Magyar Polgár, 1871. július-december (5. évfolyam, 146-297. szám)
1871-09-17 / 211. szám
f Uj „Erdélyi Múzeum.“ A „Jaki I.“ (Terméifethistórial raji.) Jókai Mórtól. A balatonfüredi sétány változatos mulatságai ez idén egygyel ismét megszaporodtak. Miután megszámlálta a kedélyes gyógyvendég, hogy az új sétány a Balaton-parton fölfelé épen hatszáz lépés, s bizonyságot szerzett magának a felől, hogy lefelé szintén hatszáz lépés, s mindkét útjában találkozott hatvan régi jó ismerősével, akinek a nevére nem emlékezik, mindegyiktől megkérdezte, hogy fürdött-e ma a Balatonban, s válaszul kapta, hogy „még nem,“ miután itt-amott interpelláltatok kiváncsi ismeretlenektől az iránt, vájjon kik ezek a szép urhölgyek, a kik itt szemközt jönnek ? miután azokat hátulról is megnézte s semmiképpen nem tudta kitalálni neveiket sem a képes, sem a lapos oldaláról a medailionjaiknak; miután a nemzeti zenekar előtt elhaladva, édes visszaemlékezéssel gondolt rá, hogy ezt a nótát, amit most húznak alighanem hallotta már valahol, s azután ismét visszatért és még egyszer találkozott az ismerőseivel, s még egyszer megkérdezte tőlük, hogy fürödtek-e már ma a Balatonban? s azok még mindig nem fürödtek, s az ismeretlenek megújított interpellációira ismételten megfelelt, hogy nincs szerencséje sem a szemközt közeledő, sem a háttal elhaladó szép úrhölgyeket ismerhetni , miután kellemesen tapasztalt, a nemzeti zenekar mellett ismét elhaladva, hogy most már olyan nótát húznak, amit két nap óta nem hallott, s ha mindezek után a sétány alsó végén, ahol a szennyes ruhákat mossák s az ökröket úsztatják, megállott és végigtekintve az egyenes vonalon, olyanforma gondolata támadt, hogy ha most ezen az óriási tekepályán valami titáni kuglizó egy óriási tekegömböt végig lódítana, hej !, de sok „bakonbirót“ üthetne le a lábáról! . . . hát, mondom, mikor az ember ezen roelancholikus kedélyállapotig eljutott: egyszerre csak nagy riadalt lát támadni a sétány szabályosan író *r ' alá s följövő tömegei között; szapora látás-futás támad, fölpiperézett úri kis gyermekek elszakítják magukat a benne kezéből, s futnak egy bizonyos irányba, szép úrhölgyek tapogatják a chignonjaikat, ott van-e még a beletűzött virág? A zöld padokon kötő-varró szorgalmatos delnők iparkodnak cérnátgyászüt magukhoz közelebb vonni; a nemzeti zenészek arczán is mahagonszinü mosoly támad; s egy jelszó fut végig az egész úri tömegen: „itt a Jakli!" „Hol a Jakli!“ „Ott a Jakli!“ S nézi minden ember, hol van ? a bokrokon keresztül, a fákon keresztül, olyan lenn, mintha kigyó volna, olyan magasan, mintha léggömb volna, míg végre valaki rábukkan, s akkor aztán van nagy diadal, hogy „itt a Jakli!“ De hát ki az a „Jakli?“ Tán valami vendégművész, aki ínséges czélra hangversenyt szándékozik adni ? vagy valami házasulandó előtanácsos, aki a publikumnak ablakon kihajigált poharakkal kedveskedik? vagy valami új gőzhajó, aki a szárazföldön kerülte meg a Balatont? vagy valami guetamalai konzul, aki most írta alá a kereskedelmi szerződést Osztrák-Magyarország s Indó Spanyolország között? vagy tán éppen valami újdon kinevezett miniszter ? (Már bizony nekünk semmivel sem volna nagyobb meglepetés „Jakli “ mint a németeknek volt Jirecsek. Hát mi volna benne ?) Hanem hát minekelőtte kiderülne, hogy ki az a „Jakli,“ előbb hadd mondjam el, hogy mit beszélt nekem az én kedves Andor barátom, mikor együtt utaztunk nem rég Budáról Siófokig a vasúton. " Az én Andor barátom azt állítá, hogy az állatokban is vannak szellemi