Magyar Polgár, 1871. július-december (5. évfolyam, 146-297. szám)

1871-09-12 / 206. szám

sem'vQDD*nem, sem tempó, egy szóval semm­i^nem volt jelezve benne, de azért hiba nélkül men , becsületére válik a zenekarnak. „ . * Miből fog állani a JM­P-“ 1872 naptára? Hogy a közönség a naptár tárgybő­sége, vál­tozatossága s válogatott tartalma felöl, magát tájé o­hassa, közöljük tartalomjegyzékét,— addig is, mi kö­zelebbről a megrendelést, felhívást mellékelhetnek la­punkhoz. I. Naptárrész 1872-re. II. Szépirodalom, történet, természettudomány és közgazdászai rész.­­ A honvéd foglyok Szebenben. Költemény Med­­erce Lajostól. 2. A kivégzett Török professor í­jsági naplója. Közli K. Papp Miklós. 3. Torna, román népballada. Közli Moldovan Gergely. 4. Egy hadi ítélet 1849-ben, Koós Ferencztől. 5. Újabb adatok Lovassy László felségsértési peréhez. Közli K Papp Miklós. 6. Tökölyiné Zászlója, el­beszélés Lukácsfytól. 7. Fehér Anna, népballada, közli Lukácsfy. 8. Mirabeau halála Louis Elané­tól, fordította, a száműzöttek lapja a „L‘ Homme“­­ból Tussai. 9. Széchy Mária levéltárából (1668). közli Szilágyi Sándor. 10. Egy bál Mátyás ki­rálynál. 11. Egy román népvezér naplója (az 1849- diki román népfelkelés történetéhez.) Közli K. Papp Miklós. 12. A Kossuth-banquet Washingtonban (1852). 13. Szent-György helyettese Langbeintól, fordította Szász Béla. 14. Egy léghajós. Elbeszé­lés Jókai Mórtól. 15. Bölcsödül Petruss Jenő­től. 16. Az ó sáncz szorosa Orbán Balázstól. 17. Dalok Jankához, Sámi Lajostól. 18. Darwin elmélete Herman Ottótól. 19. A kadicsfalvi ma­lom. Székely népballada. Közli Szőcs Mihály. 20. A gazdálkodás- és takarékosságról. Janet Pál után Sámi Lászlóné. 21. Nagypénteken. Indali Gy. 22. Nagy események dióhéjban. 23. Román népda­lok. 24. A munkásokról, Sámi Lászlótól. 25. Egy 1632-ik évi fali naptár. Közli Jakab Elek. Egy igen érdekes esketés 1563-ból. Közli P. Szathmári Károly. 27. A hasznosról és a becsületről, Janet Pál után Sámi Lászlóné. 28. A természettudo­mányok száz év előtt. 29. A csendestengeri vasút, pálya. 30 A zsidók mannája. 31. Egy pár szó a komlótermelésről. 32. Szesz­finomító gyárak felállí­tása. 33. A sajtkészítésről. 34 Pár szó a trágyahul­ladékokról. 35. A méter­ mérték és súlyrendszer. 36. Bélyegilletékek. 37. Távirda. 38 Posta. 39. V­asúti menetrendek 40. A Királyhágón inneni vásárok. 41. Teljes tiszti czimtár a legújabb hivatalos adatok nyo­mán. 42. Hirdetések. Megrendelhető e naptár tiszti czimtárral együtt lírt 30 kron, tiszti czimtár nélkül­­ írton a „M. Polgár“ kiadó hivatalában. Vidéki megrendelők postán bérmentesítve kapják. (o) Nagy politikusaink nem tudván kisüt­ni, mit végzett a két csiszár Salzburgban, legalább a menüt közük. Kezdték a levesen, végezték a des­­sertien, s az étkek díszes sorában csak egy jellemző volt: Hors d' Oeuvre: Petits pâtes à la Russe, így már aztán legyőzték azt a fránya muszkát. Váljék egészségükre. Fölhívás! A hunyad-zarándmegyei és szászváros széki néptanító egylet alapszabályai a mi­nisztérium által megerősítve leé­keztek. Ennek alap­ján egy f. évi szeptember 18-án délelőtt 10 órakor a képezdében tartandó, alakuló közgyűlésre a neve­zett három törvényhatóság területén működő minden néptanitó vallás és nemzetiségrei tekintet nélkül tisz­telettel raeghivatik. Kelt Déván 1871 szept 9-én Koós