűjtött 84 frt 50 krt, a „Magyar Polgár“ t. ez. szerkesztője gyűjtött 64 frtot. T. ez. Veres Dénes ur folyó évi június 15-én tartott tordamegyei bi­zottmány­­gyűlés alkalmával gyűjtött 179 frt 60 krt és a megyei számvevő ur utján a migs főis­pán urnak kézbesittetett. Demján Ferencz szent­­lászlói ev. ref. lelkész ur átadott a „Kelet“ t. ez. szerkesztője által korábban gyűjtött és több jóté­kony keblű honfiak által ajándékozott, közvetlenül az irt lelkész úrhoz küldött összesen 480 frt 44 krt. Gyéres városa tanácsa által gyűjtött és a tiszt­séghez felküldött­ 3 frt 31 krt. Összesen 1015 frt. Fogadja a t. ez. szerkesztőség és adakozók a legmélyebb köszönetünket és forró hálánkat sze­rencsétlen községnek tű­z által károsult lakói ne­vében. Sz. László, junius 22. 1871. Ambrus Mi­hály, falusbiró; Csányi Márton, Egyedi András, Kovács István, jegyző.­­" Szívesen közöltük e kimutatást már azért is) . Hír a’vala hogy ez a Magyar Országi lenne; de ez a hír is végre lecsendesedett, s azt tudta min­den, hogy ő már elbomlott. Végre October vége felé Fejér János Ur azon Uraságokhoz folyamo­dott, a Síknek gondolta, hogy Hazánk, Nemzetünk Boldogulása inkább a sziveken fekszik, s ha, szin­tén nem is mindegy­ikröl, de nagyobb részétől tisz­ta szívből fel segitetett. Az Jól Tevőknek nevei,­­ kegyes Adakozások a következendő: GuberU8 Gr. Bánffy Ur , Exta Kft. 400 B, Weselényi Miklós Ur egy Lovat, melyet azután Generalis Gr. Beth­len Pál a Társaságtól megvett 25 aranyon, facrt Kft. 1127a Gr. Bethlen Sándor ur „ Rft­ 100 Gr. Bethlen Lászlóné Asszonyság 0 Nga 15 arany facit Kft. 67­­2 Gr. Bethlen Pál Ur 37 Gr. Teleky László Ur 25 Gr. Bethlen Lajosné Asszonyság ö Nga 18 B. Alvitzyné Asszonyság ö Nga 10 Az egész Suma Kft. 770 Talán ezen meg­tálálhatatlan fáradságu fejér Ur többet is kaphatott volna ha egy nagy hatalmú Ur, nyilvánságos ellenségekké nem vált volna, ki is azzal meg nem elégedett, hogy a midőn fejér János Ur kegyességéért esedezett. Szent írásbeli Locusokkal kívánta a Játékoknak vétkes voltát meg­bizonyítani, és ezért véteknek tartotta azt is, hogy őket segítse, hanem közönséges Helyeken is beszédette hogy jobb lenne Sárba vetni a pénzt mint őket azzal Haza Boldogulására törekedő fárad­hatatlan igyekezetekben felsegitteti, s a Jól­vevő­két csaknem excom­municatra. Ugyancsak ezen kevését is jóra tudta forditani a fenoeron­te­­ érde­mes Hazánkfia, s hozzá hasonlithatatian Fáradsá­sával 16­­k­óberben 1792 esztendőbe ki nyitotta a Titkos Ellenkezéssel a Jádzó Szint. Tá­vol volt ugyan ezen első játék a Tökélletességtől, de a mit az ök emberi Eretek ki nem tölthetett, azt Hallgatóinak nagyobb Részekbe Hazájához való Szeretete ki­pótolta. Ha az ellenségről említést teszek, az Illendő­ség kívánja, hogy a Jól Tevőkről is emlékezzem. A Pénzsegittöket feljebb meg­írtam, most vágynak pedig olyanok is a kik egyébbel segítették ezen Ns Társaságot, kik között említést érdemel Mélto­ Bágos Gr. Rédey Mihályné Asszonyság ő Nagysá­­ga, ki is Jádzó Szintis esztendeig Palotáját aján­lotta minden Bér fizetés nélkül. Már a Jádzó Személyekről szóllok, kik e következendők: 1) Haralyi Fejér János Ur, a Ns Tár­saságnak Elöljárója. A tréfás Játékokban az egész közönségnek megelégedésén felül jádzik. 