tehetségek, minőkkel az ember kizárólagosan dicsekszik. Nevezetesen, hogy a szarka el tud számlálni háromig. Tovább nem. De a hármas szám ismeretes előtte. Tán ha öt ujja volna, akkor ötig is el tudna számlálni. Andor barátom nagy vadász, ami nem abból áll, hogy az ember mentül több vadat rakásra mészároljon, hanem abból, hogy a vadállatok természetét kitanulja. Ő tehát saját experimentuma után demutálak látött isen. „Ha a vadász leskunyhót állít föl, tapasztalni fogja, hogy a legelső, aki a csalétekre megjelen, az a szarka. A kísérlettevő vadász egy vaklövéssel elriasztja a szarkát. Másnap újra eljön a vadász a kunyhóba, s kiteszi a csalétket. A szarka is megjelen, de lőtávolon kívül marad, s csak akkor jön le a csalétekre, mikor a vadászt a kunyhóból eltávozni látja. A vadász megint másnap újra eljön másodmagával, s bemegy a kunyhóba. A szarka ott lesi és vár. A vadász kijön a kunyhóból s elmegy. A szarka nem jön le a fáról, számlál: „egy, kettő!“, a másik vadász még benn van. Csak azután száll le, mikor az is elment. Azután eljön a vadász harmadmagával, bemennek a kunyhóba mind a hárman. Majdan eltávozik az első, azután a második; a szarka nem száll le a fáról; számlál: „egy, kettő, három!“, a harmadik még benn van, s megvárja, míg az is elmozdul. Hanem ha a vadász negyedmagával jön, ott már a szarkát elhagyja az algebrai ismerete, a harmadik vadász eltávozta után lejön a csalétekre, s a negyediknek martalékául esik. A négyes szám már nincsen a fejében.“ Ezt, minthogy igen elmés fölfedezés, s mint hogy Andor barátom igen tapasztalt vadász, el kellett hinnem. Hanem hát már most jelenthetem az én kedves Andor barátomnak, hogy ez a tétel, újabb természettudományi észleletek alapján, tetemes módosításon tágul végig, mert az én szarkám nem háromig de tizenkettőig tud elszámlálni. S már m08*s ha valaki azt kérdezi a b.füredi sétányon, hogy ki az a „Jakli?“, az bizonyosan valami meszszeföldről jött idegen, aki azt a feleletet nyeri, hogy „hát még annyit sem tud, hisz azt minden ember tudja, hogy ez Jókaiéknak a szarkája.“ Oh! igen is. „Jakli“ B.Füred celebritásai közé tartozik, aki nélkül sem a reggeli, sem az esteli promenade meg nem történhetik. Mikor legtöbb vendég, mikor legdíszesebb hölgysereg hullámzik végig a sétányon, ott jár nagy méltóságos léptekkel közel- 8 - 1 * Jan a legnagyvbb schleppje mindannyi közt; üdvözli a legifjabb nemzedéket s bujósdit játszik vele a bokrok között, megczibálja a kis kutyák szőrét, ráröpül a szép kisasszonyok vállaira s hízelgő bókokat cseveg a füleikbe; egy óriási hajtorony tetejét kiválasztja kedvencz helyéül s felröpülve rá eleven paradicsom-madárnak, megbolygatja csőrével a fodrászati remeket, megkérdve, „hogy fontja ennek a kazal hajnak?“ ; csintalanul háta mögé kerül a sétányon szorgalmasan horgácsoló hölgyeknek s kellemes emotiót szerez nekik, a czérnagombolyaikkal tovarepülve, s ha végre megunta a mulatságot, felrepül egy fára s onnan bírálja félszemmel a társaságot, a legszebb angol nyelven közölve észrevételeit. Időközönként meglátogatja a nemzeti zenekart is, annak az asztalán és hangjegyein ott hagyogatva látogatójegyeit, melyek bár nincsenek betűkkel írva, de mégis minden ember el tudja róluk olvasni, amint meglátja az otthagyott jegyet, hogy „ezt a szarka csinálta ide!