Ferencz, id. elnök. Nagy Miklós, id. jegyző. (o) Seward, az egyesült államok volt titkára jelenleg Berlinben időz. (o) Victoria királyné betegsége oly fordula­tot vett, hogy a walesi herczeget, ki Párisba érke­zett meg, visszahívták Angliába. (o) Csikszék bizottmánya az árvizek ál­tal megrongált tölgyesi útra ezer, a gyimesire ezer­ötszáz forintot szavazott meg, s elhatározta, hogy ez évben két ifjút az állatorvosi, egyet a műegyetemi tantárgyak hallgatására küld Pestre, fejenként évi 400 frt segélylyel. fo) A­atrike-járvány még a rendőrségre is kiterjedett, így a múlt napokban a newcasteri rendőrség­­testületileg felmondta a szolgálatot, s meg­tagadta addig, a­m­íg egy gyűlölt elöljárója nem tá­­volíttatott el állomásáról. (o) Janecek, a hírhedt rablógyilkos a pilseui siralomházban mulat, pár nap múlva pedig az akasz­tófán adja meg az árát kegyetlenségeinek. Azt írják, hogy a sört nagy menynyiségben issza, s folytonosan kártyát vet Az idegenek nagy számmal csődülnek, hogy a kivégzésnél jelen legyenek. Ez is szép adat a csehek művelődéstörténelméhez. (o) A Strakosch-féle hires fonógyár Brünn­­ben f. hó 8-án földig leégett. A kár százötvenezer írtra rúg, s az oltásnál több ember sérült meg. (o) Dühös pap. Nápolyból írják, hogy pater Vincenzo Crebelli egy idő óta Margherita Speranza kisaszszonyt szerelmi vallomásokkal üldözé, de ezért nem érhetett. Dühében berontott a leány házába, le­szúrta az elébe siető apát, s megsérte a leányt is. A rendőrség ez egyszer gyorsan megjelent, s elfogta a papot, a­ki csalatkozhatlanul épen szívén találta a szerencsétlen apát. (o) Garibaldiról jövő hírek szerint, a sza­badság ősz bajnoka elhatározta volna, hogy két fiá­éval együtt egészen visszavonul a politikai küzdelem teréről, K­iciotti átveszi a caprerai gazdaságot, Me­­notti kiviteli kereskedéshez lát az öreg pedig teljes nyugalomban élné ezentúl napjait. Avval a háládat­­lansággal szemben, a­melyet a szabadság ez igaz bajnoka tapasztalt, határozata tökéletesen helyes. (o) Lucca Paulina asszony a berlini híres primadonna Bécsen átutazva megemlékezett, hogy művészetének bölcsőjét itt ringatták valamikor. A kegyelet megszállotta a művésznőt, ki engedélyt kért, hogy a szép Károly templomban, hol hangja legelőször feltűnt énekelhessen. Az engedélyt kész­ségesen megadták s az „Ave Maria“, melyet a mű­vésznő előadott, febüvölé a hallgatóságot. (6) A művészek kegyeletéről lévén szó, megemlítjük, hogy a Feleki pár mult hó második felében átadta az ajándékokat, a­melyet a galamb­falvi ref. egyháznak szánt. Az átadás Feleki Miklós szülőházában történt, hol a papon kívül a hívek nagy számmal jelentek meg. Feleki szép beszéd mellett nyújtotta át a diszkótésű bibliát, a kelyhet, tányérokat, asztal és szószéktakarót a papnak, a pap megköszöné az ajándékokat, a hívek pedig megélje­nezték a művészpárt, mely diadalai között sem fe­­ledkezett meg a szülői házról. A képviselőház állandó igazoló bizottságának tagjait ezennel figyelmeztetem, hogy a képviselőháznak e hó 14-én tartandó ülésé­ben több újonnan választott képviselő fogja választási jegyzőkönyvét bemutatni, e szerint tehát jelenlétük a fennírt napon okvetlenül szükséges leend. Pesten, 1871. September 9-én. Somssich Pál s. k . a képvi­selőház elnöke. (Bp. K.) Bokros Elek ügyvéd ur kolozsmegyei községi iskolai czélokra 