2) őri Filep István Ur. Magyarországon is ditséretes jádzsásain kívül arról is nevezetes, hogy maga Vagyonkájából is a Magyarországi Társaságnak 60 Aftokat fel­áldozott. 3) Pákodi Kotsi János Ur. Előbb a Splény Gyalog Regimentbe Cadett; Őri Úrral e­gyütt érzékeny Jádzásáról az Uj Modi Gonosz­tevők Halgatóinak könyvhallatásai bizonyságok. 4) Örményszékesi Kontz Józsefi Ur; ez is meg­becsülhetlen Tagja a Társaságnak, melyet vígjátékom­ban szüntelen bizonyít. 5) Tordai Sáska János Ur. Reménysé­get nyújtott Szemlélüinek hogy még hasznos Jádzó Személyt várhatnak belölle. 6) Har­a­­­y­i Fe­j­ér I­s­t­v­á­n Ur. Az Elöljá­rónak Testvére; e volt künn Magyar Országra Leányokért, kik e következendők : 1) F e j­ér R o s a f­i a k. Asszony. Jo maga Viseletét, Szépsége Szemlélőinek annál kedvesebbé teszi. 2) Theresia Leányasszony Magyarország­ról hozatott; teljes Megelégedésével jádzik a kö­zönségnek. 3) Keszeg Theresia Leányasszony. Még csak vagy kétszer jelenvén meg a közönség előtt ítéletet nem érdemel. Voltanak még Magyarországról két Leány Személyek: Susanna k. Asszony, a ki a valósággal legjobban jádzott, de mérgessége a Társaság előtt már tűrhetetlen volt, mely annyira ment, hogy a Játékközbe is meg mérgeltén magát, ki jönni nem akart. Tartván azért a Társaság törte ne fogy többször nagyobb Szégyent valyon, hozzá járulván még rész Élete is el bocsáttatott. Julianna Leányasszony. E vissza vitetett, melyért a Társaság az Egeknek Válákot adhat. * * Reménységünk vagyon már, hogy ezen Tárná­éig enekutána még jobb lábra állván, hasznára lehet a Érdemes közönségnek. Igaz ugyan hogy , most elélt költségek sok, de még is Egek fárado­zásokat megszentelik, melyet szivemből is óhajtok. („Reform “) hogy a könyörülök tovább is buzduljanak, mert a kimutatott összeg a kárnak alig egy századrészét képezi. Szerk. : „M. Folg “ eredeti távirata. Feladatott! Pesten jun. 22 án 10 óra 30 p. d. e. Érkezett Kolozsv. jun. 22-én 11 óra 10 p. d. e. Thiers a kölcsönvitában kijelenti, hogy a hadiköltség három milliárd­­jához a bank kölcsönöz ezer­három­száz­harmincz milliót. A multi és idei deficit ezerhatszáz harmincz millió. A helyzet nem veszélyes. Brüsseli hir: A foglyok haza­­bocsátása felfüggesztetett, a fran­­czia-német viszonyok lazultak. A két hatalom között új postaszerző­dés készül. Grorove közi­ ügyér lemondását király ő felsége elfogadta, s helyébe Tisza Lászlót (talán Lajost? Szerk.) nevezte ki. Gorovenak király ő fel­sége elismerésül a szt. István n.­ke­resztjét adományozta. HIR HA­RANG. *** T. előfizetőinket figyelmeztetjük, hogy lapunk árát a jövő évnegyedtől az évnegyedes előfizetők részére leszállítottuk olyan formán, hogy jövőre évnegyedre nem 4 frt 50 kr., hanem csak 4 forint lesz. Azon t. előfizetőink, kik eddig már 4 frt 50 krral fizettek elő, az 50 kr töbletet a jövő évne­gyedre számíthatják be. Ez évnegyed folytán tárcza rovatunkban érde­kes közleményeket hozunk Jókai Mórtól, gr Te­leky Sándor ezredestől, Sámi László, Med­­gyes Lajos, Orbán Balázstól, s egy nagybe­csű ismeretlen történeti naplót közöl Szabó Károly a Rákóczi forradalomból. Tárcza