“ Szokása neki sokáig elmulatni: igen emancipált egyéniség. Mint igazi gentleman, csak enni jár haza. Néha az éjszakát is kinn tölti, mely korkelykedési hajlamát csak fiatalsága menti ki. Kénytelenek vagyunk neki elnézni. Pedig aztán van miatta nagy aggodalom! Vájjon nem érte-e valami baj? Nem keveredett-e rosz társaságba? Nem követett-e el valami olyan főbenjáró bűnt, amiért a hatóság büntető kezei elérték? Miért is nagy megnyugtatásunkra szolgál, mikor reggel beállít a kifent bajuszú pandúr a duplapuskával a vállán, jelenteni, hogy legyünk nyugodtak, a szarka meg van! éppen most fordította föl a kávéházban a kiflis kosarat; vagy mikor este az uradalmi kertész futárja jön jelenteni, hogy a „Jakli“ éppen egy miniszteri osztálytanácsos kalapjáról húzgálja a szalagot; tehát a legjobb társaságban van. És mindannyiszor, a midőn valakinek eszébe jut, hogy a „Jakli“-t elfogja, ez oly hangos protestátióval hivatkozik a primae nonus-ra, mely szerint magyar nemest előleges perbefogatás nélkül elfogni nem szabad, hogy rögtön összecsődül a publikum s kiszabadítja az elfogó kezéből: „hisz ez a Jakli,“ ezt nem szabad elfogni! (Vége következik.) 21 f-ik „Magyar Polsk 1*“ előfizetési feltételei. Egész évre . . 16 *** . Félévre sírt Áfa Negyedévre 4 frt kr. Egy hóra 1 frt 50 fr. Hirdetéseket a legjutányosb áron elfogad A M. Polgár kiadóhivatala. KOLOZSVÁR, SZEPTEMBER 16 Fővárosi levelek. LXXXII. Pest, szept. 14. 1871. Kedves barátom! Tegnap, mint lábbadozó bette épen a város erdőbe mentem s miután azt jó- formán üresnek találtam, a levonatu vaspályán épen visszafordultam, midőn a kerepesi utón jőve, egyszerre nagy összecsoportosulást látok a magyar nemzeti színház előtt, melynek mintegy födeléből iszonyú sötét füstoskép gomolygott föl. Szivembe nyilallott. „Mindennek vége!“ kiált , és valóban nem ok nélkül, mert a nemzeti szin- I, az esetleg leégése által, mely most már harmadszor fenyegette a magyar közönséget, ha nem is épen mindennek, de csakugyan sok mindennek lenne vége egy pár esztendőre. ... eset figyelmeztethetné a nemzetet arra, hogy egy második színházról gondoskodjék, mert ha ez az egy leég, a fővárosban semmi névvel nevezendő magyar műélvezetet nem lehet várni pár esztendeig s az alatt a cancan és az „élő szobrok szabadon hódíthatnának. No de ezúttal még a nagy csapást még elkerültük. A tűz a színház épülettel összefüggő raktárban ütött ki, hol a függönyök festő műhelye és raktára van, egy roppant 5t emeletes fabelzetű épületben, melynél nem azt csodáljuk hogy most meggyűlt, hanem hogy régen el nem égett. Itt nem lehetett mentségről szó, s a védelem csak is arra szorítkozott, hogy a színházba vezető átjárókon át ne csapjon a tűz. Ezt sikerült is meggátolni. De maga a raktár, a színház függöny készletének tetemes részével beégett s a kár így is nagy, a kezdő ok még nincs tudva. A közvetlen szomszéd ruhatárt megmentették. Az országgyűlést ma megnyitottuk. Az elnök jelentést tett a közbejött változásokról. Itt Tiszának kinevezése ellen szólalt fel Simonyi Ernő, ki nem találja parlamentárisnak, hogy Tiszát nem a ház tagjai közül választották miniszterré. Aztán Schwarcz és Simonyi interpelláltak a placetum nélküli kihirdetés tárgyában. Schwarcz belevegyített még interpellátiójába vagy 4—5 más dolgot is, felel ezúttal. Mert hiszen úgy látszik, csakugyan annál marad, hogy az egyetlen porosz kölcsönön kívül, melyet Kerkápolyi le akar még e pár nap alatt tárgyalhatni, csakis a budget előterjesztés fog az országgyűlés tárgya lenni; azt aztán, mint írva volt átveszi a pénzügyi bizottság s aztán menjen a többi szüretelni. Ez ellen különösen Irányi szólalt föl, de Zsedényi védte az eljárást s igyekezett kimutatni, hogy igy még többet végezhetünk. Utoljára