30 darab aranyat ajándéko­zott. Mely követésreméltó hazafiul áldozat köztudo­másra hozatik. (Bp. K.) — Egloffstein Amália bárónő a gazdasz­­szony-egyletnek őt alapitó tagot (száz írtjával) gyűj­tött erdélyi útjában, u. m. Weér Zsigmond, Dull László és Maár József urakat, Tisza Lászlóné szül. b. Thoroczkay Róza urhölgyeket. *** Aali pasha, ki fiaitól s barátjaitól kör­nyezve, Bilbekben halt meg, Törökországnak nem csak legképzettebb fia s legnagyobb államférfia, ha­nem egyszersmind kelet egyik legtudományosabb írója is volt, nagy műveltséggel s kiváló költői te­hetséggel. *** Jules Favre sajtóperbe fogta Lam­yét és mindazon lapokat, melyek az ex miniszterről rá­galmakat közöltek. Egyúttal megemlítjük itt, hogy Jules Favre már megnyitotta ügyvédi irodáját s legelső tárgyalása szept. 4-én volt. — (Egy közember életét) közli a „Jour­nal Amasant.“ Azon közember ugyanis elment egy hires tábornokhoz segélyt kérni. A tábornok látja, hogy a közembernek nincs orra, kérdi tőle, hol vesz­tette el. „Ugyanazon csatában, — feleli ez — mely­ben tábornok ur a fejét.“ — A katona, ez élete elismeréséül, a tábornoktól nagyszerű orrot kapott. (6) Erzsébetvárosról tudósítanak, hogy ott f. h. 5-én Gorove Lajos és Lengyel Márton rendező urak kezdeményezésére egy jótékonyczélű műkedvelői előadás folyt le szép sikerrel. Adattak: „A mosónő macskája“ és Fehér Othello“ egy fel­­vonásos vígjátékok. A szereplők közül Schedelmayer Róza és Zakariás Róza kisasszonyok sok kitüntetés­ben részesültek, a férfiak közül Zakariás, Persian és Kozocsa urak kitettek magukért. Az előadást kedélyes tánczmulatság követé, mely az előadás fel­­költötte jókedvet végig megtartotta. (6) Gyergyó-Szt Miklós városa kötelezte magát, hogy a feloszlatott alreáltanoda helyébe egy négy osztályú polgári iskolát állít saját költségén Dittró és Szárhegy községek erre elhatározták, hogy­annak a tizenháromezer forintnak a kamatját, a­melyet a főelemi iskola segélyezésére fordítottak volt, ösztöndíjak képében a keletkező új tanoda ren­delkezése alá bocsátják. Így már szeretjük a gyer­­gyóiakat. (o) A petroleusok közül a negyedik hadi­­törvényszék Steuiffe, Sultens és Marchais asszonyo­kat halálra, Papavoinet deportatióra, Bocquint tíz évi börtönre ítélte el. (o) Az elitélt communisták az egy Lul­lier kivételével, ki halálra ítéltetett, fellebbeztek. Lulliernek egész magaviselete olyan, hogy inkább félbolondnak mint akármi másnak tarthatni, s kér­dés, várjon lehet-e ily embert kivégezni ? (6) A passaui püspök esete nagy feltű­nést okoz mindenfelé. A kiállítás alkalmából Li­­powszky gróf mint a bajor kormány képviselője el­fogadta a testületeket, ezek között a papságot is Henrik püspök kapott az alkalmon, hogy a király biztosának praelectiót tartson a vallási üldöztetés miatt. Lipowszky félbeszakita a rajongó papot s kinyilatkoztató, hogy a termet el fogja hagyni ’ha a püspök a vallásról beszél; a püspök folytatta be­szédjét s a biztos ott hagyta a faképnél Erre a püspök a biztos után indult ki az utczára s az ut-Vísz-ukT­ te t­anaszaival’ mig a biztos szál­lását elértek, hol a biztos türelmét elveszti s a na­pot határozottan visszautasitá. A püspök azt mond­ta, hogy csak a hatalomnak enged s egy rendőrre­­­l,­ M­ .litá a biztost, hogy fogassa el s­z.i min­ta, mert inkább rabbá lesz, mielőtt to­vább nézné