rovatunkat sem belbecs, sem változa­tosság tkintetéből meg se bírták közelíteni soha a Királyhágón inneni verseny­társaink — jövőre még érdekesebbé fogjuk tenni, miután oly erőket nyer­niük meg, kiknek tollával legörömestebb találkozik olvasó közönségünk. Vidéki rovatunk tetemesen élénkülni fog, fürdőinkről levelezőket nyertünk meg, s állandó­ rovattá fogjuk emelni a román lapok szem­léjét is a jövő hó elsejétől kezdve. Egyéb tekintetekben ismerik olvasóink irá­nyunkat, s törekvéseinket. Előfizethetni: Julius—Augusztus. Szept. 4 frt. Julius—Decemberre 8 frt. Egy hóra 1 frt, 50 kral. Hirdetési rovatunk a legjutányosabb árak mellett áll a t. közönség rendelkezésére. A „Magyar Polgár“ szerkesztősége. *** Lapunk tegnapi számában a maros­vásárhelyi választásra vonatkozó levél alól egy szerkesztői megjegyzés tévedésből kimaradt, melyet ezennel helyreigazítunk utólagosan, nehogy félre­magyarázásokra adjunk alkalmat. „Nem hagyhatom megjegyzés nélkül levelezőnk azon megjegyzéseit, melyek a Lázár család, s ezáltal Lázár Ádámra is vonatkoznak. A napokban Lázár Ádám szíves volt személyesen felkeresni, s ez alkalommal ismételve kijelenté, hogy ő Orbán Balázs megválasztása ellen nem működött sem szóval, sem tettel, s ennélfogva fel sem hatalmazott senkit, hogy nevét ilyen irány­ban felhasználják. Ha tették mégis ismerői, vagy a hozzá közel állók, helyteleníti, és sajnálja. Lázár Ádámnak e nyilatkozata őszinteségében nincsen okom e pillanatban kételkedni, mint jellemes, becsü­letes ember szavában. Hogy a Lázár család némely tagjai a jobboldallal szavaztak, ezt elég furcsa jelenségnek tartom, de bizonyos vagyok benne, hogy Lázár Ádámnak erre semmi befolyása nem lehetett, és nem volt.“ Szerk. *) A városi hatóság figyelmébe ajánljuk a gázvilágítás vállalkozóinak azon semmivel sem igazolható eljárását, hogy a külső gázcsövek lera­kásánál végig ársolják az utczát, s azt hetekig úgy tartják, mely miatt egy egész utczasor tel­keire sem ló­val, sem szekérrel nem lehet bejutni, sőt helyenként gyalog járónak is mesterség. A külső gázcsöveket mindenütt úgy szokták lerakni, hogy nyolc­, legfeljebb tiz öt hosszúság ha ki van ásva, rögtön beillesztik a csöveket, az árkot betöltik s a járdát helyreállítják, hogy a közlekedés fennakadást ne szenvedjen,­­ úgy foly­tatják tovább a munkát. Ez urak nálunk — a városi hatóság elnézésével — olyan szabadságo­kat vesznek maguknak, melyet egyetlen rendezett városban sem tűrnének el. Ajánljuk ez ügyet a városi képviselők figyelmébe, mert ha minden ut­­c­a hetekig el lesz zárva ez árkokkal,sok zavarnak és kellemetlenségnek teszik ki a polgárságot. *** „Janku Ábrahám“ czím alatt köze­lebbről egy négy felvonásos zinművet adott elő Brassóban a György színtársulata. Irtózatos rész­­éretműnek mondják, melyet a brassóiak aligha megnéznek még egyszer. (H. 0 ) „Fogat fogért“ egy keleti újdon­ság, m­atthematikai szempontból, telescopon nézve. Feladat: a sétatéri tó sandolinjaiba beleül két úr, s mind a kettő belebukik a vízbe. Megfejtés: Ko­lozsvárit van egy sétatér ~n. A sétatéren van egy tó­mb. A tavan vannak sandolinok, ez ~o. A san­dolinban ül két úr D-f-P. Tehát a-f-b-f-c-f-D-f-P=x. D belefordul a