az döntött, hogy a dolog nincs napirenden. Ezzel aztán szépen haza mentünk. Deák, Ghyczy, Tisza jó egésségben jelentek meg. Az első elmondott frissibe nehány adomát a folyosókon. Ülés csak szombaton lesz. P. Szathmáry Károly. * * * ITáviratok » killöldről. Bécs, sept. 14. Bizonyos, hogy a németek nem küldenek képviselőt a reichsrathba. Pozsony, sept. 14. Ma volt az utolsó hadgyakorlat. ő felsége, ki igen meg volt elégedve a honvédcsapatok előmenetelével, ma Érsekújvárra és Pestre utazik. Bécs, sept. 14. Valamennyi országgyűlés ma nyittatott meg, Lemberget, Triestet és Insbruckot kivéve mindenütt kormányelőterjesztések nyujtattak be az országos rendelvények és a választási rendszabályok módosítása tárgyában. Az alsó ausztriai országgyűlésen Rauscher és Fessler püspökök hiányzottak. A vidéki községek, vidéki városok és Bécs választásai hitelesíttettek. A kormány által a választási jognak szándékolt kibővítése törvénytelennek nyilváníttatott. A felső ausztriai országgyűlésen, Wieser és társai elhagyták a termet azon kijelentéssel, hogy ők a keresk.kamarák nem képviseltetése miatt a jelen országgyűlést törvényesnek el nem ismerik. A helytartó kijelentette, hogy a kormány az országgyűlés jelen összeállítását s annak minden alkotmányszerű határozatát törvényesnek ismeri el. A morva országgyűlésen a baloldal nem jelent meg s egy erre vonatkozó nyilatkozata olvastatott fel. Az országos bizottság átnyújtja valamennyi vártokmányt a választások törvénytelensége miatt. A választások igazolására egy 15-ös bizottság választotok. A szíriai országgyűlésen hiányzottak a püspökök. A krajnai országyűlésen 13 távollevő képzelő irata olvastatott fel, amelyben kijelentik, hogy az országgyűlést törvényesnek nem tekinthetik. Az ülés, a ház határozathozatalra való képtelensége miatt feloszlott. A galicziai országgyűlésen a jelen ülés legfontosabb feladatául emelte ki a helytartó a reichsrathi képviselők megválasztását. Smolka azon javaslatot nyújtotta be, hogy a ház feliratot szerkesszen. A 9iléziai országgyűlés nemzeti részről nyilvánult kívánságra elhatározta, hogy a tagok az esküt cseh, illetőleg lengyel nyelven tehetik le, az országgyűlés hivatalos nyelve azonban a német marad. a cseh országgyűlésen az ország marsaljának és a helytartónak megnyitó beszédei után a királyi leirat olvastatott fel, azon helyek, melyek a cseh királyság jogainak elismerésére s azoknak királyi esküvel leendő megpecsétlésére vonatkoznak, viharos „Slava“ -kkal fogadtattak. A leiratban említett kormányelőterjesztések a választási rendet és a nemzetiségi törvényt illetőleg a legközelebbi napirendre tűzettek. A triesti, gorezi, czernoviczi és parenzói tartománygyűlések szokott módon nyittattak meg. Róma, sept. 14. Az olasz kormány komoly zavargások kitörésétől tart itten, s az Alfieri klub erősen szemmel tartatik, azon fenyegetőzés miatt, hogy felgyújtja a Vatikánt. Pária, sept. 14. A departementn és tanácstagok rendő felhívás már meg is jelent a hivatalos lapban. Prága, sept. 14. A német képviselők a cseh állatajognak a királyi leiratban történt formális elismerése miatt oda hagyni szándékoznak az országgyűlést. E fölött ma fog határozni a klubb, röviden üdvözölvén a képviselő* /elnökségi irományok bemutatásához fogott; aki Mester László megválasztását a jobb-, Beöthy SZ.6aaloldal fogadta éljenzéssel. Tisza Lajost kineveztetésének alkalmából Simo-Lys Ernő megütközését jelenté ki, hogy már másodszor neveztekki oly minisztert, ki nem tagja . trónviselőháznak. Gr. Andrássy