a’vallás üldözését a bajor kormány ál­tal A biztos elfordult s az utczán hagyta az al­­kalmatlankodót. Henrik erre az összecsődült néphez hördült de nem idézett elő valam­ nagy halást. Tempóra mutantur­­ azelőtt koronás Henrikek ■­rtak a tiarások udvarára vezeklei­­, most tiarás Henrikek járnak majd a koronások után. Ez rend­ben van — legyünk már egyszer quitt. (o) Marx az „Internationale“ vezetője lon­doni hírek szerint oly veszedelmesen betegedett megt hogy környezete jónak látta eshetőleges utód­­ját kiszemelni s mint legképesebbet Bakunint az orosz emigránst jelölte ki e befolyásos helyre. (6) Illő ajándékokat osztogatott a minap a gráczi katecheta azoknak a gyermekeknek, a me­lyek a vallástanban tündököltek: dr. Zweiger her­­czeg-püspök 1868-ki pásztorlevelét, mely a házas­sági törvényről szól. (6) Nagy vasúti szerencsétlenség történt Lille mellett a sectini állomás közelében. A Dou­­aiból induló személyvonat elkésvén, belerohant egy tehervonatba, három szekér, a gépek összezuzattak, és számos utas belehalt, egy nagy része a kitóduló gőz és viz által leforráztatott. — József főherczeg, ki nagy kedvelője a magyar népviseletnek, közelébb Majláth János székes­­fehérvári fényképészt Alcsúthra szállíttatt, s ott ma­gát, nővérét, a belga királynét és kíséretét fehér­megyei népviselet szerinti öltönyökben lefényképez­hette. Majláth három képet készített. Az első József főherczeget fehér patyokt­ ingben és gatyában, hegyes orrú csizmában, pitykés mellényben, árvaleányhajas pörge kalapban, karikás ostorral, sallangos dohányzacs­kóval s makrapipával, kezében fokost tartva, ábrázolja. A második képen a belga királyné látható udvarhölgyé­­vel és gr. Vay, középen a főherczeg a fentebbi öltönyben, balról Klotild főherczegnő udvarhölgyével, s az előtérben egy jó magyar arczú belga tábornok. A királyné és Krotild főherczegnő magyar zsinóros derékban, dudo­­ros ingujjban, köténynyel és bekötött fővel, eredeti magyar menyecskék, az udvarhölgyek pártát visel­nek, az öreg belga tábornok pedig bő ingben és gatyában guggol a csoportozat előtt, fején pörge ka­lapot viselve, melynek karimája mellé szintén rövid­­szárú makrapipát tűztek. A harmadik kép kétfoga­­tos parasztkocsit ábrázol, melyen zöld gályákból van­nak az ülések. Kocsis gróf Vay, mellette a tábor­nok , a belga királyné és Krotild főherczegnő a ko­csiderékban ülnek, mig az udvarhölgyeknek már csak a saroglyában jutott hely. A kocsi mellett nyereg nélküli, sallangos, czifra kantárral díszített lovon a főherczeg lovagol. Mind a három kép kitűnően sike­rült, s a főherczeg nagyszámú megrendeléseket tett. — Megyeri Károlynak, a magyar színé­szet derék előharczosának hamvait a nemzeti színház tagjai a váczi temetőből, mely rövid időn házhelyek­ké fog föloszlatni, átszállittatják a kerepesi teme­tőbe, mely czélból a költségek fedezésére maguk közt aláírást nyitottak meg. *­ A V­ndome-szobor helyreállítása Garnier Károly, a párisi új operaház építője, érdekes részleteket tesz közé a Tempsban a Vendome-szobor helyreállításáról. A nemzetgyűlés elhatározván, hogy a szobor felállítandó, most már csak arról lehet szó, mondja Garnier, helyes volt-e eredeti elhelyezése, avagy igaza volt-e Courbetnek, a­midőn áthelyezését sürgette A­ki Párist a commune leverése óta láto­gatta meg, be fogja vallani, hogy a szobor nemcsak nem dísztelenítette el a Vendome tért, de sőt sokat vesztett e sajátos négyszög annak ledöntése által.