tóba, tehát—D, aztán belefordítja P-t, tehát —D+P=a-f-b-f-c—D-f-P~ valaki nem tudott az „Internationale“-hoz hozzászólni, vala­mint nem tudott egy egyszerű esetet leírni, bele­kapaszkodik tehát a mások által írt czikkek sajtó­hibáiba, elosztja a „Csillagod ég“ gél, mely a borí­ték szerint: „i­rta“, az első czimlap szerint: „szer­kesztette“, a második czimlap szerint:„elő­ad­ta“, a szöveg szerint: „fordította“ végre a „Philosophie des Unbewuszten“ tudalom özönének gyarapjaival „journauisticus bosszú lére“ eresztette, olim revereodissimus, jelenleg simpliciter Doctor Szálas. Notura testatumque omnibus et singulis quibus interist. A t. olvasó közönségtől bocsánatot kérünk ezért az újdonságért, de már mathemati­­cusokkal és bölcsészekkel csak így lehet boldogulni. (o) Feleki Miklós, ki pár napi itt mulatá­­sát ana használta fel, hogy a „Falura kell menni“ czímű darabban egy jó estvét szerzett a színházi közönségnek: Szamosujvárra is átrándult, s ott is fel fog lépni. Innen Maros-Vásárhelyre később Galambfalvára indul. *­ Miksa György, e tehetséges iró halá­láról a következő meleg sorokat veszszük az el­hunyt barátjától Kis Bálint úrtól: Ismét egy ferdül­­etlenül a magasba törő ifjú törzs dűlt ki körünk­­ből; hazánknak ismét egy jogosult reményével ke­vesebb maradt jövő kora iránt ! Diódváraljai Miksa György jogtudor, Alsó Fehérmegye törvényszéki ülnöke a járásbirája junius 18 ika óta nincs többé és mély fájdalomtól áthatott családja, barátai s hivataltársaitól kisérve, 21 én szállíttatott Hoszszu­­telkére, néhai atyja pora mellett élvezni a sir hi­deg nyugalmát. A csapás váratlanul sújtott le nem­csak a­ családra, hanem egész megyénkre, mely benne az új nemzedék legtehetségesebb és jellem- szilárdabb tagját vesztette el. A haza osztozik gyá­szunkban bü fia felett, ki csak imént lálá örömsu­gárzó arczczal a legelőbb általa megpendített ige testé váltát, a Zrínyi és Frangepán kétszázados ünnepélyének megtartása által. Ám alig pár hó, s maga az indítványozó lett tárgya a legfájdalmasabb gyászünnepélynek. A „magyar történelmi emlékek“ írója élni fog örökre emlékünkben, író volt­­ a szó nemesi értelmében, ki nem érdek , hanem lel­­kesültségből irt, nem pénzért, hanem valamely köz­­czél előmozdításáért. Szépirodalmi és journalistikai kisebb dolgozatain kívül az „erdélyi szászok joga“ és „az oláhok eredetéről és jogállapotáról“ irt mű­vei komoly tanulmányt tanúsítanak. Az író hamar átmetszett pályáját sajnáljuk, de kipótolhatatlan ö fökép mint ember és hazafi. Egy vigasztalhatlan család, néhány igaz fájdalomtól könnyező jóbarát állják körül e friss hantokat, vigasztalódjanak ők a haza s minden jobbjai meleg részvéte által ! A forradalmi vésztől megritkult sorokban, lepuszti­­tott ős törzsek közül ez ifjú hajtás méltán vonta magára mindenki figyelmét és reményét. Felnöve­kedett s megerősödött megyénk csaknem pusztává irtott politikai terén, s valódi elvekkel gyökerezve meg abban­ nem rendíthették meg a hatalmas vi­harok, nem ronthatták meg a rágalom aljas férgei, s daczolt az üldözés minden oldalról ráirányzott csapásaival. Hivatali teendőit részrehajlatlan igaz­sággal, s minden ideje neki áldozásával kezelte. A talkalmazott munka meg is gyengité testi ere­jét, megkönnyíté a rövid két nap alatt lefolyt ro­hamos betegség végzetteljes diadalát. Az igazság férfiát, a tudományosan képzett jogászt, a lelkes írót benne ellenségei is elismerik. És lettek volna neki ellenségei, a tiszta jellemű férfinak?