miniszterelnök pere kiadta hogy ez inparlamentáris lenne; hivatkozott a király kinevezési jogára s a húsz évi alkot. Szünettel indokolta azt, hogy a korona tanári, néha a kamrán kívül kell választani. Ezután Schwarcz Gyula interpellálta Paulerinisztert hogy adja elő, miként járt el a pápai “alkatlanságot kihirdető fehérvári Papök elenében, ő kérdést tett az oktatási reformok mibenlétéről. Simonyi ezen interpellációt még egygyel toldotta meg s azt kérdezte, hogy mit csinálnak a többi nüspökkel, akik mint Jekelfalussy, a csalhatlanságot szintén kihirdették? Végül Tisza Kálmán tudakozta az elnöktől, hogy tájékozás tekintetéből mondaná meg: váljon az imént összegyűlt országgyűlés működése meddig tart, mire az elnök kijelenté, hogy az országgyűlés csak néhány napra, az országos költségvetés bemutatása és a hiányzó bizottsági tagok választása végett gyűlt össze, mígyerkápoly pénzügyminiszter az eloszlás előtt a térben levő kölcsön letárgyalását sürgette. A közelebbi ülés holnap tíz órakor lesz. Az országgyűlésről. A képviselőház a szünidő után 14-kén tarta első ülését; a képviselők meglepő nagy számmal jelentek meg, s a folyosón vége-hossza nem volt a viszontlátási üdvözleteknek. A szünidő átalában kedvezőleg hatott a képviselők külsejére, kik jobbára kipirulva és megbámulva érkeztek vissza, de senki annyira, mint Deák Ferencz, ki egészen megfiatalodva lépett az országot jelentő falak közé, mintha egy pár évet Széll Kálmán vasmegyei jószágán felel — 646 . A küküllőmegyei gazdasági egylet által 1871. év szeptember 29. 30- és október 1-je napján Dicső-Szt.-Mártonban a vármegyeháznál rendezendő gazdasági és gépkiállítás tervrajza. Kiállítandó tárgyak: (Vége.) X. Gazd. tenyészállatokért: 1. Lovak közül a 3—4 éves ménre I-ső jutalom 25 frt o. é. II- dik jutalom 10 frt o. é. b) 3—4 éves kanczára I-ső jutalom 20 frt o. é. 11-dik jutalom 5 frt o. é. c) Koczára I-ső jutalom 10 frt o. é. II-dik jutalom 5 frt o. é. 2. Szarvasmarhák: a) Legkitűnőbb magyar fajú bikára I-ső jutalom (államdíj) 80 frt o. é. II-dik jutalom (államdíj) 20 frt o. é. 1l-dik jutalom egyleti díj 10 frt o. é. b) Kitűnő magyar fajú tehénre 1-ső jutalom (államdíj) 75 frt o. é. 11-dik jutalom ( államdíj) 25 frt o. é. lII-dik jutalom egyleti díj 10 frt o. é. c) Legszebb magyar fajú üszőre 1-aő jutalom (államdíj) 25 frt o. e. II-dik jutalom (államdij) 15 frt o. ó. III- dik jutalom egyleti dij 10 frt o. ó. 3. Hazai fajú juhak közül, melyek lehetnek keresztezettek is : a) Kosra: I-ső államjutalom 15 frt o. ó. II-dik államjutalom 10 frt o. é. III-dik egyleti jutalom 5 frt o. r. b) Anyajuhra: I-ső államjutalom 15 frt o. é. II-dik államjutalom 10 frt o. ó. Ill-dik egyleti jutalom 5 frt o. é. 4 sertések Közút: a) Kanna I-ső jutalom 20 frt o. ó. Il-ik jutalom 15 frt o. ó. Ill-dik jutalom 5 frt o. é. XI. Gazdasági gépekért: 1. Cséplőgépért: I-ső államjutalom ezüstérem. II-dik államjutalom 50 frt o. é. 2. Szerelő és választórostára: 1-ső államjutalom egy aranyérem. 11-dik államjutalom 25 frt o. é. 3. Vasekére: I-ső államjutalom egy aranyérem II-dik államjutalom egy bronzérem. 111-ik államjutalom 20 frt o. é. IV- dik államjutalom 15 frt o. é. V-dik államjutalom 10 frt o. é. 4. Közönséges kerülő és váltóekére: államjutalom 10 frt o. é. 5. Kukoricza morzsolóra: 1-ső államjutalom 20 frt o. é. II-dik államjutalom 15 frt o. é. 6. Kisebbszerű vetőgépre: 1-ső államjutalom 15 frt o. é. 11-dik államjutalom 5 frt o. é. 7. Koronára: 1-ső államjutalom 20 frt o. é. Il-ik államjutalom 15 frt o. é. 8. Borsajtóra: I-ső államjutalom egy aranyérem. 