­­ Garnier ezek után a mellett van, hogy a szobor a régi modorban áll itt a sék helyre; szerinte vas szob­rot szilárdul és tartósan erősíteni a mostan is fenál­­ló kőtalapzatra csaknem lehetetlen, s ez esetben le kellene bontani a jelen talapzatot s újat állítani he­lyébe, mi a felállítási költséget tetemesen nevelné. Jobb lesz tehát a bélést, mint volt, most is kőből állítani elő s ezt venni be a bronz külsővel. Ily mó­don az egész helyreállítási költség 260,OUO frankba kerülne. A 274 darab bronz, mely a szobrot borí­totta, legnagyobb részben sértetlenül maradt s csak vagy tíz darab igényel némi kijavítást. A kis diadal szobor, melyet Napoleon tartott kezében, elveszett, egyéb azonban meg van, sőt a kőbélés egy harma­dát szintén újra lehet használni. Garnier erősen a mellett van, hogy Napoleon szobra visszahelyeztes­sék az oszlopra, minthogy ez ama nélkül nevetséges, a legfeljebb Hómában Atalan oszlopához lenne ha­sonlítható, melynek tetején sz. Péter szobra díszeleg.­­ Az öngyilkosság kétségbeejtő járványa egy fiatal, kedves hölgyet ragadt ki a fővárosi körök­ből, hol sokan ismerték. Suhajda Amália kisasszony, Vida Károly takaréktári pénztárnok fogadott leánya, szombaton délben kigyóutczai lakásukról, a második emeletből leugrott. Szörnyen összezúzódott, úgy hogy még az nap este nagy szenvedések után meghalt. Egy levelet találtak asztalán, melyben a fiatal leány bocsánatot kér tettéért, s azért esdeklik, hogy holt­testét ne engedjék a Rókuskórházból eltemettetni. Borzasztó elhatározása okáról semmit sem szól. De holtestét hivatalos bonczolás végett mégis a Rókus­­ba szállították, ajándék lyuk. Bihar megye egyik tisztviselőjéhez beállít egy ügyesbajos ember hóna alatt egy tyúkkal. A tisztviselő emberét kihallgatva, látta hogy nincs igaza, s így a tyúk vaczogtatása daczára is elutasította perével. ■ De gondolva, hogy meg is tréfálja a tyukos embert és nevetve utána kiált. „Atyafia hat álljon meg, hogy leszünk a tyúkkal“, hogy-hogy“, - kérdi az atyafi - „hát úgymond a tisztviselő — azt csak itt hagyja figyelmed.“ „Nem lehet - válaszola az atyá­mért kölcsön kértem.“ „Hát miért hozza­ ide a tyúkot, atyámfia?“ mire ez válaszolt: „csak azért, m­ert úgy hallottam, ha látnak az embernél valamit, sznesebben állanak vele szóba.“ — Általánosan ki­tört jó kedv mellett — miután az ottlevők által is adománynyal láttatott el — útnak indult hazafelé, magáv­al vivén a kölcsönözött tyúkot, a kiválási elméletet, mely az úgynevezett „lé­tért való küzdelem“ theóriáján alapszik, Darwin ala­­pító, így tehát az új mozgalom méltán nevezhető „Lamarck-Darwin“-féle elméletnek. Haeckel a górcső segélyvel minden pilla­natban kimutatható ténynek tartja azt, hogy az emberi pete egyszerű sejt, hogy e sejtet nem lehet a többi emlős állat petéjétől megkülönböztetni, s hogy azokból úgy mint ezekből egy sok sejtü test képződik, mely csirái átalakulás közben az emlősök őseinek egész sorozatát a legfőbb alakokban röviden ismétli. S igy a méhbeni fejlődés csak utolsó stá­diumában lehet megkülönböztetni az embert, mely talán világrendítő események teremtője lesz, a kö­zönséges kutyából. Érdekes a Haeckel által felállított állati osz­tályozás, mely némi tekintetben a