-------Ő politikai térre lépett, hű volt elveihez, következe­tes kivitelükben, független meggyőződésében . Eb­ben megvan a felelet__ „Beati, qui persecutio­nem patiuntur propter justitiam.“ Mennyire vihar­­teljes volt nyilvános élete, és oly csendes boldog­ság tükröződött vissza magánéletén. Sokat élt, mert sokat működött, boldogul élt, mert habár csak egy évig élvezhető egy tiszta női szív behatásának üd­vét, végpillanatában lelkét szerető neje karjai közt, tehát boldogan adható át az örökkévalóságnak. — Placide quiescad­ (o) Bittó István új igazságü­gyét kiadta manifestumát s szét is küldte a hatóságokhoz. Szokás szerint sok az ígéret, jó szándék, fogadás stb benne, ugyannyira, hogy talán túlságosan sok is. (o) A rohicsi fürdőnek Moltkén kívül még Montenegró vladikája is vendége lesz ez­idén.­­ (o) A steinakircheni (felső Ausztria) templom tornya f. hó 19 én öszveomlott s rom­jai alá temette Zambauer órást fiával együtt, kik a torony jeles óráját meg akarták menteni. Az öszveomlás egy vaspánt elszakadása folytán tör­tént éppen abban az időben, a mikor egy bizott­ság a megtámasztás felett tanác­skozott. (o) A nádaspatakon történt, lapunkban felemlített farkas dúlás alkalmából, egy barátunk arra figyelmeztet, hogy 1852­ vagy 53 ban hason­ló eset történt Kolozs megye Forgácskút nevű hely­ségében, mely alkalommal egy veszett farkas négy embert sértett meg. A gyógykezelést az akkor Szucsákban, jelenleg Tordán tartózkodó orvos Bod­ur vállalta el, a oly sikerrel hajtotta végre, hogy az illetők a víziszonytól mentve maradtak. A ná­daspataki juhászok talán felkereshetnék ezt az orvost. — (o) Flórenczben egy tizenöt éves zsi­dóleány megszökött atyjától s a Neophyták ko­lostorába menekülve megkereszteltetett. Az atya a quaestura közbenjárásával oly ítéletre tett szert, a­mely a leány visszaadását meghagyta. Az ítélet végrehajtása azonban nem volt könnyű dolog, mert az apácsák bezárkóztak, s a hatóság csak öt kapu betörése után juthatott a leányhoz, mely azon­ban már fanatizálva volt, a eltagadta apját és csa­ládját. Daczára annak az apa visszavette a leányt. A levelező, a­ki ezeket írja, mindamellett kiemeli, hogy a vallásos rajongás Olaszországban annyira csökkent, hogy a beíit eset a ritkaságok közzé tartozik. , ton Gilevszky tanár, egykoron a híres Oppolzer astisteose 38 éves korában meghalt Krakkóban. Szabadelvűségét avval bizonyította be leginkább, hogy Krakkóban egy bizalmi feliratot létesített a Döllingerhez. Az ultramontán sajtó természetesen isten büntetésének hirdeti Gilevszky korai halálát. (o) A gasteini fürdőben e napokban borzasztó felhőszakadás dühöngött, mely a hegy­ségek vizeit aggasztó módon kiárasztotta. (ma.) Az Olt folyó-mint Brassóból ir­­ják— több helyütt kiöntött, s áradása által a ré­tek­­s vetésekben tetemes károkat okozott. Június 23­­. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS)

Next