11-ik államjutalom egy ezüstérem. IlI-iOllămjutalom'sOrtigenre: államjutalom 20 frt o. é. 10. Kézi malom fa: 1-ső államjutalom egy bronzérem. Il-ik államjutalom 20 frt o. é. . Jegyzet. A kiállított gépek kitünőbbjeiből a kiállítóbizottmány, az alapszabályok 29. szakasza értelmében, az egylet tagjai között való kisorsolás végett vásárol. XIL Gazdasági kovács és bodnár, munkáért: a) Legkitűnőbb gazdasági kovács munkára államjutalom 25 frt o. é. b) Vasszerszámokra államdij 10 frt o. é. c) Famunkára egyleti dij egy db arany, d) Hordókra 1 30 jutalom államdij 20 frt o. é. 11-ik jutalom — államdij 15 frt o. é. Szükséges tudnivalók. A kiállítandó tárgyak kivéve a tenyészállatokat, 1871 szeptember hó 29-ik napjáig küldendők Dicső-Szent-Mártonba, a vármegyeházhoz a „rendező bizottmányhoz“ czímezve, és minden tárgyon megnevezve, hogy a kiállító „visszavárja" vagy az „egylet részére ajánlja.“ A gazdasági tenyészállatok az első napon, azaz September 29-én a rendező bizottmány titkáránál, a vármegyeháznál jelentendők be, melyek fölött a bírálat és díjkiosztás aznap déli 1 órakor meg fog történni; a kiállítók községi bizonyítványnyal tartoznak igazolni, hogy az illető állatok, legalább egy éve tulajdonukban vannak, különben jutalomra igényt nem tarthatnak. A borokból, a kiállítónak legalább 20 vederrel kell bírnia és a kiállításra egy fajból három palaczkot küldenie, ha versenyre és jutalmazásra szánják ; a palaczkok a kiállító kívánságára, bocsárban megváltatnak, elleneseiben visszaadatnak. a gépek megpróbálása és bírálata, másodnap azaz September 30-án reggel fog megtartatni. A látogatók naponta 10 o. é. kr. belépti dijt fizetnek. A kiállítás harmadnap délben befejeztetik, még az nap d.után az egylet részére ajánlott tárgyak elárvereztetek, a visszakivánt tárgyak az ezt követő napon kiadatnak. A jutalmak és dicsérő oklevelek a tárlat teljes befejezése után kiosztatnak. Dicső-Szent-Márton, 1871. julius hó 2-dik napján. Gróf Bethlen Camille, s. k. a rendező bizottmány elnöke. Farnos Elek, s. k. rendező bizottmányi titkár. A belga munkás zavarok. A brüsseli munkásegyletek, melyek nagyobbrészt az internationális egylet lánczszemei, egy idő óta nagyon mozognak s szolgáltatják a közbeszéd tárgyát.Most a legjelentékenyebb gyárak egyikében szüntették be a munkát, miután a gyártulajdonos nem akart ráállni a 10 órai munkaidőre, mit más gyárosok már elfogadtak. A munkások azon vannak, hogy mindig csak egy gyár szüneteljen, hogy ekképek Rio&Sues végéljárást eszközölhetnek, de ellenében a gyárosok el vannak határozva, hogy mind megannyian beszüntetik a munkát. Ez a „töke s a munka“ háborúja, melyben mindkét fél csak veszthet, sőt nem egyszer épen a győztes kára nagyobb nyereségénél. E szomorú következmények arra utalnák a feleket, hogy békében oldják meg vitás kérdéseiket. Hanem természetesen míg a követelések méltányosságának megítélésére nincs illetékes bíró, a háború lesz az ultima ratio s az egyetlen, amit a közvélemény és közlönyei ez ügyben tehetnek, az, hogy lehetőleg részrehajlatlanul vizsgálják a felmerülő kérdéseket s hogy azon legyenek, miszerint a háború, ha kitörése elkerülhetetlen becsületesen, erőszak és fenyegetés nélkül viseltessék. Az internationale nagy tevékenységet látszik kifejteni ez országban, s ennek közvetlen czélja úgylátszik, a munkabeszüntetés szervezése. A nyilvános ülések ritkábbak, mint a titkos bizottsági tanácskozások, melyek a hadműveletek vezetésével foglal-