Lamarck-Darwi­­nistákétól eltér. Ő ugyanis 6 osztályba sorozza, u. m. gerinczesek, puhányok, sz állatok, tüskönczök, férgek és növényállatok. E hat állat kör közös ere­detleges gyöke az ős­állatok vagy ős­lények cso­portjában keresendő. A gerinczeseket 8 osztályba sorozza u. m. fejetlenek, páratlan orrúak, halak, kettősen lélekzők, két­éltüek, hüllők, madarak és emlősökébe. Az ember gerinczes őseinek következő fokait adja: fejetlenek, páratlan orrúak, őshalak, kettősen lélegzők, kopoltyús kétéltűek, farkkal biró kétéltűek, önmagzat hurkosak, törzsemlősök, erszényesek, fél­majmok, farkkal biró majmok, ember-majmok, ma­jom-emberek, vagy ős­emberek, emberek. Haeckel szerint az ember teljesen megegyezik az óvilági majmokkal, s ezért kétség sem lehet a­felől, hogy valóban ezektől származott. A legújabb kor búvárainak pontos vizsgálatai teljesen bebizo­nyították, hogy az embert ember alakú maj­mok­tól (gorilla, csimpánz) elválasztó különbségek csekélyebbek, mint azon — különösen a végtagok és koponyára vonatkozó — különbségek, melyek a ne­vezett legfelsőbb rendű majmokat az alsóbb rendű majmoktól elkülönítik. Hory Béla. —­632 — Szeptember 1. Kryisztér *) Kölcsön kész­pénz 6%-kal. Kolozsvárit és Kolozs megyében fekvő ingat­lanokra 6% kamatra kölcsön eszközölte­tik 19 21 24, 27 és 33'/* évi törlesztésre. Bővebb értesítést szerezhetni a „Magyar Polgár“ szerkesztőségében, személyesen vagy bérmentesített levél által. Egy svájczi születésű nevelőnő, ki a né­met, franczia és angol nyelvben, valamint a zongora játékban és énekben is oktatást ad óhajt Kolozsvárit vagy vidékén valamely úri családo,­nál alkalmazásba jutni. B. megkeresések czimzendők: Klauser Anna kisasszonynak Vajda-Hu­­n­y­a­d o u. Poste restante. Cskikszereda város tkis főbírójához Homályos válaszára, noha ebben oda ki­at­­latkozott miszerént velem még hirlapi téren is ma­­gát semmi­nemű viszonyban helyezni nem akarja,­­mégis saját és a tisztelt olvasó közönség érdekében tartom érintett válaszára felelni. Hogy az általam a nyílt térre bocsátott kérdő­pontok, csak is azt képviselték a miket másoktól hallottam,­ ez peren kívül s azon belől semmi rá­galmazást nem képez — s ha igen, adatokkal szól­­gálok. A­kik pedig múltomat, jelenemet, de valamint az önét is­­­smerik, bővebb illusztratív végett azok­ra bizom s felkérem köztünk ítélnie. A­mi­t a proclamák­ szenvtelen eddigi életét illeti röviden megjegyzem, hogy mind­azon kihívá­­saiért melyeket 10 évi uralkodása alatt Csíkszere­dában elkövetett felsőbb helyt most közelebb töb­bek által panasz tétetett. Válasza szövege, hirdeti miszerént ellenem mint rágalmazónő ellen ? a törvényes téten elégtételt szerez: bátor vagyok teljes tisztelettel kérdezni, hogy mikor ? nehogy nekem s a tisztelt olvasó közönség­nek egy újabb özönvízig keljen várnia. Balog Elekné, szül. Koller Anna. Éló és egészség minden betegnek orvosság és költség nélkül a Revalisciére du Barry által Londonban. Beküldetett. Mióta pápa­i szentsége a R­eva­­le sej­era du Barry használata által egészségét Szerencsé­sen visszanyerte, s több orvos és rkópok annek íratását elis­merő, senki sem kételkedhetik lehető e becses tápszer erejében. Felhozzuk a következő betegségeket, melyekben or­vos nélkül eszközli a javulást gyomor, — ideg, —_ tüdő,— mirigy, — nyákhártya, — légzés, — hólyag — és vesebaj gümőkór, vízkór, köhögés, dugulás, aranyér, álmatlanság, gyön­ges­ég, szédelgés, vértolulás, fülzúgás, a terhesség alatti hányá­­si inger, fehér folyás, bokór, elsoványodás, csúz, kösz­vény, söpkór — 72,000 javulás, melyek minden orvosságnak el­lenállónak. Bizonyítványok a pápa ő szentségétől, gr. Plus­­kow udvari marseball-tól, de Bréhan Jaarquisné-tól. — Táplá­lóbb lévén mint a hús, felnőttek é­s gyermekeknél 50-szer takarítja meg a Revalesciere az orvosszerek árát. Gasen, Steierország u. p. Birkfeld, dec. 19. 1869. Kedves kötelességemnek tartom Önt értesíteni a Revales­ciere kitűnő hatásáról. Ezen kitűnő szer engem évek hossza során át tartott nehéz légzés, köhögés éz gyomorgörcstöl egé­szen megszabadított. Staininger Vincze, nyug. plébános. Pléhszelenczékben */a fonti ft 50 kr, 1 font 2. 60 2 font 4. 60 k. 5 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 36 kr. — Revalesciere. Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft 60 kr 24 re 2. 60 kr, 48-ra 4. 50; póralakban 12 csészére 1 írt 50 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.60, 120-ra 10 ft, 288-ra 20- ft, 576-ra 36 ft. — Kapható: Barry du Barry és T.-nai- B­é­c­s­b­e­n, Wallfischgause. 8. Kolozsvárit Kron­­staedter J.-nél Bel-Aionostor utcza) 175. és Főtér 2. sz. a. a zálogháznál, továbbá Binder K. gyógyszertárában, b.-monostoriteza a Redout során. Pesten Töröknél, Po­­­ zsouybau Piactory nál, Graozban Oberauz­­me y 8 r- n á:, t*sm0erg6su Rjttender-uél, s posts­­ ntalvány által megrendelésalján mindenütt. Biasini gyorskocsi menetrendje. Kolozsvárról Deésre, minden nap roggan­ 8 órakor. Deésről Kolozsvárra, mindennap délután­ 1 órakor. I hely ára 30 font szabad podgyászszal Szamosujvárig 2 tri 40 kr., Deésig 3 irt 20 kr. — Kolozsvárról Maros Vásár­helyre, minden vasárnap, kedden és csütörtököD reggeli 6 órakor, M-Vásárhelyről Kolozs­várra m­inden hetfőn, sz­ erdan es pemeken reggeli 6 órakor 1 személy 6 Irt 90 kr. — Kolozsvár­ról Torda- Nagy Enyed­ és Károly-Fejér­­várra, naponta délután 3 órakor Károly-Fejér­­varról Kolozsvárra naponta délután 3 órakor. 1 nely ara Tordáig 2 irt, Nagy Enyedig 4 Irt 20 kr, K. Fehérvárig 5 krt 6. kr. Kolozsvár­ts Deés­kőből 1 utasok, na nevet-füvet váltanak s jegy- 10% árleengedésbe részesülnek. Idegenek névjegyzéke Biasini szállo­dájából Kolozsvárit, 1871. szeptember 10-dikén. Br Kemény Albert, Szolnokmegyéböl. Fischer Ger­gely, tiszttartó, Pestről. Csepanovetzky László, moz­donyvezető, Pestről. Nemes Sándor, tanácsos, Szamos- Ujvárról. Máriási József, birtokos, Mezőségről. Mikó Mihály, királybíró, M.-V­ásárhelyről. Röszler Gusztáv, kereskedői Sz.-liégenből. Dr. Hőgyes Endre, Pestről. Apátik István, honvédszázados, Fehérvárról. Szilasy Nagy János, birtokos, Gombásról. Csépiek János, Pestről. Nutmnás Gyula, ügyvéd, N.­Váradról. Toko­­di Ágoston, birtokos, Pestről. Tokodi Géza, tanár, Pestről. Rigó Gyula, birtokos, Pestről. Keresztesi Sándor, birtokos Gr. Teleki Eduárdné, Pestről. Da­rányi Imre, tanár, Pestről. Eberlényi József, tanár, Pestről. Goptsa Joachim, tanácsos, Sz.-Ujvárról. Sza­­lányi József, Bihar megyéből. Szubovitz Vintze, birto­kos, Szebenből. Viszeli Ferencz, utazó, Pestről. Szom­batfalvi Albert, Fehérvárról. *) E rovat alatt megjelenő ezkért a »»prhetöséges gens« mi felelősséget sem a 411&1 Sie rk(

Next